A jelenkori Francziaország alakulása III. (töredék)

Tartalom

ELŐSZÓ 1
NEGYEDIK KÖNYV.
A JAKOBINUSOK HÓDÍTÁSA.
I. FEJEZET. Az új politikai közeg keletkezése 5
I. A forradalmi párt elve. - Alkalmazásai (6). - II. A jakobinus keletkezése. - Jellemének elemei az emberi faj sajátságainak szempontjából tekintve. - A gőg és dogmatismus minden emberi társulatban elnyomatik és fellázad. - Miképen tartatnak ezek korlátok közt a jó módú társulatokban. - Miképen fejlődnek az új rend alatt.- Az eszköz hatása a képzelődésre és nagyravágyásra. - Az ábrándozásra való kihívás, a szavak dagálya, az eszmék összezavarodása. - Az állomások megüresedése, a kicsapongásra való izgatás, a kedélyek megzavarása (12). - III. A jakobinusok psychologiája. - Értelmi eljárásuk. - A formulák uralma és a tettek elnyomása. - Az értelmi egyensúly megzavarása. - E megzavarás jelei a forradalmi irányban. - A jakobinusok nyelvezete és gondolkozásmódja. - Miben kártékony eljárásuk ? - Miben hatásos ? - A csalódások, melyeket előidéz (24). - IV. Miket igér az elmélet? - Miképen hízeleg a sértett önszeretetnek. - A jakobinusok fő szenvedélye. - E szenvedély jelei irályokban és magukviseletében. - A jakobinus szemeiben egyedül ő erényes, ellenei mind gazok. - Ebből kifolyólag kötelességének tartja azt, hogy őket megsemmisítse. - A jakobinus jellem befejezettsége. - A józan ész veszendőbe megy, az erkölcsi érzés megromlik (32).
II. FEJEZET 42
I. A jakobinus párt megalakulása. - Ujonczai. - A fensőbb osztályból és a nagy néptömegből kevés hívet nyer. - Azonban számosakat a közép polgárságból s a nép felsőbb rétegéből. - A helyzetek s a nevelés, melyek az embereket e párthoz sorakoztatják (42). - II. Az ideiglenes politikai társulatok 1789 július 14-ike után. - Feloszlásuk. - A józan és elfoglalt emberek viszszavonulása. - A választásoktól távol maradók mennyisége. - A jakobinus társulatok keletkezése és szaporodása. - Befolyásuk párthíveikre. - Fogásaik és önkényök (50). - III. Miképen értelmezik a sajtószabadságot? - Politikai szerepök (63). - IV. Egyesülési központjuk. - A párizsi társulat eredete és alkotó elemei. - Ez a vidéki társulatokat magához csatolja. - E társulat vezetői. - A fanatikusok. - A fondorkodók. - Czéljok. - Eszközeik (70). - V. A jakobinusok csekély száma. - Hatalmok forrása. - Szövetséget képeznek. - Jóhiszemben cselekszenek. - Nincsenek lelkiismereti aggályaik. - A párt kebelében a túlsúly azon csoporté, melyben e feltételek leginkább megvannak (79).
III. FEJEZET. A jakobinusok hatalomra vergődnek. - Az 1791-iki választások. - Minő arányban nyerik el a jakobinusok az állásokat 91
I. Ostromlási eszközeik. - Minő módokat használnak fel arra, hogy a mérsékelt választókat és jelölteket kizárják. - A választások gyakori volta. - Az eskü kötelező volta (93). - II. A közhivatalok iránti utálat, és az azokkal járó veszélyek. - Az alkotmányozó gyűlés tagjai kizáratnak a törvényhozó gyülekezetből (95.) - III. A rend barátaitól elvonatik a gyülekezési jog. - Az egyleteik ellen végbevitt erőszakoskodások Párizsban és a vidéken. - A conservativ társulatok törvény általi betiltatása (99). - IV. Az 1790-iki választásoknál elkövetett erőszakoskodások. - Az 1791-iki választások. - A király menekülésének hatása. - A házmotozások. - Mortagne a választási időszakban (105). - V. A mérsékeltek megfélemlítése és visszavonulása. - Népzendülések Burgundban, Lyonnaisben, Provenceban és a nagy városokban. - A jakobinusok eljárása a választásoknál. - Példák
erre Aixben, Daxban és Montpellierben. - Az izgatók büntetlensége. - Névszerinti feljelentések. - A parasztokkal való bánásmód. - A jakobinusok általános taktikája (111).
