A jelenkori Francziaország alakulása II. (töredék)

Tartalom

A FORRADALOM.
ELSŐ KÖNYV.
AZ ÖNKÉNTES FEJETLENSÉG.
I. FEJEZET.
A fejetlenség kezdete. 7
I. Első oka az éhség. - Rossz aratás- -Az 1788/1789-iki tél. - A kenyér drága és rossz. - Párizsban. -A vidéken. - II. Második oka a remény.- A közigazgatási hatalom
szétválasztása és meglazulása -Helyi összejövetelek. - A nép állapotának tudatára ébred. - A rendek összehívása. - A remény megszületik. - Az első gyülekezetek és első zavarok összetalálkozása. - III. A tartományok az 1789-ik év első felében. - Az
éhség hatásai. - IV. A kóborlók és rablók közbelépése. - V. A politikai újdonságok hatásai. - VI. Az első parasztlázadás Provenceban. - Az csak könnyedén, vagy sehogysem nyomatik el.
II. Fejezet. Párizs július 14-ikéig 39
I. A környéken lázongó elemek. - A csavargók betódulása. - A szűkölködők nagy mennyisége (39) - II A sajót és a közvélemény izgatottsága. - A nép pártot foglal (44). - III. A Réveillon-ügy (47). - IV. A Palais-Royal (53). - V. A népcsoportusolások
politikai hatalommá lesznek. - A nemzetgyűlésre gyakorolt nyomás. - A katonák elpártolása (58). - VI. Július 13-ika és 14-ike (65). - VII. Fouloa és Berthier
meggyilkoltatnak (76). - VIII. Párizs a nép kezében (81).
III. FEJEZET. A fejetlenség 1789 július 14-ikétől október
6-ikáig 85
I. A kormány megszűnése.- Kinek kezében van a tényleges
hatalom? (85): - A tartományok. - A régi hatóságok
lerontatnak. - Az új hatóságok elégtelenek (89). - III. A
nép intézkedései. - Az éhség (94) - IV. A rémület. - Az
általános fegyverkezés (96). - V. A nyilvánosság emberei és a köz tulajdon ellen intézett támadások. - Strassburgban. -
Cherbourgbau. - Maubeugeben. - Rouenban. Besanconban. -- Troyesben (100). - VI. Adókat már nem fizet senki. - Az erdőségek elpusztíttatnak. - Az új vadászati jog (111).
- VII. A magánemberek és magántulajdon ellen intézett
merényletek. - Az aristocraták bevádoltatnak a nép előtt
mint annak ellenségei -- A Párizsból jövő újdonságok hatása. - A falusi ügyvédek befolyása. - Egyes erőszakoskodások. - Keleti-Francziaországban az egész parasztság fellázad. - A kastélyoknak, hűbéri birtokoknak és a tulajdonnak izent háború. - Más parasztlázadások előkészítése (116).
IV. FEJEZET. Párizs 132
I. A hatóságok tehetetlensége és egyenetlensége. - A nép-király
(132). - II. A nép nyomora. - Éhinség és munkahiány.
Miképen ujonczoztatnak a forradalmi borzalmak emberei.
(138). - III. Az új nép vezetők. - Befolyásuk. Neveltetésük. - Érzelmeik. - Helyzetök. - Tanácsaik. - Vádaskodásaik (143). - IV. Befolyásuk a kormányzásban. - A nemzetgyűlésre gyakorolt nyomásuk (150). - V. Október 5-ike és
6-ika (155). - VI. A kormány és a nemzet a forradalmi párt
kezében van (170).
MÁSODIK KÖNYV.
AZ ALKOTMÁNYOZÓ GYŰLÉS ÉS MUNKÁJA.
I. FEJEZET. Az alkotmányozó gyűlés. - A jó törvények hozatalára szükséges feltételek 173
E feltételek nincsenek meg az alkotmányozó gyűlésben. - A
rendetlenség és esztelenség okai. - A gyűlésterem. - A képviselők sokasága. - A karzatok beavatkozása. - Nincsenek
házszabályok, s ha vannak is, azok vagy rosszak, vagy megsértetnek. - Nincsenek parlamenti vezérek. - Az alkotmányozó
gyűlés érzékenysége és túlságos izgatottsága. - Lelkesedési
rohamai. - A megindulások iránti előszeretete. - Színpadias
jelenetek létrehozására bátorít. - Rossz benyomások, melyeket
ez oktalanságuk a gyűlés helyes érzékére gyakorol (175). -
II. Az alkotmányozó gyűlés szellemi hiányai. - Összetétele
- A tagok legnagyobb részének társadalmi állása, értelmi készültsége. - Tehetetlenségök - Elbizakodottságuk. - A hivatott emberek tanácsai sikertelenek maradnak - A deductiv politika elfogadtatik. - A pártok. - A kisebbség. -
Hibái. - A többség. - Ennek dogmatismusa (186). - III.
A forradalmi párt befolyása. - Az elmélet ennek részén van.
