A jelenkori Francziaország alakulása I. (töredék)

Tartalom

ELŐSZÓ . . . . . 1
ELSŐ KÖNYV
A TÁRSADALOM ALKOTÁSA.
I. FEJEZET. A szabadalmak eredete. . .. 11
I. A papság szolgálatai és jutalma (12.) - II. A nemesség szolgálatai és jutalma (18). - III. A király szolgálatai és jutalma (24).
II. FEJEZET. A szabadalmak 28
I. A szabadalmazottak száma (28). - II. Javaik, tőkéik és jövedelmök (29). - III. Mentességeik (33) - IV. Hűbéri jogaik. - Ennek előnyei az ős hatalom maradványai (38 ) V. Helyi és
általános szolgálatok okadatolják ezt (48).
III. FEJEZET. A szabadalmazottak köteles helyi szolgálatai 51
I. Német- és angolországi példák. - A szabadalmazottak Francziaországban nem teljesítik ezen szolgálatokat (51). -II. Birtokaikon székelő urak. A jó hűbéri szellem maradványaid
Nem kemények jobbágyaik iránt, de már nem bírják a helyi
kormányzatot. - Elszigeteltségük - Jólétök csekélysége
vagy középszerűsége - Kiadásaik. - Nincsenek azon helyzetben, hogy elengedhessék a népre terhes jövedelmeiket. -
Miképen gondolkoznak rólok a parasztok (54).- III Birtokaikon nem székelő urak. - Jószágaik és jogaik nagy kiterjedése. - Nagyobb előnyökkel bírván, nagyobb szolgálatokat is kötelesek teljesíteni. - Távollétök okai. - Távollétök következményei - A tartományokban uralkodó közönyösség. -
Földjeik állapota. - Nem gyakorolnak jótékonyságot. -
Jobbágyaik nyomora. - Bérlőik zsarolásai. - Adósságaik
nagysága. - Igazságszolgáltatásuk állapota. - Vadászati jogaik következményei. - A parasztság érzelmei irányukban(70).
IV. FEJEZET. A szabadalmazottakra nézve kötelező általános szolgálatok 90
Angol példák. - Francziaországban a szabadalmazottak nem
teljesítik e szolgálatokat. - A befolyás és jogok, melyek
nekik megmaradnak. - Ezeket csak saját érdekökben használják fel (99). - II. A papság gyülekezetei. - Csupán egyházi
érdekeket szolgálnak. - Az adó alól felmentett papság. -
Ügynökeinek faggatásai. - A papság túlbuzgósága a protestánsok ellen (101). -III. A nemesek befolyása.- Az érdekökben megszabott eljárás. - Az egyházban élvezett kitüntetéseik. - A püspökségek és apátságok osztogatása. -
Az államban élvezett kitüntetéseik. - Kormányzóságok, tisztségek, sinecurák, kegydíjak, jutalmak. - A helyett hogy
használnának, terhesek (105). -IV. A fők elszigeteltsége. -
Az alárendeltek érzelmei. - A vidéki nemesség. - A plébánosok (117) -V. A király. - Az ő szabadalma legnagyobb
mindannyi közt. - Magához ragadván minden hatalmat,
magára vállalta a valamennyivel járó működést is. - E
feladat súlyos volta. - Vagy kivonja magát alóla, vagy nem
képes neki megfelelni. - Lelkiismeretének nyugalma. - Francziaország az ő tulajdona. - Miképen él ezzel vissza. - A
királyság a visszaélések központja (125). - VI. Francziaországnak lappangó felbomlása (136).
MÁSODIK KÖNYV.
AZ ERKÖLCSÖK ÉS JELLEMEK.
I. FEJEZET. A régi uralom alatti erkölcsök ismertető jelei.
- Az udvar és nyilvános élete 138
Versailles külseje és erkölcsi jelleme (140). - II. A király
háza. - Személyzete és kiadásai. - Katonái, istálója, vadászata, kápolnája, orvosi kara, konyhája, szobája, ruhatára,
épületei, szertára, utazásai (145) -III. A király társasága.
- Házi tisztjei. - A szalonjába meghívottak (158). - IV. A
király foglalkozásai. - Felkelés, mise, ebéd, séták, vadászat,
vacsora, játékok, estélyek. - A király mindig látható és társaságban van (165). - V. A királyi család és az udvar szórakozásai. - XV. Lajos, - XVI. Lajos (174). - VI. Más hasonló
életmódok. - A királyi herczegek és herczegnők - Az udvari főurak - Pénzemberek és jött-mentek. - Nagykövetek,
miniszterek, kormányzók, főtisztek (179). - VII. Főpapok, vidéki főurak és alsóbb nemesek. A hűbéri aristocratia szalontársasággá lőn (188).