IV. FEJEZET 118
A törvényhozó gyűlés alkatrészei. - A képviselők társadalmi fokozata. - Tapasztalatlanságuk, tehetetlenségök, előítéleteik (118). - II. Értelmiségök és míveltségök fokozata (125). - III. Gyűléseik képe. - A klubban általok előidézett jelenetek és komédiák. - A nézők közreműködése (129). - IV. A pártok. - A jobb oldal. - A centrum. - A bal oldal. - A girondisták nézetei és érzelmei. - Szövetségeseik a szélső balon (133) - V. Cselekvésök eszközei. - A feuillant-ok klubbjának feloszlatása. - A karzatok nyomása a gyülekezetre. - Külső csoportosulások (139). - VI. Parlamenti fogások. - Visszaélés a sürgősség kimondásával. - Az »elv« feletti szavazás. - Névszerinti szavazás. - A centrum megfélemlítése. - Az ellenzékiek tartózkodása. - A többség végleges elnyomatása (143).
V. FEJEZET 147
A törvényhozó gyűlés politikája. - Francziaország állapota 1791 vége felé. - A törvény tehetetlensége (147). - II. A gyűlés ellenségeb érzülettel viseltetik az elnyomottak, kedvezővel az elnyomók iránt. - A nemesség és papság ellen kibocsátott rendeletek. - A szökevényeknek, gályaraboknak és rablóknak megkegyelmezése. - Fejetlenségi és egyenlősítési elvek (155). - III. A háború. - A külföldi hatalmak hangulata. A király idegenkedése. - A girondisták kihívásai. - A szakadás kelete és okai (163). - IV. A vezetők titkos indokai. - Befolyásukat a béke compromittáija. - A jólétben élő és művelt osztály elégedetlensége. - A király és a párt egymáshoz való közeledése (174). - V. A háború hatása a népre. - Ennek félelme és dühe. - A forradalom második rohama és jellemvonásai. - A girondisták és a népség szövetsége. - A veres sipka és a szuronyok. - Az erőszak kormánya mindenütt a törvény kormányának helyét foglalja el (182).
VI. FEJEZET. A megyék 191
I. Példa: a Provence 1792-ben. - A jakobinusok korai uralma Marseilleben. - A párt alkatrészei. - A klubb és a helyhatóság. - Az Ernő-ezred kiűzése (191). - II. A marseilleiek
expedícziója Aixbe. - A lefegyverzett ezred. - Az elűzött directórium. -- Az új directóriumra gyakorolt nyomás (199). - III. Az arlesi alkotmányhívek. - Kihágásaik a városban és annak környékén. Apt inváziója, a klubb és önkéntesei (205). - IV. Az avignoni jakobinusok. - Miképen ujonczoztatott ezek hadserege. - A rablás a Comtatban. - Az avignoni helyhatóság menekül vagy tömlöczben van. - Lécuyer meggyilkoltatása s a glaciérei mészárlás. - A marseillei szövetségeseik által támogatott mészárlók visszatérése. - A jakobinusok dictatúrája Vaucluse és Bouches-du-Rhóneban (214). - V. A többi megyék. - A jakobinus foglalás egyöntetű eljárása. - A jakobinus állam alapjai (226).
VII. FEJEZET. Párizs 237
I. A törvényhozó gyűlés nyomása a királyra. - Ennek veto-joga megsemmisíttetik vagy kijátszatik. - Miniszterei meggyaláztatnak és elűzetnek. Grirondista minisztereinek bitorlásai. - A király visszautasítja ezeket. - A zendülésre való előkészületek (237). - II. Párizs hullámzó és szűkölködő lakossága. - A munkások hangulata. - A munkahiány és a nyomor hatása. - A jakobinusok izgatásainak hatása. - A forradalmi hadsereg. Ujonczainak minősége. - Első szemléje. - Tényleges állománya (244). - III. Fejei. - Bizottmányuk.
- Eljárásuk az izgatásban (249). - IV. Június 20-ika. - A programm. - Az összegyűlés. - A törvényhozó gyűlés előtti felvonulás - A királyi kastélyba való berontás. - A király a nép jelenlétében (255.)
