A jezsuita rend és ellenségei

Előszó

Ennek az írásnak az a célja, hogy a jezsuita-rend mivoltáról, céljáról, törekvéseiről és sajátos módszereiről rövid és tárgyilagos tájékozást nyújtson. Szükség van-e erre? Kétségtelenül. A Jézustársaság a katholikus Egyháznak ma nemcsak legelterjedtebb, hanem sok tekintetben legjelentékenyebb szerzetesrendje is, amelynek sikerült az érdeklődést minden oldalon igen nagy fokban magára irányítania. Egyik oldalon gyűlölik, másikon a rajongásig szereük és tisztelik; mindenki beszél s véleményt alkot róla, azonban elég sokszor a tárgy közelebbi ismerete nélkül.
A jezsuita-rend történeti jelentősége, működésének sokszerűsége oly szélesarányú s oly sokat is írtak már róla, hogy kimerítő tájékoztatásról e könyv keretei közt szó sem lehet. Csak a lényegest foglalhatjuk itt össze. Mindenekelőtt azonban egy előre várható ellenvetésre kell felelnünk: ívhat-e jezsuita a jezsuita-rendről tárgyilagosan?
Viszontkérdéssel felelek: Irhat-e magyar ember Magyarországról, a magyar történelemről tárgyilagosan? Vagy: foglalkozhatik-e katonaember hadtörténelemmel, jogász a jog történelmével elfogulatlanul?
Ha igen, akkor nincs ok rá, hogy a jezsuita ne foglalkozhatnék saját rendjével tárgyilagosan. Igaz, hogy akiben megvan a testületi szellem, az szereti is hazáját, a társadalmi osztályt, amelybe tartozik, vagy foglalkozását. De ez a szeretet s ez a testületi szellem nem szükségkép gátolja a tisztánlátásban s a tények higgadt mérlegelésben. Sőt épen az a körülmény, hogy valaki maga is benne él bizonyos erkölcsi testületben, hogy annak szellemét és szabályzatát közelről ismeri s kihatásait önmagán érzi, épen ez teszi lehetővé számára azt a közvetlen szemléletet és tapasztalati biztosságot, amely a tárgyilagos értékelésnek legszilárdabb alapja. Vissza