A jelenkori Francziaország alakulása I. (töredék)

Tartalom

ELŐSZÓ 1
ELSŐ KÖNYV
A TÁRSADALOM ALKOTÁSA.
I. FEJEZET. A szabadalmak eredete 11
I. A papság szolgálatai és jutalma (12.) - II. A nemesség szolgálatai és jutalma (18). - III. A király szolgálatai és jutalma (24).
II. FEJEZET. A szabadalmak 28
I. A szabadalmazottak száma (28). - II. Javaik, tőkéik és jövedelmök (29). - III. Mentességeik (33) - IV. Hűbéri jogaik. - Ennek előnyei az ős hatalom maradványai (38 ) V. Helyi és általános szolgálatok okadatolják ezt (48).
III. FEJEZET. A szabadalmazottak köteles helyi szolgálatai 51
I. Német- és angolországi példák. - A szabadalmazottak Francziaországban nem teljesítik ezen szolgálatokat (51). -II. Birtokaikon székelő urak. A jó hűbéri szellem maradványaid
Nem kemények jobbágyaik iránt, de már nem bírják a helyi kormányzatot. - Elszigeteltségük - Jólétök csekélysége vagy középszerűsége - Kiadásaik. - Nincsenek azon helyzetben, hogy elengedhessék a népre terhes jövedelmeiket. - Miképen gondolkoznak rólok a parasztok (54).- III Birtokaikon nem székelő urak. - Jószágaik és jogaik nagy kiterjedése. - Nagyobb előnyökkel bírván, nagyobb szolgálatokat is kötelesek teljesíteni. - Távollétök okai. - Távollétök következményei - A tartományokban uralkodó közönyösség. -
Földjeik állapota. - Nem gyakorolnak jótékonyságot. - Jobbágyaik nyomora. - Bérlőik zsarolásai. - Adósságaik nagysága. - Igazságszolgáltatásuk állapota. - Vadászati jogaik következményei. - A parasztság érzelmei irányukban (70).
IV. FEJEZET. A szabadalmazottakra nézve kötelező általános szolgálatok 90
Angol példák. - Francziaországban a szabadalmazottak nem teljesítik e szolgálatokat. - A befolyás és jogok, melyek nekik megmaradnak. - Ezeket csak saját érdekökben használják fel (99). - II. A papság gyülekezetei. - Csupán egyházi érdekeket szolgálnak. - Az adó alól felmentett papság. - Ügynökeinek faggatásai. - A papság túlbuzgósága a protestánsok ellen (101). - III. A nemesek befolyása.- Az érdekökben megszabott eljárás. - Az egyházban élvezett kitüntetéseik. - A püspökségek és apátságok osztogatása. - Az államban élvezett kitüntetéseik. - Kormányzóságok, tisztségek, sinecurák, kegydíjak, jutalmak. - A helyett hogy használnának, terhesek (105). -IV. A fők elszigeteltsége. - Az alárendeltek érzelmei. - A vidéki nemesség. - A plébánosok (117) -V. A király. - Az ő szabadalma legnagyobb
mindannyi közt. - Magához ragadván minden hatalmat, magára vállalta a valamennyivel járó működést is. - E feladat súlyos volta. - Vagy kivonja magát alóla, vagy nem képes neki megfelelni. - Lelkiismeretének nyugalma. - Francziaország az ő tulajdona. - Miképen él ezzel vissza. - A királyság a visszaélések központja (125). - VI. Francziaországnak lappangó felbomlása (136).
MÁSODIK KÖNYV.
AZ ERKÖLCSÖK ÉS JELLEMEK.
I. FEJEZET. A régi uralom alatti erkölcsök ismertető jelei. - Az udvar és nyilvános élete 138
Versailles külseje és erkölcsi jelleme (140). - II. A király háza. - Személyzete és kiadásai. - Katonái, istálója, vadászata, kápolnája, orvosi kara, konyhája, szobája, ruhatára, épületei, szertára, utazásai (145) -III. A király társasága. - Házi tisztjei. - A szalonjába meghívottak (158). - IV. A király foglalkozásai. - Felkelés, mise, ebéd, séták, vadászat, vacsora, játékok, estélyek. - A király mindig látható és társaságban van (165). - V. A királyi család és az udvar szórakozásai. - XV. Lajos, - XVI. Lajos (174). - VI. Más hasonló életmódok. - A királyi herczegek és herczegnők - Az udvari főurak - Pénzemberek és jött-mentek. - Nagykövetek, miniszterek, kormányzók, főtisztek (179). - VII. Főpapok, vidéki főurak és alsóbb nemesek. A hűbéri aristocratia szalontársasággá lőn (188).
II. FEJEZET. A szalon-élet 194
I. A szalon-élet csupán Francziaországban tökéletes. - Ennek okai: a franczia jellem; a franczia udvarban dívó hang. - Ez életmód mindig kellemesebb, de egyszersmind időt-rablóbb lesz (194). - II. Egyéb érdekek és kötelességek alárendelése. - Közönyösség a köz ügyek iránt. - Ezek csak elmés ötletek tárgyát képezik. A magánügyek is elhanyagoltatnak. - Rendetlenségek a háztartásban és a pénzzel való visszaélés (199). - III. A házasfelek erkölcsi elválása. - Az udvarlás. - A szülők és gyermekek elválasztása. - A nevelés, hiányai és tárgyai. - A cselédek és szállítók modora. - A világias kinyomat általánossá lesz (207). - IV. Ez életmód kellemei. - Az illemtudás a tizennyolczadik században. - Tökélye és forrásai.
- A nők tekintélye annak tanításában és meghatározásában (218.) -V. A dísz és környezet kellemei. - Tétlenség, időtöltés, tréfák (225). - VI. A vígság a tizennyolczadik században. - Okai és hatásai. - Türelem és ledérség. - Tánczvigalmak, ünnepélyek, vadászat, vendégeskedések, mulatozások. - A hatóságok és főpapok szabadságai (231). - VII.
Fő szórakozás a társaság színjátékai. - Fény és túlzások (239).
III. FEJEZET. A szalonélet árnyoldalai 247
I. A szalonélet mesterkélt és száraz. - Visszatérés a természetességhez és érzelemhez (237). - II. A szalonélet érzelgőssége képezi a század arczulatának utolsó vonását. - Ez érzelgősség keletkezésének kora. - Jelei a művészetben és irodalomban. - Befolyása a magán életre. - Negédlései. - Őszintesége. - Kíméletessége (252), -III. Az így képződött jellem ki nem elégít. - A tényleges helyzethez alakulva, nem felel meg az ellenkező helyzetnek. - Az értelmiségben mutatkozó hiányok. - Az akaratban mutatkozó hiányok. - E jellemet az illendőség leigázza (260).
HARMADIK KÖNYV.
A SZELLEM ÉS A TAN.
I. FEJEZET. A forradalmi szellem alkatrészei - Első elem: a tudomány vívmányai 268
I. A természettudományok terén történt számos felfedezés és haladás. - Ezek az új bölcsészet kiindulási pontját képezik. (269). - II. A tudomány szempontjának megváltozása. - A tudomány elválik a hittudománytól, és a természettudományhoz csatlakozik mint annak folytatása (275). - III. A történelem átalakulása. - Voltaire. - Az itészet és annak áttekintése. - Montesquieu. - A társadalmi törvények áttekintése. (279) - IV. A lélektan átalakulása. - Condillac. - Az érzések és jelek elmélete (285). - V. Az elemző módszer. - Ennek alapelve. - Sikerének feltételei. - E feltételek a tizennyolczadik században hiányoznak, vagy elégtelenek - Az elv igazsága és fenmaradása (288).
II. FEJEZET. Második elem : a klasszikai szellem 290
I. Ennek jelei, tartóssága, hatalma. - Eredete és közönsége. - Szótára, nyelvtana, iránya. - Eljárása, érdemei, hibái (291). - II. Sajátságos hiányai - E hiányok jelei a tizenhetedik században. - E hiányok idővel és a sikerrel növekednek. - E növekedés bizonyítékai a tizennyolczadik században. - Komoly költemények, színház, történelem, regény. - Az emberről és emberi életről szóló korlátolt fogalom (307).- III. A klasszikai szellem egybehangzása a bölcsészeti módszerrel. - Az eszmetan. - A mennyiségtani eljárás visszaélései. - Condillac, Rousseau, Mably, Condorcet, Volney, Sieyés, Cabanis,
Tracy. - Túlságos egyszerűsítés és vakmerő alkotások (317).