II. FEJEZET. A szalon-élet 194
I. A szalon-élet csupán Francziaországban tökéletes. - Ennek
okai: a franczia jellem; a franczia udvarban dívó hang. -
Ez életmód mindig kellemesebb, de egyszersmind időt-rablóbb
lesz (194). - II. Egyéb érdekek és kötelességek alárendelése.
- Közönyösség a köz ügyek iránt. - Ezek csak elmés ötletek
tárgyát képezik. A magánügyek is elhanyagoltatnak. - Rendetlenségek a háztartásban és a pénzzel való visszaélés (199). -
III. A házasfelek erkölcsi elválása. - Az udvarlás. - A szülők
és gyermekek elválasztása. - A nevelés, hiányai és tárgyai.
- A cselédek és szállítók modora. - A világias kinyomat
általánossá lesz (207). - IV. Ez életmód kellemei. - Az illemtudás a tizennyolczadik században. - Tökélye és forrásai.
- A nők tekintélye annak tanításában és meghatározásában (218.) -V. A dísz és környezet kellemei. - Tétlenség,
időtöltés, tréfák (225). - VI. A vígság a tizennyolczadik században. - Okai és hatásai. - Türelem és ledérség. - Tánczvigalmak, ünnepélyek, vadászat, vendégeskedések, mulatozások. - A hatóságok és főpapok szabadságai (231). - VII.
Fő szórakozás a társaság színjátékai. - Fény és túlzások (239).
III. FEJEZET. A szalonélet árnyoldalai 247
I. A szalonélet mesterkélt és száraz. - Visszatérés a természetességhez és érzelemhez (237). - II. A szalonélet érzelgőssége képezi a század arczulatának utolsó vonását. - Ez érzelgősség
keletkezésének kora. - Jelei a művészetben és irodalomban.
- Befolyása a magán életre. - Negédlései. - Őszintesége.
- Kíméletessége (252), -III. Az így képződött jellem ki nem
elégít. - A tényleges helyzethez alakulva, nem felel meg az
ellenkező helyzetnek. - Az értelmiségben mutatkozó hiányok.
- Az akaratban mutatkozó hiányok. - E jellemet az illendőség leigázza (260).
HARMADIK KÖNYV.
A SZELLEM ÉS A TAN.
I. FEJEZET. A forradalmi szellem alkatrészei - Első elem:
a tudomány vívmányai 268
I. A természettudományok terén történt számos felfedezés és
haladás. - Ezek az új bölcsészet kiindulási pontját képezik.
(269). - II. A tudomány szempontjának megváltozása. - A
tudomány elválik a hittudománytól, és a természettudományhoz csatlakozik mint annak folytatása (275). - III. A történelem átalakulása. - Voltaire. - Az itészet és annak áttekintése. - Montesquieu. - A társadalmi törvények áttekintése. (279) - IV. A lélektan átalakulása. - Condillac. - Az érzések és jelek elmélete (285). - V. Az elemző módszer. - Ennek alapelve. - Sikerének feltételei. - E feltételek a tizennyolczadik században hiányoznak, vagy elégtelenek - Az elv igazsága és fenmaradása (288).
II. FEJEZET. Második elem : a klasszikai szellem . . 290
I. Ennek jelei, tartóssága, hatalma. - Eredete és közönsége. -
Szótára, nyelvtana, iránya. - Eljárása, érdemei, hibái (291). -
II. Sajátságos hiányai - E hiányok jelei a tizenhetedik században. - E hiányok idővel és a sikerrel növekednek. -
E növekedés bizonyítékai a tizennyolczadik században. -
Komoly költemények, színház, történelem, regény. - Az emberről és emberi életről szóló korlátolt fogalom (307).- III. A
klasszikai szellem egybehangzása a bölcsészeti módszerrel. -
Az eszmetan. - A mennyiségtani eljárás visszaélései. - Condillac, Rousseau, Mably, Condorcet, Volney, Sieyés, Cabanis,
Tracy. - Túlságos egyszerűsítés és vakmerő alkotások (317).
III. FEJEZET. A két elem egyesülése 322
I. A tan, következményei és jellege. - Az észnek új tekintélye
az emberi dolgok kormányzásában. - Eddig ezen kormányzás
szerepét a hagyomány viselte (322). - II. Az öröklött előítéletek keletkezése, természete és értéke. - Ennek tekintetéből az
erkölcsök, a vallás és az állam törvényszerűek (327). - III A
klasszikai ész nem fogadhatja el ez álláspontot. - A hagyomány régi és új jogczímei félreismertetnek. - Az ész
a hagyomány szétrombolására törekszik (834). - IV. E működésben két korszak jelezhető, - Az első korszak : