Bevezetés. A cikluselmélet kialakulása | 13 |
Az Univerzum jelenségeinek egységesen kvantifikált összehasonlítása az ellentétekben való ciklusmozgás sebességeivel | |
A mozgásrendszerek összefüggéseinek megjelenése az univerzális ciklusrelációban | |
A tartós élet és a visszatükrözés, az ismeret bölcsője a Föld | |
A geonómia a hiányzó láncszem az ismeretek egységes áttekintéséhez | |
Kollektív geonómiai kutatás a Föld anyag- és energiaáramlási ankétjai és az MTA Geonómiai Tudományos Bizottsága keretében | |
Az Univerzális ciklusreláció alaptételei | 17 |
A jelenségek lényegének meghatározása sebességértékekkel | |
A tartós anorganikus jelenségek sebesség szerinti elkülönülése a bilogaritmikus téridőkép 4 sávja alakjában; elektromágnesesség-sáv, egyszerű diszperzó-sáv, komplex diszperzió-sáv, részecske-sáv | |
A 4 sáv kvantifikálja az alapvető mozgásformákat | |
A téridőkép 41 nagyságrendje éa hierarchiaszintjei | |
A tudományok rendszere a téridőképben | |
A multidiszciplinaritás | |
Kaotikus mozgások a sávközi tartományokban | |
A mozgásformák pályái | |
Átlépés a természettudományi jelenségekből a társadalomtudományaikba időléptékváltoztatással | |
A tér- és időtengelyek komplex jelentése. Térgeometriai és relativitáselmélet | 24 |
Az érzékelés redundanciája és antropomorf jellegének csapdái | |
A tartós mozgásformák sebességeinek arányai | |
A tér és idő jelenségeinek 3-as csoportjai | |
A térgeometria fejlődése Euklidesztől a Hilbert-térig | |
A Galilei- és a Lorentz-transzformáció | |
A tömeg-energia ekvivalencia | |
Idődilatáció és térkontrakció | |
A Minkowski-világ | |
Az általános relativitáselmélet és az inerciarendszerek | |
Gravitációs kollapszus és a fekete lyuk | |
Téridő-görbület és Hubble "törvény" | |
A speciális relativitáselmélet kritikái | |
Kölcsönhatás és rezonancia | 32 |
A 4 fizikai kölcsönhatás | |
Rezonancia és összemérhetőség | |
Első ionizációs potenciál és a földfelszíni folyamatok | |
A négyféle rezonancia | |
Sajátfrekvencia és szabadságfok | |
A rezonanciák megnyilvánulásai | |
Rendszerelmélet. Hierarchiarendszerek | 37 |
Bertalanffy rendszerelmélete | |
A "stedy state" állapot | |
Az automaták elmélete, a játékelmélet és a kibernetika kapcsolatai | |
A rendszerelmélet a gyakorlatban | |
A rendszerelmélet korlátai: zárt rendszer, tökéletes egyensúly | |
A rendeződés fokozatai | |
A 12 ciklusparaméter | |
A méretezés pontossága | |
Új ciklusok képződése és a megmaradási tételek. Játékelmélet. Információelmélet | 43 |
Új ciklus képződése és minőségi átcsapás a rezonanciairányokban | |
A B- és C-sáv közti átcsapást téreméretváltozás, illók felvétele, ill. leadása kíséri | |
Égitestek és mesterséges rendszerek fejlődése sebességrezonanciával | |
Katasztrófák és a játékmodellek a sávközti tartományokban | |
A sztohasztikus és determinisztikus változások leírása trajektoriákkal | |
A megmaradástörvények főleg idealizált zárt rendszerekre érvényesek | |
Invariancia, kovariancia | |
Visszacsatolás, automaták | |
Hartley- és Shannon-formula | |
Lamináris és turbulens áramlás, Reynolds-szám | |
Matematika. Geometria. Absztrakciók | 47 |
A zéró fogalma | |
Matematikai műveletek és téridőképi függvényeik megjelenítése a tértengelyen pontokkal és görbékkel | |
Hatványozás | |
Geometriai testek megjelenítése 3 vagy több ponttal a tértengelyen | |
Matematikai-geometriai és a közelítő transzcendentális absztrakció | |