III. FEJEZET. A két elem egyesülése 322
I. A tan, következményei és jellege. - Az észnek új tekintélye az emberi dolgok kormányzásában. - Eddig ezen kormányzás szerepét a hagyomány viselte (322). - II. Az öröklött előítéletek keletkezése, természete és értéke. - Ennek tekintetéből az erkölcsök, a vallás és az állam törvényszerűek (327). - III. A klasszikai ész nem fogadhatja el ez álláspontot. - A hagyomány régi és új jogczímei félreismertetnek. - Az ész a hagyomány szétrombolására törekszik (834). - IV. E működésben két korszak jelezhető, - Az első korszak : Voltaire, Montesquieu, a deisták és reformátoroké. - Mit rombolnak le s mit tartanak fenn (337).- V. A második korszak : visszatérés a természethez. - Diderot, Holbach és az anyagelvűek. - Az élő anyag és az önszervezkedés elmélete. - Az állati ösztön erkölcstana és a jól felfogott érdek (341). - VI. Rousseau és a spiritualisták. - Az ember eredeti jósága. - A polgárisúltság tévedése. - A tulajdon és a társadalom igazságtalanúl vannak szervezve (349). - VII. A bölcsészeti párt elbukott harczosai. - Naigeon, Sylvain Maréchal, Mably, Morelly. - A hagyomány és a belőle származott intézmények teljesen elvesztik hitelöket (364).
IV. FEJEZET. A jövendő társadalom alkotása 366
I. A mennyiségtani módszer. - Az elvont ember meghatározása. - A társadalmi szerződés. - A szerződők függetlensége és egyenlősége.-A törvény előtt mindnyájan egyenlők, s mindeniknek lesz része a főhatalomban (366). - II. Az első következmények. - Ez elméletek alkalmazása könnyű. - A bizalom indoka azon meggyőződés, hogy az ember főkép értelmes és jó (369).- III. Az emberben levő ész elégtelensége és gyarlósága. - Az emberiségben levő ész elégtelensége és ritkasága. - Az ész alárendelt szerepe az ember viseletében. - Az állatias és veszélyes hatalmak. - A kormányzás természete és hasznossága. - Az új elmélet által a kormányzás lehetetlenné válik (376). - IV. A további következmények. - Az új elmélet által az állam zsarnoki lesz. - Ez elmélet előzményei. - A közigazgatási központosítás - Az oeconomisták agyrémei. - Semmiféle elébbi jognak nincs érvénye. - Semmiféle mellé rendelt társulás nem töretik. - Az egyed a község által teljesen lefoglaltatik. - Az állam joga a tulajdonnal, neveléssel, vallással szemben. - Az állam spartai kolostor (385). - V. A klasszikai ész teljes diadala és végső túlzásai - Miképen lesz az észhői monomania? - Miért nem életképesek a klasszikai ész munkái? (394).
NEGYEDIK KÖNYV.
A TAN ELTERJEDÉSE.
I. FEJEZET. E bölcsészet sikerei Francziaországban. - Ugyanennek sikertelensége
Angliában 396
I. E különbség okai. - Az írás művészete Francziaországban. - E korszakban magas fokon áll. - Az új eszmék előmozdítására szolgál. - A könyvek a nagyvilági emberek számára
írvák. - A bölcsészek is ily nagyvilági emberek, s ennek következtében a nagy világ írói - Ezért fogadtatik be a bölcsészet a szalonokba (398). - II. A bölcsészet, módszere következtében népszerűvé lesz (402).- III. Irálya következtében kellemes lesz. - A tizennyolczadik század két különös fűszere: az elfátyolozott szemérmetlenség és a tréfálkozás (405). - IV. A mesterek ügyessége és eljárása. -Montesquieu. -Voltaire. - Diderot. - Rousseau. - Figaro házassága (408).
II. FEJEZET. A franczia közönség 435
I. Az aristocratia. - Rendesen ellenzi az újításokat. - Ez ellenzés okai. - Angolországi példák (435). - II. Az ellenkező okok találkoznak Francziaországban. - Az aristocraták tétlensége.
- A bölcsészet a szellem gyakorlásának látszik. - Sőt a társalgásnak táplálékul szolgál.-- A bölcsészeti társalgás a tizennyolczadik században. - Fölénye és bája. - Vonzereje (438).- III. A tétlenség más hatása. - A kételkedés, ledérség és elégedetlenség szelleme. - Régi ellenszenvek és új elégedetlenségek a megállapított rend ellenében. - Azon tanok, melyek megtámadják, vonzalomra találnak. - Mely mértékben vannak elfogadva ? (446) - IV. Eltérjedésök az aristocratia kebelében. - A hitetlenség növekedése. - Ennek eredete. - A regensség alatt kitör. - A papság elleni növekvő ingerültség. - Az anyagelvüség a szalonokban. - A tudományok divatba jönnek. - A vallásról alkotott végleges nézet. - A
főpapság kétkedősége (451). - V. A politikai ellenzék haladása. - Ennek okai - Az oeconomisták és parlamentaristák. - Ezek a bölcsészek számára egyenesítik az utat. - A szalonok elégedetlensége. - Szabadelvüség az asszonyok között (461) - VI. Végtelen és ingadozó remények. - Az érzelmek és viselet nemessége. - A kormány szelídsége és jó szándékai. - Elvakultság és optímismus (465)
III. FEJEZET. A közép osztály 479
1. A harmadik rendben régente uralkodott szellem. - A közügyek csak a királyt illették - A jansenista és parlamenti ellenzék határai (479). - II. Változások a polgárok állapotában - A
polgár meggazdagodik, az állam hitelezője lesz. - Követelése veszélyben van - A közügyek iránti érdeklődése felébred (482). - III A társadalmi fokozaton feljebb emelkedik. - A nemes közeledik hozzá. - Ő is közeledik a nemeshez. - Művelődik. - Az előkelő világhoz tartozik. - A nemessel egyenlőnek érzi magát. - A szabadalmak bántják (488). - IV. A
bölcsészet behat az így előkészült szellembe. - Ekkor épen Rousseau bölcsészete van divatban. - A harmadik rend elfogadja ezt (494). - V. E bölcsészet hatásai a harmadik rendre. - A forradalmi szenvedélyek képződése. - Az egyensúly keresésének ösztöne. - Az uralkodás szükségének érzete. - A harmadik rend kimondja, hogy ő a nemzet. - Képzelődés, tudatlanság. lelkesedés. (499). - VI Összefoglalás (513).
