A jó szerencsének és a szerencsétlenségnek orvosságairól

Fülszöveg

...minthogy egyszersmind mindeneket megolvasnod, vagy
hallgatnod, vagy azokról megemlékezned nem lehet, jóllehet hasznos, de rövid dolgokkal támogasd magadat, midőn
a rövidség az emlékezetnek barátja. Nem azért, mintha én
tenéked azt javallanám, hogy a bölcsességnek amaz munkásabb és nagyobb végezéseit megvetnéd, megutálnád,
melyekkel magadat, hogy úgy mondjam, a szerencsének
rend szerint való harcában oltalmaznod kell, hanem hogy
közben-közben ezekkel a rövid és summás értelmes mondásokkal mint
valamely kész, serény, szüntelen való fegyverekkel minden bosszantatások
és minden hirtelen érkezett erő és erőszak ellen, mind innét, mind túl, azaz
mindenfelől szüntelenül felfegyverkezve légy. Mert ugyanis minékünk a szerencsével kettős harcunk vagyon és mind a két helyen egyenlő a veszedelem képpen.', (Petrarcha Ferenc)
„Elhiszem, Keresztény Olvasó, találkozhatik oly közüled,
aki ezt fogja mondani: »Papot illet a prédikálás, mi gondom nékem erre?« De ha a jó és rossz szerencse... Tovább

Fülszöveg

...minthogy egyszersmind mindeneket megolvasnod, vagy
hallgatnod, vagy azokról megemlékezned nem lehet, jóllehet hasznos, de rövid dolgokkal támogasd magadat, midőn
a rövidség az emlékezetnek barátja. Nem azért, mintha én
tenéked azt javallanám, hogy a bölcsességnek amaz munkásabb és nagyobb végezéseit megvetnéd, megutálnád,
melyekkel magadat, hogy úgy mondjam, a szerencsének
rend szerint való harcában oltalmaznod kell, hanem hogy
közben-közben ezekkel a rövid és summás értelmes mondásokkal mint
valamely kész, serény, szüntelen való fegyverekkel minden bosszantatások
és minden hirtelen érkezett erő és erőszak ellen, mind innét, mind túl, azaz
mindenfelől szüntelenül felfegyverkezve légy. Mert ugyanis minékünk a szerencsével kettős harcunk vagyon és mind a két helyen egyenlő a veszedelem képpen.', (Petrarcha Ferenc)
„Elhiszem, Keresztény Olvasó, találkozhatik oly közüled,
aki ezt fogja mondani: »Papot illet a prédikálás, mi gondom nékem erre?« De ha a jó és rossz szerencse nincs csak a
papokhoz kötve, ezeknek kedves és kelletlen sorsait a pap is
csak úgy érzi, mint más akárki. Ezen könyvet, melyben mindenféle személyeken megeshető kedves és kedvetlen dolgok
állapotjáról van a trakta, ha én született nyelvünkön veled
közleni kívántam, oly véggel, hogy hasznodra szolgáljon, a te kötelességed,
kegyes olvasó, az, hogy vedd jó néven." (Székely László)
Francesco Petrarca De remediis utriusque fortunae című morálfilozófiái kézikönyve, legterjedelmesebb alkotása az 1350-60-as években keletkezett.
Az író olyan »orvosságos dobozkaként" kívánta átnyújtani leendő olvasóinak, melyben a nagy tekintélyű antik és keresztény szerzők írásaiban található bölcsességekből, tanulságos történetekből összeállított saját válogatását
adta közre. A 14-18. században Petrarca alkotásai közül e könyve, keresztény-sztoikus szellemiségű értekező prózájának jellegzetes darabja bizonyult
a legnépszerűbbnek. Székely László erdélyi gróf 1760 és 1762 között készítette el a mű első, s mindmáig egyetlen, teljes magyar fordítását, mely első
ízben lát napvilágot nyomtatásban. Vissza