Bevezetés | 11 |
A jelenlegi helyzet értékelése, a minőség alakulása | 15 |
Gabonafélék | 16 |
Az őszi búza | 16 |
A takarmánygabona | 17 |
A kalászosok vetőmagjának minősége | 27 |
A szemescirok | 27 |
A silókukorica | 28 |
A rizs | 29 |
Szálas takarmányok | 30 |
Hüvelyesek | 33 |
A borsó | 33 |
A szója | 34 |
A bab és lencse | 34 |
A csillagfürt | 35 |
A növényifehérje-termelés | 35 |
Olajnövények | 37 |
Gyökér- és gumós növények | 38 |
A burgonya | 38 |
A cukorrépa | 39 |
Egyéb növények | 40 |
A dohány | 40 |
A gomba | 40 |
Rostnövények | 41 |
A kender | 41 |
A rostlen | 41 |
Zöldségfélék | 41 |
Gyümölcsfélék | 43 |
Gyógynövények | 43 |
Az áru beltartalom szerinti minősítése | 44 |
A minőség ökonómiai értékelése | 47 |
A rosszabb minőség és a beltartalmi szóródás okainak elemzése | 55 |
A jó minőség követelményei | 61 |
Tápanyag-gazdálkodás | 63 |
A foszforsav (P2O5) szerepe és jelentősége a műtrágyázás hatékonyságában | 64 |
A foszfortrágyázás hatása | 65 |
Istállótrágya | 75 |
Gabonafélék | 75 |
Szálas és tömegtakarmányok | 79 |
Hülyesek | 81 |
A burgonya | 83 |
A cukorrépa | 84 |
Olajnövények | 86 |
Rostnövények | 86 |
Zöldségnövények | 88 |
Gyümölcsfélék | 89 |
Fajtapolitika, vetőmag, szaporítóanyag | 91 |
Gabonafélék | 93 |
Az őszi búza | 94 |
A rozs | 97 |
Az árpa | 98 |
A rizs | 98 |
A kukorica | 99 |
A szemescirok | 103 |
A szálas takarmányok | 104 |
A hüvelyesek | 106 |
A burgonya | 108 |
A cukorrépa | 109 |
A napraforgó | 110 |
A kender | 111 |
A komló | 112 |
A fűszernövények | 112 |
A dohány | 113 |
A zöldségnövények | 114 |
A kertészeti nemesítettvetőmag-termelés feladatai | 116 |
Gyümölcsfélék | 117 |
A hiányos beállott, egyenlőtlen fejlődésű, elgyomosodott növényállomány | 119 |
Közvetett kártételek | 120 |
Közvetett kártételek | 121 |
A gyomirtás biológiai módszerei | 121 |
A termőhelyi viszonyok hatása a gyomnövényekre | 123 |
Közvetlenül ható gyomirtó agrotechnikai eljárások | 124 |
Vegyszeres gyomirtás | 124 |
Gabonafelék | 125 |
Az őszi búza, árpa | 125 |
A rizs | 125 |
A kukorica | 126 |
Szálas takarmányok | 127 |
Hüvelyesek | 128 |
A burgonya | 129 |
A cukorrépa | 129 |
A repce | 131 |
Zöldségnövények | 132 |
Gyümölcsfélék | 134 |
Növényvédelem | 135 |
Gabonafélék | 136 |
A rizs | 138 |
A kukorica | 139 |
Szálas takarmányok | 140 |
A lucerna | 140 |
Lucernamag-termesztés | 141 |
A vöröshere | 142 |
A csillagfürt | 142 |
A szemescirok | 142 |
Hüvelyesek | 143 |
A borsó | 143 |
A bab | 143 |
A szója | 144 |
A burgonya | 144 |
A cukorrépa és a takarmányrépa | 145 |
A napraforgó | 146 |
A dohány | 147 |
A kender | 147 |
A komló | 148 |
Zöldségfélék | 148 |
A vöröshagyma | 149 |
A fűszerpaprika | 149 |
A paradicsom | 150 |
A csemegepaprika | 150 |
A saláta | 151 |
A fejes káposzta | 151 |
Az uborka | 151 |
Gyümölcsfélék | 152 |
Gyógynövények | 153 |
Betakarítás, tartósítás | |
Gabonafélék | 155 |
Az étkezési búza | 155 |
A takarmánybúza | 156 |
A kukorica | 157 |
A túlszárítás káros gyakorlata | 159 |
A külföldön alkalmazott eljárások | 161 |
A betakarítás fejlesztése | 162 |
A hibridkukorica-vetőmag betakarítása | 163 |
A silókukorica | 163 |
A rizs | 164 |
