A jelenkori Francziaország alakulása III. (töredék)

Tartalom

ELŐSZÓ 1
NEGYEDIK KÖNYV.
A JAKOBINUSOK HÓDÍTÁSA.
I. FEJEZET. Az új politikai közeg keletkezése . 5
I. A forradalmi párt elve. - Alkalmazásai (6). - II. A jakobinus keletkezése. - Jellemének elemei az emberi faj sajátságainak szempontjából tekintve.- A gőg és dogmatismus
minden emberi társulatban elnyomatik és fellázad.--- Miképen tartatnak ezek korlátok közt a jó módú társulatokban. -Miképen fejlődnek az új rend alatt.- Az eszköz hatása a
képzelődésre és nagyravágyásra. - Az ábrándozásra való
kihívás, a szavak dagálya, az eszmék összezavarodása. - Az
állomások megüresedése, a kicsapongásra való izgatás, a kedélyek megzavarása (12). - III. A jakobinusok psychologiája. - Értelmi eljárásuk. - A formulák uralma és a tettek elnyomása. - Az értelmi egyensúly megzavarása. - E megzavarás jelei a forradalmi irányban. - A jakobinusok nyelvezete és gondolkozásmódja. - Miben kártékony eljárásuk ? - Miben hatásos ? - A csalódások, melyeket előidéz (24). - IV. Miket igér az elmélet? - Miképen hízeleg a sértett önszeretetnek. - A jakobinusok fő szenvedélye. - E
szenvedély jelei irályokban és magukviseletében. - A jakobinus szemeiben egyedül ő erényes, ellenei mind gazok. - Ebből kifolyólag kötelességének tartja azt, hogy őket megsemmisítse. - A jakobinus jellem befejezettsége. - A józan
ész veszendőbe megy, az erkölcsi érzés megromlik (32).
II. FEJEZET 42
I. A jakobinus párt megalakulása. - Ujonczai. - A fensőbb osztályból és a nagy néptömegből kevés hívet nyer. - Azonban számosakat a közép polgárságból s a nép felsőbb rétegéből. - A helyzetek s a nevelés, melyek az embereket e
párthoz sorakoztatják (42). - II. Az ideiglenes politikai
társulatok 1789 július 14-ike után. - Feloszlásuk. - A józan és elfoglalt emberek viszszavonulása. - A választásoktól
távol maradók mennyisége. -A jakobinus társulatok keletkezése és szaporodása. - Befolyásuk párthíveikre. - Fogásaik és önkényök (50). - III. Miképen értelmezik a sajtószabadságot ? - Politikai szerepök (63). - IV. Egyesülési központjuk. - A párizsi társulat eredete és alkotó elemei. -
Ez a vidéki társulatokat magához csatolja. - E társulat vezetői. - A fanatikusok. - A fondorkodók. - Czéljok. -
Eszközeik (70). - V. A jakobinusok csekély száma. - Hatalmok forrása. - Szövetséget képeznek. - Jóhiszemben cselekszenek. - Nincsenek lelkiismereti aggályaik. - A párt
kebelében a túlsúly azon csoporté, melyben e feltételek leginkább megvannak (79).
III. FEJEZET. A jakobinusok hatalomra vergődnek. - Az
1791-iki választások. - Minő arányban nyerik el a jakobinusok az állásokat - 91
I. Ostromlási eszközeik. - Minő módokat használnak fel arra,
hogy a mérsékelt választókat és jelölteket kizárják. - A választások gyakori volta. - Az eskü kötelező volta (93). -II. A közhivatalok iránti utálat, és az azokkal járó veszélyek. - Az alkotmányozó gyűlés tagjai kizáratnak a törvényhozó gyülekezetből (95.) - III. A rend barátaitól elvonatik a gyülekezési jog. - Az egyleteik ellen végbevitt erőszakoskodások Párizsban és a vidéken. - A conservativ társulatok
törvény általi betiltatása (99). - IV. Az 1790-iki választásoknál elkövetett erőszakoskodások. - Az 1791-iki választások. - A király menekülésének hatása. - A házmotozások.
- Mortagne a választási időszakban (105). - V. A mérsékeltek megfélemlítése és visszavonulása. - Népzendülések
Burgundban, Lyonnaisben, Provenceban és a nagy városokban. - A jakobinusok eljárása a választásoknál. - Példák
erre Aixben, Daxban és Montpellierben. - Az izgatók büntetlensége. - Névszerinti feljelentések. - A parasztokkal
való bánásmód. - A jakobinusok általános taktikája (111).