VIII. FEJEZET 268
Az alkotmány-pártiak méltatlankodása. - Gyengeségök oka. - A girondisták újra kezdik a támadást. - Kettős tervök (269). - II. A királyra gyakorolt nyomás. - Pétion és Manuel visszahelyeztetnek hivatalukba. - A miniszterek kénytelenek lemondani. - Jakobinus izgatás a király ellen. - A törvényhozó gyűlésre gyakorolt nyomás. - A párizsi községtanács kérvénye. - A kérvényezők és a karzatok fenyegetései. - Augusztus 8-iki ülés. - A girondisták fondorlatának kettős veresége (273). - III. A girondisták a jakobinusok számára dolgoztak. - A hadsereg el van távolítva vagy felbomlott. - A szövetségesek fellebbezése. - A brestiek és marseilleiek. - A községi tanácsok gyűléseinek nyilvánossága. - A községi tanácsok és városi kerületek állandósíttatnak. - E rendszabályok hatása. - A városi kerületek központi irodája a városházán. - A forradalmi községtanács eredete és alakulása (280). - IV. A girondisták hasztalan erőlködnek az akadályok elhárítására. - A jakobinusok nyugtalankodása, felhevülése és programmja (291). - V. Augusztus 8-ikának estéje. - Az augusztus 9-iki ülés. - Augusztus 10 -ikén reggel. - A törvényhozó gyűlés megrostálása (295). - VI. Az augusztus 9 és 10-ike közti éj. - A kerületek. - A városi kerületek biztosai a városházán. - A forradalmi községtanács a törvényesnek helyére áll (302). - VII. Augusztus 10-ike. - A király ereje. - Az ellentállás megszűnése. - A király a nemzetgyűlésen. - Veszekedés a királyi kastélyban és a svejcziek csatározása. - A kastély a
király parancsára kiüríttetik. - Az öldöklések. - A rabszolga-nemzetgyűlés és rendeletei. - VIII. Párizs állapota az interregnum alatt. - A népség nagy tömege. - Az alárendelt jakobinusok. - A jakobinus-vezetők (324).
IX. FEJEZET 338
A bandák kormánya a fejetlenség idejében. - Azon eset, melyben a fejetlenség új és rögtöni. - Az elbukott kormány öröklő bandája és közigazgatási eszközei (339). - II. A gyilkolási eszme keletkezése a párt nagy tömegében. - Az augusztus 10-ike utáni nap. - Az augusztus 17-iki törvényszék. - Az augusztus 27-iki gyászünnep. - A börtönök összeesküvésének meséje (342). - III. A gyilkos eszme keletkezése a vezetőkben. - Helyzetök. - Bitorlott hatalmok. - A fosztogatások, melyeket gyakorolnak. - A veszélyek, melyeknek ki vannak téve. - Boldogulásuk a rémület (351). - IV. Az eszme keletkezésének ideje. - A szereplök és a szerepek. - Marat. - Danton. - A községtanács. - Ennek munkatársai. Az akarat megegyezése és a működés könnyűsége (362) - V. A kézművesek.-Számuk. - Állapotuk. - Érzelmeik. - A gyilkolás hatása a gyilkosokra. - Letételök. - Elbutulásuk. (379). - VI. A mészárlás hatása a közönségre. - Az általános lehangoltság és társadalmi felbomlás. - A jakobinusok befolyása Párizsban döntővé válik. - A szeptemberi férfiak megmaradnak a községtanácsban és a Conventbe küldetnek (396).
X. FEJEZET. A megyék. - A forradalmi kór járványos és ragályos volta 403
I. Elve a népfenségről szóló jakobinus dogma. - Az új jog hivatalos kihirdetése. - Az új kormány nyilvános meghatározása. - Ennek czélja, ellenzői, és eljárása. - Az új kormányforma Párizsból a vidékre terjed el (404). - II. Több megyében az új kormányforma már elébb lépett életbe. - Példa Var megyéből (408). - III. Minden jakobinus csoport dictatúrája a maga helységében. - Saint-Afrique az interregnum alatt
(413). - IV. A jakobinus dictatúra rendes eljárása. - A kubbisták helyi bandája. - Személyzete. - Vezetői (419). - V. Az önkéntesek vándorló bandája. - Az újonczok minősége. - A tisztek megválasztása. - Rablások és gyilkolások (424). - VI. Utazás Francziaországon át a belügyminiszter kabinetjében. - Carcassoneból Bordeauxba. - Bordeauxból Caenbe. - Az észak és kelet. - Chálons-sur-Marneből Lyonba. - A Comtat és a Provence. - A jakobinus községi tanácsok hangja és feleletei. - A párt programmja (432)
XI. FEJEZET 471
I. A jakobinus hódítás második állomása. - Az üresedésben levő hivatalok fontossága és sokasága (472). - II. A választások. - A fiatal emberek és a szegények szavazata. - A jelöltek gyanánt fellépő mérsékelteket fenyegető veszélyek. - A mérsékeltek vezéreinek tartózkodása - A távollevők számaránya az elsőd-választói gyülekezeteken (477). - III. A másod-választói gyülekezeteket képező elemek, és ezek hangja. - A feuillant-párti választók kirekesztése. - A többi választókra gyakorolt nyomás. - A mérsékeltek által megválasztottak