Valószínűségszámítás | |
Nagy számok törvénye | |
A véletlen és a nagyon bonyolult | |
Fizikai mennyiségek. Dimenziók. Univerzális konstansok. Gravitáció | 53 |
A cgs rendszer és az SI | |
Dimenziók visszavezetése a térre és időre | |
Kétparaméteres kifejezés alapja az 1g - 1cm3 közelítés | |
Fizikai értékek és dimenziók irányegyenesei | |
A mechanikai dimenziók kapcsolata az elektromágneses dimenziókkal | |
Az irányegyenesek értelme | |
Az univerzális állandók pontok az irányegyeneseken | |
A gravitáció értelmezése | |
Részecskék. Kvantumelmélet | 60 |
Áttekintés a részecskén | |
Spin és a kvantumszámok | |
Kvantummechanika és kvantumelmélet | |
Operátorok | |
Paritás, izospin, ritkaság | |
A térkvantum fogalma | |
Rezgő és forgó térkvantum | |
A forgó térkvantumcsomag a részecske | |
A tömeg és mozgás | |
A tömeget a térkvantum száma határozza meg | |
Forgásszimmetrikus és oszlopos térkvantumkapcsolódás | |
A részecskék térkvantumos modelljei | |
Atommagmodellek | |
Szubstruktúrák, szuperstruktúrák | 71 |
Instanton vagy "Planck-tömeg" | |
Planck-méret | |
Planck-idő | |
Az instanton az anyag ez idő szerint ismert legnagyobb koncentrációja | |
Márföldi elmélete: gravitációs potenciál, gravitációs sebesség, maximális dinamikai hányados, a gravitációs tömeg, gravitációs kontrakció, a fény kettős természete | |
Carr és Rees modellje | |
A téridőkép továbbépítése Márföldi, ill. Paál szerint | |
További elképzelések a mérhető Univerzum határain túl lévő jelenségekről | |
A matematizálás csapdái | |
Az elektromágneses rezégések. A-sáv | 78 |
Az elektromágneses rezgések hullámhossz-frekvencia-kvantumenergia viszonyai | |
Az elektromos és mágneses tér kapcsolatai, paraméterei | |
Maxvell-egyenletek | |
Elektromos áram, elektromos potenciál, elektromos polarizáció | |
Dia-paraferromágnesesség | |
Elektrolit | |
Kondenzátor, akkumlátor, galvánelem | |
Vezetők, szigetelők, félvezetők, tranzisztor | |
Coulomb-törvény | |
Az elektromágnesesség ciklusszemléleti értelmezése | |
De Broglie-egyenletek | |
Villamosgépek | |
Rádió | |
Mézer | |
Lézer | |
Elektroncső | |
Holográfia | |
Termika | |
Fonon | |
Rádióhullámok | |
Tömeg, sűrűség, hőmérséklet. Plazma | 88 |
A tömeg és sűrűség téridőképe | |
Hő és hőmérséklet | |
Plazma | |
Szupravezetés | |
Szuperfolyékonyság | |
Kémizmus | 93 |
A kémia atomszerkezeti alapfogalmai | |
Az elemek téridőképi megjelenítése | |
Vegyületgörbék | |
A kémiai reakciók és a reakciósebesség | |
Oldatok és kolloidok | |
Az oldatok stabilitása | |
Oldódás, kicsapódás | |
Termodinamika. Az anyag állapotai | 98 |
A termodinamikai absztrakciók: zárt rendszer, tökéletes egyensúly, entrópiatétel és hőhalál | |
A 3 főtétel | |
Fázisátalakulások | |
Extenzív és intenzív tényezők | |
Mechanikai, kémiai és hőenergia | |
Termodinamikai valószínűség | |
Entrópia és halmazállapot | |
Fajhő | |
Carnot-ciklus | |
Poisson-egyenletek | |
A víz egyik téridőképe | |
Szilárdság | |
A tárgyak téridőképei | |
Az entrópia és a ciklusforgás egyensúlya | |
Mechanika | 107 |
Statika, kinetika, dinamika | |
A newtoni axiómák ciklus értelmezése | |
Vektormennyiségek, paralelogrammaszerkesztés | |
Tömeg és súly | |
Helyzeti és mozgási energia | |
Mechanikai és hőenergia viszonya, gáztörvény, viriál-tétel | |
Ingamozgás | |
Hangtan | |
Földtanulmányok | 111 |
Biológiailag aktivált földi önszabályozó rendszer | |
A C-sáv anorganikus komplex diszperziói | |