IV. FEJEZET . 118
A törvényhozó gyűlés alkatrészei. - A képviselők társadalmi
fokozata. - Tapasztalatlanságuk, tehetetlenségök, előítéleteik
(118). - II. Értelmiségök és míveltségök fokozata (125). -
III. Gyűléseik képe. - A klubban általok előidézett jelenetek és komédiák. - A nézők közreműködése (129). - IV. A pártok. - A jobb oldal. - A centrum. - A bal oldal.
- A girondisták nézetei és érzelmei. - Szövetségeseik a
szélső balon (133); - V. Cselekvésök eszközei. - A feuillant-ok klubbjának feloszlatása. - A karzatok nyomása a gyülekezetre. - Külső csoportosulások (139). - VI. Parlamenti
fogások. - Visszaélés a sürgősség kimondásával. - Az »elv«
feletti szavazás. - Névszerinti szavazás. - A centrum megfélemlítése. - Az ellenzékiek tartózkodása. - A többség
végleges elnyomatása (143).
V. FEJEZET 147
A törvényhozó gyűlés politikája. - Francziaország állapota
1791 vége felé. - A törvény tehetetlensége (147). - II. A
gyűlés ellenségeb érzülettel viseltetik az elnyomottak, kedvezővel az elnyomók iránt. - A nemesség és papság ellen kibocsátott rendeletek. - A szökevényeknek, gályaraboknak és
rablóknak megkegyelmezése. - Fejetlenségi és egyenlősítési
elvek (155). - III. A háború. -- A külföldi hatalmak hangulata. A király idegenkedése. - A girondisták kihívásai.
- A szakadás kelete és okai (163). - IV. A vezetők titkos
indokai. - Befolyásukat a béke compromittáija. - A jólét-
ben élő és művelt osztály elégedetlensége. - A király és a
párt egymáshoz való közeledése (174). - V. A háború hatása
a népre. - Ennek félelme és dühe. - A forradalom második rohama és jellemvonásai. - A girondisták és a népség
szövetsége. - A veres sipka és a szuronyok. - Az erőszak
kormánya mindenütt a törvény kormányának helyét foglalja el (182).
VI FEJEZET. A megyék . 191
I. Példa: a Provence 1792-ben. - A jakobinusok korai uralma
Marseilleben. - A párt alkatrészei. - A klubb és a helyhatóság. - Az Ernő-ezred kiűzése (191). - II. A marseilleiek
expedícziója Aixbe. - A lefegyverzett ezred. - Az elűzött
directórium. -- Az új directóriumra gyakorolt nyomás (199).
- III. Az arlesi alkotmányhívek. - Kihágásaik a városban
és annak környékén. Apt inváziója, a klubb és önkéntesei (205). - IV. Az avignoni jakobinusok. - Miképen ujonczoztatott ezek hadserege. - A rablás a Comtatban. - Az
avignoni helyhatóság menekül vagy tömlöczben van. - Lécuyer meggyilkoltatása s a glaciérei mészárlás. - A marseillei
szövetségeseik által támogatott mészárlók visszatérése. - A
jakobinusok dictatúrája Vaucluse és Bouches-du-Rhóneban
(214). - V. A többi megyék. - A jakobinus foglalás
egyöntetű eljárása. - A jakobinus állam alapjai (226).
VII. FEJEZET. Párizs 237
I. A törvényhozó gyűlés nyomása a királyra. - Ennek veto-joga
megsemmisíttetik vagy kijátszatik. - Miniszterei meggyaláztatnak és elűzetnek. Grirondista minisztereinek bitorlásai.
- A király visszautasítja ezeket. - A zendülésre való előkészületek (237). - II. Párizs hullámzó és szűkölködő lakossága. - A munkások hangulata. - A munkahiány és a nyomor hatása. - A jakobinusok izgatásainak hatása. - A forradalmi hadsereg. Ujonczainak minősége. - Első szemléje.
- Tényleges állománya (244). - III. Fejei. - Bizottmányuk.
- Eljárásuk az izgatásban (249). - IV. Június 20-ika. - A
programm. - Az összegyűlés. - A törvényhozó gyűlés előtti
felvonulás - A királyi kastélyba való berontás. - A király
a nép jelenlétében (255.)
VIII FEJEZET 268
Az alkotmány-pártiak méltatlankodása. - Gyengeségök oka.
- A girondisták újra kezdik a támadást. - Kettős tervök
(269). - II. A királyra gyakorolt nyomás. - Pétion és
Manuel visszahelyeztetnek hivatalukba. - A miniszterek
kénytelenek lemondani. - Jakobinus izgatás a király ellen.