ÖTÖDIK KÖNYV
A NÉP.
I. FEJEZET 514
A nyomor - XIV., XV. és XVI. Lajos (514). - II. A parasztság helyzete a rémuralom utolsó harmincz éve alatt. - Életszükségletei veszedelemben forognak. - A földmivelés állapota. - Parlagon heverő földek - Rossz föidmivelés. - Elégtelen napszám. - A jólét hiánya (527). - III. A falu és a parasztság (534). - IV. Miképen válik a parasztból birtokos. - Ezért azonban helyzete nem lesz jobb. -Terhei súlyosbodnak. - A régi uralomban ö az »öszvér« (540).
II. FEJEZET. A nyomor fő oka: az adó 545
Egyenes adók. - A különböző uradalmak állapota XV. Lajos uralkodásának vége felé. - A tizedek birtokosainak és a kincstárnak előleges levonásai. - Mi marad meg ezután a tulajdonosnak (545). - II. Némely tartomány állapota a forradalom kitörésekor. - Jöldjövedelmi-, pót- és fejadó, huszad, robot - Mennyi esik mindezen adónemekből a jövedelemre. - Az előleges levonások óriási volta (548). - III. Az adófizető, kinek nincs egyebe két kezénél, az egyenes adónak négy féle nemét fizeti (550).-IV. Adóbehajtás és lefoglalás (553). - V. Közvetett adók. - Só- és fogyasztási adó (559).- VI. Miért oly nyomasztó az adó? -A mentességek és szabadalmak (566) - VII Városi adók. - A teher mindenütt a szegényekre esik vissza (576). - VIII, Panaszfeliratok (580).
III. FEJEZET. A nép szellemi állapota 585
Értelmi tehetetlensége - Miként alakúlnak át az eszmék legendákká (585). - II. Politikai tehetetlenség. - Miképen magyarázzák a politikai újdonságokat és a kormány intézkedéseit? (590). - III.Romboló ösztönök. - Mi ellen agyarkodik a vak düh? - A természetes vezetők iránti bizalmatlanság. - Eleinte gyanúsak, utóbb meggyűlöltetnek. - A nép hangulata 1789-ben (593). - IV. Ujonczok, és a lázadások fejei. - Vadorzók. - Csempészek és titkos sófőzők. - Rablók. - Koldusok és csavargók. - A rablók megjelenése. - Párizs népe (596).
IV. FEJEZET 612
I. A fegyveres hatalom elhanyatlása. - Miként történt az ujonczozás. - Minő bánásmódban részesült a katonaság (612). - II. A társadalmi szervezet felbomlása. - Az egyesülés számára nincs semmi központ. - A tartományok tétlensége. - Párizs befolyása (617). - III. Az áramlat iránya. - A nép emberét az ügyvéd vezérli. - Az elmélet és a tettek az egyedül
fennmaradó hatalmak (620).
V. FEJEZET. Összefoglalás 625
I. (625). - II. (628).
JEGYZETEK 688
1-ső jegyzet. Az egyháziak és nemesek számáról 688
2-ik jegyzet, A hűbéri illetékek, s egy hűbéri uradalom állapota 1783-ban 636
3-ik jegyzet. Az egyházi méltóságok és javadalmak valódi és névleges bevételei közötti különbségek 645
4-ik jegyzet. A királyi herczegek és herczegnök neveléséről 647
5-ik jegyzet. Az egyenes adókra vonatkozó számok 651
TARTALOM 653

Témakörök