Szálas takarmányok | 164 |
Egynyári szálas takarmányok | 164 |
A gyepterületek termése | 165 |
A lucerna | 165 |
A veszteségek csökkentése a pillangósok betakarításánál | 167 |
Szárító- és tárolóberendezések a szakosított telepeken | 169 |
A borsó | 171 |
A lencse | 171 |
A szója | 172 |
A burgonya | 173 |
A cukorrépa | 174 |
A napraforgó | 175 |
A kender | 176 |
A vöröshagyma | 176 |
A fűszerpaprika | 177 |
A dohány | 177 |
Zöldségfélék | 179 |
Gyümölcsfélék | 179 |
Az alma és körte szedési idejének megállapítása jódpróbával | 180 |
Alma, körte | 181 |
A szamóca | 181 |
A dió | 181 |
A hullott gyümölcs gép felszedése | 182 |
Gyógynövények | 182 |
A mák | 183 |
Az ánizs | 184 |
A mustár | 184 |
A borsosmenta | 184 |
A gyapjas gyűszűvirág | 185 |
Tárolás - raktározás | 187 |
Raktári kártevők | 190 |
Új tárolási feladatok | 191 |
Gabonafélék | 192 |
A gabonafélék gazdaságos tárolása | 193 |
A minőség megóvása | 195 |
A rizs | 196 |
A kukorica | 197 |
Új betakarítása és tárolási technológia | 198 |
A szemescirok | 200 |
A szálas takarmányok | 200 |
Állati eredetű takarmányok | 202 |
Hüvelyesek | 203 |
Olajmagvak | 204 |
A burgonya | 205 |
A cukorrépa | 209 |
A dohány | 211 |
Zöldségfélék | 212 |
A zöldségfélék vetőmagjának minősége | 216 |
Csomagolás, értékesítés | 217 |
Az előre csomagolás előnyei | 219 |
A zöldségfélék magtermő dugványaiak tárolása | 221 |
Ipari növények | 222 |
Gyümölcsfélék | 223 |
Csonthéjas gyümölcsűek | 226 |
Bogyósgyümölcsűek | 226 |
A vetőmag tárolása | 227 |
Tárolás a különböző évszakokban | 229 |
Téli géptárolás | 230 |
Ipari feldolgozás, a tartalékok feltárása | 233 |
Agráripari egyesületek | 234 |
Kombinátok | 236 |
A kukorica mint értékes nyersanyag | 237 |
A tört kukoricaszemek ipari feldolgozása | 240 |
Gyorfagyasztott termékek kukoricából | 240 |
A kukorica nemesítésében rejlő lehetőségek | 241 |
Melléktermékek | 241 |
A silókukorica | 244 |
A melléktermékekből készült lisztek, szárítmányok | 245 |
A cukorrépafej | 247 |
A fehérjeszükséglet fedezése | 247 |
Állati eredetű melléktermékek | 247 |
Élelmiszer- és takarmányipari feladatok | 248 |
Élelmiszerek | 248 |
A burgonya | 250 |
A tésztaipar | 250 |
Takarmányok | 251 |
A zöldtakarmánylisztek és -préselmények | 251 |
A fehér virágú édes csillagfürt értékes fehérjenövény | 253 |
A bab, a lencse, a mák | 254 |
A szemescirok | 255 |
A takarmánykáposzta | 255 |
Zöldségtermelés | 256 |
Gyümölcstermelés | 257 |
A méhek szerepe a mezőgazdaságban | 257 |
A kalászosok vetőmagfelújítása | 258 |
A tarlók műtrágyázása nitrogénnel | 259 |
Energiagazdálkodás | 260 |
Az együttműködés tartalékai | 261 |
Árrendszer, forgalmazás, értékesítés | 263 |
A minőség és az ár összefüggésének egyes kérdései | 263 |
A szabványok és az ár közötti összhang | 263 |
A minőség érvényesítés az árakban | 264 |
Az élelmiszeripari nyersanyagok objektív minősítése és átvétele | 267 |
A minőség érvényesítése a szabványokban | 271 |
Az ár és a minőség összhangjának érvényesítése | 272 |
A mezőgazdasági termékforgalom új rendszere | 273 |
A mezőgazdasági termékforgalom meghatározása | 274 |
A gyakorlat számára levonható következtetések | 277 |
Irodalom | 289 |