- A törvényhozó gyűlésre gyakorolt nyomás. - A párizsi
községtanács kérvénye. - A kérvényezők és a karzatok fenyegetései. - Augusztus 8-iki ülés. - A girondisták fondorlatának kettős veresége (273). - III. A girondisták a jakobinusok számára dolgoztak. - A hadsereg el van távolítva
vagy felbomlott. - A szövetségesek fellebbezése. - A brestiek és marseilleiek. - A községi tanácsok gyűléseinek nyilvánossága. - A községi tanácsok és városi kerületek állandósíttatnak. - E rendszabályok hatása. - A városi kerületek központi irodája a városházán. - A forradalmi községtanács eredete és alakulása (280). - IV. A girondisták hasztalan erőlködnek az akadályok elhárítására. - A jakobinusok nyugtalankodása, felhevülése és programmja (291). -
V. Augusztus 8-ikának estéje. - Az augusztus 9-iki ülés. -
Augusztus 10 -ikén reggel. - A törvényhozó gyűlés megrostálása (295). - VI. Az augusztus 9 és 10-ike közti éj. - A kerületek. - A városi kerületek biztosai a városházán. - A
forradalmi községtanács a törvényesnek helyére áll (302). -
VII. Augusztus 10-ike. - A király ereje. - Az ellentállás
megszűnése. - A király a nemzetgyűlésen. - Veszekedés a
királyi kastélyban és a svejcziek csatározása. - A kastély a
király parancsára kiüríttetik. - Az öldöklések. - A rabszolga-nemzetgyűlés és rendeletei . - VIII. Párizs állapota az interregnum alatt. - A népség nagy tömege. - Az alárendelt jakobinusok. - A jakobinus-vezetők (324).
IX FEJEZET 338
A bandák kormánya a fejetlenség idejében. - Azon eset, melyben a fejetlenség új és rögtöni. - Az elbukott kormány
öröklő bandája és közigazgatási eszközei (339). - II. A gyilkolási eszme keletkezése a párt nagy tömegében. - Az augusztus 10-ike utáni nap. - Az augusztus 17-iki törvényszék.
- Az augusztus 27-iki gyászünnep. - A börtönök összees-
küvésének meséje (342). - III. A gyilkos eszme keletkezése
a vezetőkben. - Helyzetök. - Bitorlott hatalmok. - A fosztogatások, melyeket gyakorolnak. - A veszélyek, melyeknek
ki vannak téve. - Boldogulásuk a rémület (351). - IV. Az
eszme keletkezésének ideje. - A szereplök és a szerepek. -
Marat. - Danton. - A községtanács. - Ennek munkatársai.
Az akarat megegyezése és a működés könnyűsége (362) -
V. A kézművesek.-Számuk. - Állapotuk. - Érzelmeik. - A
gyilkolás hatása a gyilkosokra. - Letételök. - Elbutulásuk.
(379). - VI. A mészárlás hatása a közönségre. - Az általános lehangoltság és társadalmi felbomlás. - A jakobinusok
befolyása Párizsban döntővé válik. - A szeptemberi férfiak
megmaradnak a községtanácsban és a Conventbe küldetnek (396).
X. FEJEZET. A megyék. - A forradalmi kór járványos és
ragályos volta 403
I. Elve a népfenségről szóló jakobinus dogma. - Az új jog hivatalos kihirdetése. - Az új kormány nyilvános meghatározása.
- Ennek czélja, ellenzői, és eljárása. - Az új kormányforma
Párizsból a vidékre terjed el (404). - II. Több megyében az
új kormányforma már elébb lépett életbe. - Példa Var megyéből (408). - III. Minden jakobinus csoport dictatúrája a maga helységében. - Saint-Afrique az interregnum alatt
(413). - IV. A jakobinus dictatúra rendes eljárása. - A
kubbisták helyi bandája. - Személyzete. - Vezetői (419). -
V. Az önkéntesek vándorló bandája. - Az újonczok minősége.
- A tisztek megválasztása. - Rablások és gyilkolások (424).
- VI. Utazás Francziaországon át a belügyminiszter kabinetjében. - Carcassoneból Bordeauxba. - Bordeauxból
Caenbe. - Az észak és kelet. - Chálons-sur-Marneből Lyonba.
- A Comtat és a Provence. - A jakobinus községi tanácsok
hangja és feleletei. - A párt programmja (432)
XI. FEJEZET 471
I. A jakobinus hódítás második állomása. - Az üresedésben levő
hivatalok fontossága és sokasága (472). - II. A választások.
- A fiatal emberek és a szegények szavazata. - A jelöltek
gyanánt fellépő mérsékelteket fenyegető veszélyek. - A mér-
sékeltek vezéreinek tartózkodása - A távollevők számaránya
az elsőd-választói gyülekezeteken (477). - III. A másod-választói gyülekezeteket képező elemek, és ezek hangja. - A feuillant-párti választók kirekesztése. - A többi választókra
gyakorolt nyomás. - A mérsékeltek által megválasztottak
visszalépni kényszeríttetnek. - A katholikus választások megsemmisíttetnek. - A jakobinus kisebbségek közötti szakadás.
