A jogállamiság jogelmélete

Tartalom

Előszó 9
1. JOG - JOGÁSZI HIVATÁS - JOGTUDOMÁNY - JOGELMÉLET
1.1. A jog és a jogról való gondolkodás sajátosságai
a mindennapi életben 11
1.2. A jog genezisének történeti útjairól 12
1.3. A jogászság, a jogászi hivatás és a jogtudomány 14
1.4. A jog fogalma - a fogalmi sokféleség okai 23
2. JOGELMÉLETI ÉS JOGFILOZÓFIAI IRÁNYZATOK
2.1. A jogelméleti irányzatok családfája 31
2.2. A természetjog és a pozitivizmus fogalmi és funkcionális
elemzésben 35
2.3. A természetjog történeti csomópontjai a XX. századig 38
2.4. A jogi-történeti iskola fellépése a német és
az angolszász jogterületen 44
2.5. A történeti iskola hegeliánus kritikája 48
2.6. A pozitivista jogelmélet 52
2.7. Szociológiai jogelméletek. A XIX. században megalapozott
szaktudomány XX. századi reakciója a jogpozitivizmus
formalizmusára 54
2.8. A neokantianizmus és típusvariánsai 63
2.9. Lét és érték dualizmusának elvetése a hegeli objektív
idealizmus alapján 68
2.10. A marxista jogelméleti gondolkodásról 71
2.11. A XX. század második felének irányzatairól 74
2.12. A mérsékelt jogi pozitivizmus - H. L. A. Hart elmélete 79
2.13. Ronald Dworkin - „a teljességeként felfogott jog" elmélete 96
2.14. A hermeneutikai jogelméletről 106
2.15. Konstruktivista törekvések a jogelméletben 108
3. A TÁRSADALOM NORMARENDSZERÉNEK DIFFERENCIÁLÓDÁSA
ÉS A JOG
3.1. A jog a társadalmi normák összefüggésében -
a jog normatív oldalának helyi értéke 113
3.2. Kitekintés M. Weber és W. G. Sumner munkásságára 121
3.3. Az antropológia üzenete a szokások jogelméletének:
A. Gehlen tehermentesítési elmélete 123
4. A JOGI OBJEKTIVÁCIÓ KATEGÓRIAELEMZÉSE
Ontológiai alapja, belső szerkezete, önszabályozó képességének
mechanizmusai és határai
4.1. A lét, a létrétegek és a kategóriák viszonyáról 127
4.2. A jog ontológiai alapja és helye a társadalmi totalitásban 129
4.3. A jogi objektiváció tételezettsége 134
4.4. A jog pozitivitása, érvényessége 141
4.5. A jog szerkezete 147
4.6. Legalitás és legitimitás újkori viszonya
- jogállamiság előkérdése 150
4.7. Érvényesség, joghelyesség: a jogi normák alkotmányossági
felülvizsgálata 154
5. JOGREND | TÖRVÉNYESSÉG | ALKOTMÁNYOSSÁG
5.1. A jogrend fogalma 161
5.2. A törvényesség 165
5.3. Alkotmányosság 167
6. A JOGÁLLAMISÁG ELMÉLETI ÉS TÖRTÉNETI NÉZŐPONTBÓL
6.1. Problémák és paradoxonok 171
6.2. Megoldáskeresés az elméletalkotás történetisége jegyében 179
6.3. A joguralom Angliában 194
6.4. A materiális és formális legalitás ingamozgása a német
társadalomfejlődésben 200
6.5. A francia konstitucionalizmus és a jogállamiság nemzeti
változatainak összehasonlítása 202
6.6. Legalitás és jogállamiság a magyarországi békés átmenetben 212
6.7. A jogállamiság jogelméleti követelményeinek rendszerező
összefoglalása 215
7. JOGOK - EMBERI JOGOK
7.1. A jogosultság fogalmi elemzésének alapjai 221
7.2. Feltétlen és alapvető jogok 235
7.3. Az emberi jogok 242
7.4. Az emberi jogok egyetemessége 253
7.5. Az emberi jogok jogi jellege 255
8. JOG ÉS IGAZSÁGOSSÁG
8.1. Az igazságosság jelentései 259
8.2. Igazságosság-felfogások 260
8.3. Természetjog - pozitív jog - igazságosság 263
8.4. A jog igazságossága 265
8.5. A jogalkalmazás igazságossága 271
8.6. Az igazságosság és a jogi értékek 276
8.7. Be kell-e tartani az igazságtalan törvényeket? 280
IRODALOM 285

Témakörök