Előszó
A közhiedelemmel ellentétben nem azok vagyunk, amit megeszünk. Azok vagyunk, amit meg tudunk emészteni, és amit szervezetünk fel tud szívni a táplálékból. Az egészségünk szempontjából semmi sem...
Tovább
Előszó
A közhiedelemmel ellentétben nem azok vagyunk, amit megeszünk. Azok vagyunk, amit meg tudunk emészteni, és amit szervezetünk fel tud szívni a táplálékból. Az egészségünk szempontjából semmi sem olyan fontos, mint az emésztőrendszerünk egészsége. Ez a kapcsolódási felület a testünk és a külvilág között.
Az életünk során nem kevesebb mint 100 tonna élelmiszer halad át az emésztőcsatornánkon. Az emésztőrendszer egyfajta „belső bőr"-ként is felfogható, és egy 10 méter hosszú csatornából áll, amelynek felszíne akkora, mint egy kisebb focipálya. Csodálatos módon, a testünk és a környezet között álló gátat felépítő több milliárd sejt nagy része négynaponta megújul.
Mi emberek, a többi állatfajhoz hasonlóan, fizikai életünk nagy részét azzal töltjük, hogy szerves anyagokat dolgozunk fel, amelyből kivonjuk a tápanyagokat, az építőanyagokat és az üzemanyagot, és eltávolítjuk a felesleget. Hogy ezt milyen hatékonysággal műveljük, meghatározza az energiaszintünket, várható élettartamunkat, valamint a testünk és az elménk állapotát. Ahogy azt a Harvard School of Medicine (Harvard Orvostudományi Egyetem) egyik professzora egy alkalommal nagyon helyesen kijelentette: „Az erős gyomor és a jól működő bélrendszer fontosabb az emberi boldogsághoz, mint a magas intelligencia".
Az emésztőrendszer képviseli a test bejáratát, amelyet féltékenyen őriz egy immunhadsereg, és amelynek egészségét több millió jótékony baktérium gondos egyensúlya tart fenn. Mielőtt az étel készen állna arra, hogy a test belső szentélyébe lépjen, elő kell készíteni, le kell bontani és meg kell emészteni.
Vissza