- A kedélyekre gyakorolt kényszerítő hatása. - A szenvedélyekre való hivatkozása. - A nyers erő is részére áll. -
Ezt saját hasznára szervezte. - A kisebbség elnyomatik (201).
- IV. Az alkotmányozó gyűlés vonakodik a minisztériumot
megalkotni. - E hibájának következményei. - A helyzefélreismerése. - A vizsgáló bizottság. - Folytonos nyugtalankodások - A tudatlanság és félelem hatásai az alkott
mányozó gyűlés munkálataiban (211).
II. FEJEZET. A rombolások 218
A régi uralom két fő hibája. - Két fő reform. - Ezeket a
király és a szabadalmazottak indítványozzák. - Megfelelnek
a valódi szükségletnek. - Ha tágabbra terjesztetnek, megszűnnek használhatókká lenni (219), - II A társaságok természete, s az életképes alkotmány elve (224). - III. A rendek az államban. - Az aristocratiának politikai ügyességei-
- Intézkedései 1789-ben. - Azon különös szolgálat, melyet
tehetett volna. - A nemzetgyűlés elve az eredeti egyenlőségről. - A felsőház visszavetése. - Az aristocratia hűbéri jogai. - Mily mértékben és miért voltak azok jogosúltak ? - Hogyan kellett volna azokat átalakítani ? - A nemzetgyűlés elve az eredeti szabadsággal szemben. - A különböztetés, melyet a hűbéri követelésekre nézve megállapít. -
Hogyan magyaráztatik ennek elve. -- A hozott törvény hiányai. - A hűbéri jogok megváltásának nehézsége. - Az
összes hűbéri adózás tényleges megszüntetése. - A földbirtokok czímeinek és neveinek megszüntetése. - Az aristocratia
iránt táplált elfogúltság növekedése. - Az aristocratiát ért
üldöztetések. - A kivándorlá (230). - IV. Az államban levő
testületek. - Az egyházi testületekben 1789-ben uralkodó
visszaélés és lanyhaság. - Miképen gyakorolta az állam ezekkel szemben felügyeleti és reformáló jogait. - A testületek
hasznossága társadalmi szempontból. - Mennyiben egészséges a kolostori intézmény ? - A szerzetesek buzgósága és
szolgálatai. - Miképen kellett volna az egyházi javakat felhasználni ? - A nemzetgyűlés által, a magán társulatok és a
holt kéz iránt gyakorolt elvek. - Valamennyi testület megszüntetése és kisajátítása. -A tized önkényes megszüntetése.
- Az egyházi javak elkobzása. - Ennek következményei a
kincstárra és a kisajátított szolgálatokra. - A papság polgári
alkotmánya. - Az egyház jogai az állammal szemben. - Az
összekocczanás bizonyos ; ennek következményei. - A papok
állami hivatalnokoknak tekintetnek. - A törvény fő intéz-
kedései. - Az eskü kötelező volta. A papság nagyobb
része visszautasítja annak letételét. - A hívek többsége részökön van. - A papok és a hívek üldöztetnek (259).
III. FEJEZET. A tervezgetések. - Az 1791-iki alkotmány (299).
A központi hatalmak. - A nemzetgyűlés által a hatalmak szétosztásában követett elvek. - Minden kötelék, mely a király
és a törvényhozás közt van, szétszakíttatik. - A nemzetgyűlésnek a végrehajtó hatalom alárendeltsége tekintetében követett elvei. - Miként semmisíti meg a nemzetgyűlés a végrehajtó hatalmat. - Az összeütközés elkerülhetetlen. - A
király letétele kikerülhetetlen (301). - II. A közigazgatási
hatalmak. - A nemzetgyűlésnek a rangfokozat tekintetében
követett elvei. - Az elöljárók megsemmisítése. - A hatalmak összegyűjtőkké válnak. - A választások behozatala és
az alárendeltek befolyása a szolgálat minden ágában irányadók lesznek. - A szervezet felbomlása bizonyossá lesz. -
A hatalom a községi hatóságok kezébe jő (309). - III. A községi
hatóságok. - Rendkívül el vannak halmozva teendőkkel. -
Tehetetlenségök. - Tekintélyök igen gyenge lábon áll. -
Segédeszközeik igen hiányosak. - A nemzetőrség szerepe
(316). - IV. A nemzetőr-választó. - Hatalmának nagysága.
- Feladatának nagysága. - A választó polgárok munkával
túlterheltetnek. - Kivonják magukat ezek alól (324). - V.
A tevékeny kisebbség. - Elemei. - A klubbok. - Befolyásuk. - Miképen magyarázzák az emberi jogok kijelentését.
- Bitorlásaik és túlkapásaik (333). - VI. Az alkotmányozó
gyűlés müvének foglalata (341).
HARMADIK KÖNYV.