- Választottjaik megerősítése. - Egyenetlenség a hivatalos
választásokban és a közvéleményben (483). - IV. A nemzeti Convent elemei. - A hegypártiak eredeti mennyisége. -
A centrum képviselőinek véleményei és érzelmei. - A girondisták. - A girondisták túlsúlya a Conventben. - Szellemök. - Elveik. - Alkotmánytervezetük. - Fanatizmusuk. -
Őszinteségök, míveltségök, ízlésök. - Miben válnak el a tiszta
jakobinusoktól ? - Miképen értelmezik a népfelséget ? - Minő
eljárást állapítanak meg az egyének és csoportok kezdeményezésére vonatkozólag ? A bölcsészeti okoskodás és parlamenti
hatalom gyengesége anarchia idején (489). - V. A közvélemény Párizsban. - A lakosság többsége alkotmányhű marad.
- Az új uralom népszerűtlensége. - Az élelmi szerek hiánya
és drágasága. - A katholikus szokások megsértései. - Általános és növekvő elégedetlenség. - A girondisták elleni ellenszenv és közöny. - A többség politikai visszavonulása. - Az
új erkölcsöknek az absolút democratiával való összeférhetlensége. - A földbirtokosok és tőkepénzesek visszavonulása. -Az
iparosok és kereskedők visszavonulása. - A mérsékeltek megoszlása, félénksége, tehetetlensége. - Egyedül a jakobinusok
képezik a souverain népet (502). VI. A jakobinus párt elemei. - Számbeli és minőségi hanyatlása. - A kisiparosok,
kiskereskedők, inasok. - Az élvhajhászó és csavargó munkások. - A külvárosi népsöpredék, - Az útonállók és rablók.
- A kéjleányok. - A szeptemberi gyilkosok (514). -- VII.
Az uralkodó egyéniségek. - Ezek jelleme és szelleme. -
Saule politikai eszméi (526).
XII. FEJEZET. Kétséges állapota a helyi hatalom által körülvett központi kormánynak 533
A jakobinusok előnyei. - Túlsúlyuk a városi kerületek gyűléseiben. - A községtanács fentartatik, újra megválasztatik és
teljessé tétetik. - Új vezetői, Chaumette, Hébert és Pache.
- A nemzetőrség újjáalakíttatása. - Tisztekké és altisztekké
jakobinusok választatnak. - A tape-dur-ök fizetett bandája.
A párt nyilvános és titkos pénzforrásai (536). - II. A jakobinusok ujonczai a parlamentben. - Ezek jelleme és szelleme.
- Saint-Just. - A kisebbség erőszakoskodásai a Conventben. - A karzatok nyomása. - Utczai fenyegetések (541).
- III. Elpártolások a többségrészén. - A physicai félelem
hatása. - Az erkölcsi félénkség hatása. - A politikai szükségesség hatása. - A girondisták belső gyengesége. - Elveik
által a hegypárt bűntársaivá lesznek (552). - IV. A girondista
többség által alkotott főbb rendeletek. - Azon fegyverek és
támadási eszközök, melyeket a girondisták ellenségeiknek kezébe adnak (560). - V. A felügyelő bizottságok 1793 márczius 28-ikától kezdve. - Visszaállítása az 1792 augusztusi és szeptemberi uralomnak. - A lefegyverzés. - A polgári érzületről kiállított igazolványok. - A kényszertoborzás. - A kényszerkölcsön. - A behajtott pénz felhasználása. - A Convent hasztalan ellentállása. - Marat bevádoltatik, de felmentetik. - A lakosság hasztalan ellentállása. - A fiatal emberek nyilatkozásai elnyomatnak. - A jakobinusok erőszakoskodása és győzelme a városi kerületek gyűlésein (564.) - VI.
A jakobinusok taktikája a Convent feletti uralomrajutásban. - A girondisták ellen intézett ápril 15-iki kérvény. Minő eszközökkel szereztettek meg e czélra az aláírások. -
A Convent kijelenti, hogy a kérvény rágalmazásokat tartalmaz. - A tizenkettes bizottság, és Hébert elfogatása. - Mészárlási tervek. - A hegypárt vezéreinek beavatkozása (578).
- VII. Május 27-ike. - A forradalmi központi bizottság. -
A letett, és újra visszahelyezett helyhatóság. - Henriot főparancsnokká lesz. - Május 31-ike. - A községtanács rendszabályai. - Június 2-ika. -- A tizenkettő és huszonkettő elfogatása (590). - VIII. Az új uralkodók minősége. -
Mi okból követte őket Francziaország ? (608);
TARTALOM - 621

Témakörök