Lemezes és finom-szálas rendszerek | |
Az ősóceán ammóniumkarbonátos összetétele | |
A tartós élet kozmikus valószínűsége | |
A Föld speciális bolygó | |
A B-C-sáv közti hidak: kémiai-, Stokes-, izosztatikus-híd | |
A sávközti biológiai mozgástér | |
Földövezetek-geoszférák | |
Lemeztektonika, szubdukció, mélytengeri árkok | |
Lepusztulás, lerakódás, mállás | |
Földi légkör, földi erőterek | |
Csillagászat. Kozmológia. Kozmogónia | 120 |
A Naprendszer | |
Forgások és keringések összefüggése a Naprendszerben | |
Perturbációk | |
Cassini- és Kirkwood-rések | |
A Titius-Bode szabály | |
Roché-határ | |
Gáz disszipáció | |
A Nap szerkezete | |
Naptevékenység | |
Napszél | |
Magnetoszféra | |
Hold, Merkur, Vénusz, Mars, Aszteroidák, Jupiter és holdjai | |
Szaturnusz, Neptun, Uránusz, Plútó | |
Üstökösök | |
Termonukleáris energia | |
Csillagfejlődés | |
Szupernóvák | |
Tejútrendszer | |
Kvazárok | |
Herzsprung-Russel diagram | |
Pulzárok | |
Rádiócsillagászat | |
Nóvák | |
Galaxishalmazok | |
Anyaghiány é sa neutrínók | |
Stacionárius modell | |
Friedmann-egyenlet | |
De Sitter-Einstein-modell | |
A Big bang elmélet | |
A vöröseltolódás más értelmezései | |
Kozmikus sugárzás | |
Kaszkádok | |
Forbush-csökkenés | |
Sugárzás biológiai hatásának mérése | |
A biológiai rendszerek | 138 |
A növekedés S-görbéje | |
Ivartalan és ivaros szaporodás | |
Biológiai energiaforrások | |
Behatolás a sávközi tartományba | |
Biovegyületek atom %-összetétele | |
A HCO háromszög | |
Az élet keletkezése | |
Aminosavak | |
Peptidkötés | |
Fehérjék | |
Kísérleti modellezés | |
Anyagcsere | |
ATP | |
Porfirinszármazékok | |
Klorofill, hem, hemin, flvaon | |
Gyógyszerek | |
Citrátkör | |
Calvin-ciklus | |
Chemoton | |
Hiperciklus | |
Hormonok és vitaminok | |
Vírusok | |
A sejtek szerkezete | |
Téli álom | |
Biogenetikai alaptörvény | |
A biológiai fejlődés stádiumai | |
Biológiai körforgalom | |
Biocönózis | |
Az ember és a biológiai anyag-eneriga mérleg | |
A tudati közelítés. Viselkedés. Temperamentum. Idegrendszer | 157 |
A tudattartomány a komplex téridőképben | |
A közelítés foka | |
Az emberi tudat fejlődése: mítosz, vallás, filozófia | |
Tudomány | |
Al- és felépítmény | |
Popper "három világa" | |
Imprint | |
Egyéni és társadalmi tudat | |
A közelítésfok mérése | |
Közelítéstrapéz | |
Igazság és valóság | |
A tapasztalat formái, érzés, észlelés, figyelem, emlék, gondolkodás | |
Szimpátia, antipátia | |
Szerelem és önzés | |
Viselkedés | |
Temperamentum | |
Jellem | |
Korszellem változásai | |
A faj- és önfenntartás dialektikája | |
Objektív és szubjektív szépség | |
Mélylélektan | |
Látszólag önálló tudati világ | |
Költői alkotás | |
Tudományos munka | |
A tudati tartomány vízszintes terjedése térben és időben | |
A visszatükrözés három alapformája | |
A szokások | |
Az idegrendszer és fejlődése | |
Ingerületvezetés | |
Frontérzékenység | |
Szinapszicsomópontok | |
Akupunktúra | |
Beszéd, nyelv | 170 |
A szavak fejlődése az ismeretszint függvényében | |
Állati fogalomcsírák és jeladások | |
Matematikai és antropomorf nyelv | |
Költői, köznapi és tudományos nyelv | |
Beszédhelyzet | |
Beszédfajták | |
Szófajták | |
Kvantifikált téridőképi értelmező szótár és a matematikai logika | |
Háromféle mennyiségcsoport megjelenése a szervekben és a tevékenységben | |
Nemzetközi szójelek | |
A kontextus | |
Paradigma | |
Beszéd és nyelv | |