AZ ALKOTMÁNY ALKALMAZÁSA
I. FEJEZET 346
A szövetkezések. - A bölcsészeti elméletek alkalmazása. - A
társadalmi fejlődés idylli megünnepeltetése. - A felületes és
alapos akarat közötti különbség. - A rendetlenség állandósíttatik (346). - II. A községek függetlensége. - Kezdeményezésök okai - A veszély előérzete. - Issy-l'Évéque 1789-
ben. - A gőg felmagasztaltatása. - Bretagne 1790-ben. -
A községek túlkapásai. - A fellegvárak bevétele. - A parancsnokok elleni erőszakoskodások - Az élelmi szállítmányok lefoglalása - A directóriumok tehetetlensége. - A
miniszterek tehetetlensége. - Marseille 1790-ben (359). - III.
A csoportok függetlensége. - Kezdeményezések okai. - A
tanácskozó nép - A községek tehetetlensége. - Az erőszakoskodások, melyeknek ki vanak téve. - Aix 1790-ben. - A
kormánynak sehol sem engedelmeskednek, vagy megrontják
azt (378).
II. FEJEZET. A szabad szenvedélyek uralma 393
I. A régi vallási gyűlölségek. - Montauban és Nimes 1790-ben
(394). - II. Az uralkodó szenvedély. - Legfeltűnőbb alakja:
az éhségtől való félelem. - Gabona már nem jő forgalomba.
- A választási gyülekezetek beavatkozása és túlkapásai. -
A maximum és a tartományi jog Nivernaisben. - A négy
központi tartomány 1790-ben. - A drágaság maradandó
oka. - Az aggodalom és biztalanság. A gabonaforgalom
megakadása. - A Párizszsal szomszédos megyék 1791-ben.-
A lefoglalt, megbírságolt és erőszakkal elvett gabona. - Az
1792-iki csoportosulások nagysága. - Az eure-i, seine-inferieure-i és aisne-i falusi hadseregek - A rendetlenség újra
kitör augusztus 10-ike után. - A fékezetten ösztön dictatúrája. - Ennek gyakorlati és politikai expediensei (403). -
III. Az adófizetésre kötelezettek önzése. - Issoudun 1790-ben.
- Az adó elleni lázadás. - Az egyenes adók 1789 és 1790-ben.
- A só-, ital- és fogyasztási adók eltörlése. -- A közvetett
adók 1789 és 1790-ben. - A fizetések csekély mértékben és
lassan történnek. - Az 1791 és 1792-iki új adók. - Az adójegyzékek elkészítésében uralkodó késedelmeskedés, részrehajlás és eltitkolások. - A behajtás elégtelensége és lassúsága.- Az assignátákkal való fizetés. - Az adóra kötelezett
fél áron megszabadúl. - Az erdőségek elpusztítása. A községi javak szétosztása (430). - IV. A jobbágyok bír vágy - A harmadik és negyedik pórlázadás. - Bretagne, Limoges,.
Quercy, Périgord és a szomszédos tartományok 1790 és 1791-ben.
- A kastélyok megtámadtatnak és felgyújtatnak. - Az okmányok elégettetnek. - A hűbéri illetmények fizetése megtagadtatik. - A tavak elromboltatnak. - A forradalom, fő jellemvonása, fő rugója, és uralkodó szenvedélye (452)
III. FEJEZET. A fő szenvedély fejlődése 475
I. A nemesek magatartása. - Ellentállásukban nyilvánuló mérsékletök (476). II. Milyennek képzeli a nép képzelete a nemességet ? - A gyanakodás rögeszméje. -- A gyanús nemesek, kikkel ellenség módjára bánnak. - A nemes helyzete
uradalmában. - Bussy ügye (482). - III. Házmotozások. -.
Az ötödik pórlázadás. - Burgund és Lyonnais, 1791-ben. -
Chaponay és Guillin-Dumontet ügye (492). - IV. A nemesek
kénytelenek távozni jószágaikról. - A városokba menekülnek.- Az őket ott fenyegető veszélyek. - A nyolczvankét caeni nemes (500). - V. A nemesek üldöztetése a magán
életben (608). - VI. A katonatisztek magatartása. - Önmegtagadásuk. - A katonák kedélyállapota. - Katonai lázadások. - A fegyelmetlenség terjed és növekszik - A tisztek elbocsáttatása (516). - VII. A kivándorlás és okai. -
A kivándorlás ellen hozott első törvények (531). - VIII. Az
esküt megtagadó papok magatartása. - Miképen lesznek gyanusakká. - A helyi közigazgatási hatóságok törvénytelen végzései. - A nemzetőrök erőszakoskodása, vagy egyetértése. -
A söpredék merényletei. - A végrehajtó hatalom délen. -
A hatodik pórlázadás. - Ennek két oka. - Elszigetelt fellázadások északon, keleten és nyugaton. - Általános lázadás a központon és délen (535). - IX. A kedélyek állapota.
- Az esküt megtagadó papokból álló három szállítmány a
Szajnán. - A forradalom lélektana (560).
TARTALOM 567

Témakörök