A jogállamiság államszervezési összefüggései; az ügyészség helye és szerepe a szocialista jogállamiság megvalósulásának folyamatában

Tartalom

BEVEZETŐ 1
I. A. POLGÁRI JOGÁLLAM EMELETI ALAPJAI ÉS KIALAKITÁSÁNAK TÖRTÉNELMI GYAKORLATA 2
Montesquieu "hatalmai" 3
Pólusvándorlások a parlamenti monizmustól a bírói államig 7
Ügyészség a polgári állam struktúrájában 10

II. A SZOCIALISTA JOGÁLLAM TÖRTÉNELMI SZÜKSÉGSZERŰSÉGE
ÉS KIALAKULÁSANAK VOLUNTARISTA MEGTÖRÉSE 11
A kommunista párt vezető szerepe és szervezeti-működési elvének érvényesülése a szovjethatalom felépítésében és fejlődésében 13
A párt mint közvetlen kormányzati hatalom; a párt- és szovjetintézmények egyesítésének tendenciái 14
Az oszthatatlan hatalom elvének módosulása; a központi képviseleti szerv prioritása 16
A hatalom elidegenedése és koncentrálódása; bürokratikus centralizmus a párton belül 18
A reális hatalom kiválik az állam szervezetéből; az 1936. évi szovjet alkotmány 19
A szovjet modell megjelenése politikai rendszerünkben 26
Korlátozott lehetőségek a modell fejlesztésére 31

III. AZ ÜGYÉSZI SZERVEZET HELYE A MODELLBEN 36
Az újtípusú ügyészi szervezet elméleti megalapozása 36
A szocialista ügyészség szervezési-működési elvei 44
Ügyészi funkció-torzulások a standard-alkotmányban 51
A törvényesség "közjogias" felfogása, mint a funkcióváltozás eszmei indoka 53
Az új magyar ügyészi szervezet létrejötte és sajátosságai 55
Az ügyészi pozíciók gyengülése az 1972. évi alkotmánymódosítás nyomán 57

IV. PROGRAMOZOTT CÉLSZERÜTLENSÉGEK AZ ÁLLAMSZERVEZET
MŰKÖDÉSÉBEN 62
Államrezon és ágazati irányítás; önkényes prioritások képződése a közigazgatásban 63
Az államigazgatás direkt intervenciós lehetőségei az ügyészi szervezet működésében 66
A szakszerű igazgatás követelménye, mint az állami politika elsődlegességét csorbító tényező 69
A törvényesség ellenőrzése, mint az állami politika elsődlegességét biztosító sajátos szaktevékenység 72
Torzulás az ügyészi szervezet kapcsolatrendszerében 73
Sáncok az államigazgatásban az ügyészi kontroll ellen 76
Az államigazgatási aktusok bírói felülvizsgálatának funkcionális korlátai a hatályos modellben 79
Az igazságügyi igazgatás, mint a bírói függetlenség korlátozásának eszköze 82
Az ügyészi pozíció ügyfél-jellegének erősödése az ítélkezésben 87
A legfőbb ügyész jogállása, mint kizárólagos kapcsolat az Országgyűlés és az ügyészi szervezet között 95
Az Országgyűlés kormányzati hatalmának gyakorlati korlátai 103

V. LEGITIMÁLT HATALMI PÓLUSOK ÉS VISZONYAIK STABILIZÁLÁSA A SZOCIALISTA JOGALLAMBAN 107
A törvényesség elve, mint az Országgyűlés prioritásának megnyilvánulása 112
A Minisztertanács kormányzati tevékenysége, mint legitimált hatalomgyakorlás 119
A bírói és ügyészi hatalom delegált jelleget 125
Az alkotmányosság bírósági védelmének határai 134
A jogvédő szervek zavartalan működésének néhány általános feltétele 137

VI. A JOGVÉDŐ SZERVEK CÉLSZERŰ MŰKÖDÉSÉNEK SZERVEZETI
FELTÉTELEI A SZOCIALISTA JOGÁLLAMBAN 140
A bíráskodás fórumrendszerének és működésének fejlesztési lehetőségei 140
Az ügyészség jövője a szocialista jogállamban 144
A feladatok azonos államjogi célja az ügyészi munka valamennyi szakterületén 148
Az ügyészi testület homogenitásának elve, mint a a szervezet korszerűsítésének kulcskérdése 158
Az ügyészi szerveset célszerű működésének néhány alapvető politikai
és gazdasági feltétele 164

VII. AZ ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG ALKOTMÁNYOS KÖRNYEZETÉNEK
VÁZLATA A SZOCIALISTA JOGÁLLAM LEHETSÉGES MODELLJÉBEN 168
Jegyzetek 173

Témakörök