visszalépni kényszeríttetnek. - A katholikus választások megsemmisíttetnek. - A jakobinus kisebbségek közötti szakadás. - Választottjaik megerősítése. - Egyenetlenség a hivatalos
választásokban és a közvéleményben (483). - IV. A nemzeti Convent elemei. - A hegypártiak eredeti mennyisége. - A centrum képviselőinek véleményei és érzelmei. - A girondisták. - A girondisták túlsúlya a Conventben. - Szellemök. - Elveik. - Alkotmánytervezetük. - Fanatizmusuk. - Őszinteségök, míveltségök, ízlésök. - Miben válnak el a tiszta jakobinusoktól? - Miképen értelmezik a népfelséget? - Minő eljárást állapítanak meg az egyének és csoportok kezdeményezésére vonatkozólag? - A bölcsészeti okoskodás és parlamenti hatalom gyengesége anarchia idején (489). - V. A közvélemény Párizsban. - A lakosság többsége alkotmányhű marad. - Az új uralom népszerűtlensége. - Az élelmi szerek hiánya és drágasága. - A katholikus szokások megsértései. - Általános és növekvő elégedetlenség. - A girondisták elleni ellenszenv és közöny. - A többség politikai visszavonulása. - Az új erkölcsöknek az absolút democratiával való összeférhetlensége. - A földbirtokosok és tőkepénzesek visszavonulása. - Az iparosok és kereskedők visszavonulása. - A mérsékeltek megoszlása, félénksége, tehetetlensége. - Egyedül a jakobinusok képezik a souverain népet (502). VI. A jakobinus párt elemei. - Számbeli és minőségi hanyatlása. - A kisiparosok, kiskereskedők, inasok. - Az élvhajhászó és csavargó munkások. - A külvárosi népsöpredék, - Az útonállók és rablók. - A kéjleányok. - A szeptemberi gyilkosok (514). - VII. Az uralkodó egyéniségek. - Ezek jelleme és szelleme. -
Saule politikai eszméi (526).
XII. FEJEZET. Kétséges állapota a helyi hatalom által körülvett központi kormánynak 533
A jakobinusok előnyei. - Túlsúlyuk a városi kerületek gyűléseiben. - A községtanács fentartatik, újra megválasztatik és teljessé tétetik. - Új vezetői, Chaumette, Hébert és Pache. - A nemzetőrség újjáalakíttatása. - Tisztekké és altisztekké jakobinusok választatnak. - A tape-dur-ök fizetett bandája. A párt nyilvános és titkos pénzforrásai (536). - II. A jakobinusok ujonczai a parlamentben. - Ezek jelleme és szelleme. - Saint-Just. - A kisebbség erőszakoskodásai a Conventben. - A karzatok nyomása. - Utczai fenyegetések (541). - III. Elpártolások a többségrészén. - A physicai félelem hatása. - Az erkölcsi félénkség hatása. - A politikai szükségesség hatása. - A girondisták belső gyengesége. - Elveik által a hegypárt bűntársaivá lesznek (552). - IV. A girondista többség által alkotott főbb rendeletek. - Azon fegyverek és támadási eszközök, melyeket a girondisták ellenségeiknek kezébe adnak (560). - V. A felügyelő bizottságok 1793 márczius 28-ikától kezdve. - Visszaállítása az 1792 augusztusi és szeptemberi uralomnak. - A lefegyverzés. - A polgári érzületről kiállított igazolványok. - A kényszertoborzás. - A kényszerkölcsön. - A behajtott pénz felhasználása. - A Convent hasztalan ellentállása. - Marat bevádoltatik, de felmentetik. - A lakosság hasztalan ellentállása. - A fiatal emberek nyilatkozásai elnyomatnak. - A jakobinusok erőszakoskodása és győzelme a városi kerületek gyűlésein (564.) - VI. A jakobinusok taktikája a Convent feletti uralomrajutásban. - A girondisták ellen intézett ápril 15-iki kérvény. Minő eszközökkel szereztettek meg e czélra az aláírások. - A Convent kijelenti, hogy a kérvény rágalmazásokat tartalmaz. - A tizenkettes bizottság, és Hébert elfogatása. - Mészárlási tervek. - A hegypárt vezéreinek beavatkozása (578). - VII. Május 27-ike. - A forradalmi központi bizottság. - A letett, és újra visszahelyezett helyhatóság. - Henriot főparancsnokká lesz. - Május 31-ike. - A községtanács rendszabályai. - Június 2-ika. -- A tizenkettő és huszonkettő elfogatása (590). - VIII. Az új uralkodók minősége. - Mi okból követte őket Francziaország? (608);
TARTALOM 621

Témakörök