Fonémák | |
Strukturalizmus | |
Misztika. Vallás. Filozófia | 179 |
A körforgás a jelenségek ellentétek dialektikáját fejezi ki | |
Eszmei ellentétek harca | |
Misztikaszükséglet | |
Mágia, animizmus, fetisizmus | |
Jóga | |
Fakírmutatvány | |
Alkímia | |
Számmisztika | |
Kabala | |
Horoszkóp | |
Teozófia és antropozófia | |
Fiziognómia | |
Vallás: Egyiptom, Japán: sintoizmus, Kína: konfucianizmus és taoizmus, India: brahmanizmus és buddhizmus, Zoroaszter vallás, Zsidóság: ótestamentum, misna, talmud | |
Újszövetség és kereszténység | |
Mohamedanizmus | |
Filozófiai antropológia | |
Harc a hit nevében | |
A filozófiai materializmus és idealizmus | |
A gondolkodás kezdeti formái | |
Görög filozófusok: Bruno, Descartes, Galilei, Newton stb. | |
Francia felvilágosodás | |
Kant, Hegel, Feuerbach | |
Filozófiai individualizmus | |
Kollektivizmus | |
Szellemtörténet | |
Egzisztencialista filozófiák | |
Pozitivizmus | |
Marx és Engels | |
Lenin | |
Filozófiai rendszer helyett ciklusszemlélet | |
Társadalmi szervezetek. Foglalkozások. Érték. Erkölcs. Jog. Történelem | 192 |
Történelmi tudományok, társadalmi szervezetek téridőképei | |
Egy főre eső szükséglet egyenértékei: pénz és föld | |
Foglalkozási ágak, munkamegosztás az állatoknál, az ősembernél | |
Mousterien | |
Aurinacien | |
Matriarchátus | |
A művészetek kezdete | |
Óegyiptom, Mezopotámia, Kína, görögök, Római Birodalom, Mongol birodalom, Orosz birodalom, Nagy-Britannia, Egyesült Államok | |
Közvetítő népek: arabok, zsidók | |
A történelem értelmezései | |
Termelési rendszerek: ősközösség, rabszolgatartó társadalom, feudaliuzmus, kapitalizmus, imperializmus, szocializmus | |
A történelem ciklusszemléleti kvantifikációja | |
Foglalkozási ágak kvantifikációja | |
A háború elvaulása | |
Erkölcs és jog | |
Termelés. Technikai fejlődés. Közgazdaságtan | 207 |
A termelési technika fejlődése | |
Társadalmi rendszerek elemzése 12 ciklusparaméterrel | |
Termelékenység, reciklálás | |
Kereslet-kínálat, piac | |
Érték, áru, tőke, államkapitalizmus | |
Döntés probléma | |
Kapitalista és szocialista ideálok | |
"Világmodellek" | |
Művészetek. Esztétikai szféra | 230 |
A művészet értelme | |
Az esztétikai hatás értelmezésének fejlődése | |
Zseni elmélet | |
Naiv és szentimentális | |
Klasszikus és romantikus | |
Szimbolizmus és naturalizmus | |
Strukturalizmus | |
Pszichoanalitikai irány | |
Giccs | |
Az "új" regény | |
Az esztétikai érékek mérése | |
Mérés ciklusparaméterekkel | |
Rendszerhierarchia | |
Ciklusparaméter-hányadosok | |
A művészeti fejlődés ciklusparaméterei | |
Képzőművészetek | |
Zene | |
Szépirodalom | |
Metafora és hasonlat | |
Látomás | |
Irónia | |
Az irodalom korszakai | |
Vers | |
Korszakváltás és jövő. Pedagógiai összefoglalás. Multidiszciplinaritás | 252 |
Valóságtudat | |
Válságok | |
A jelen valóság: információrobbanás és növekvő tájokozatlanság | |
Politikai manipuláció | |
A melléktényezőktől mentesített lényeg lehetővé teszi az áttekintést | |
A téridőkép leleplez | |
A nukleáris katasztrófa formái | |
Az államok 3 fejlődési modellje | |
Az élettér tágulása | |
A jövő technikai problémái | |
Urbanizáció | |
Az életkor növekedése, az idős korúak feladatai | |
Kultúrák | |
Új pedagógia kialakítása | |
A tanulási és memorizálási készség rezonancia jellege | |
Az univerzális ember | |
A multidiszciplináris látásmód | |
Az érzelem és értelem harmóniája | |
Függelék | 261 |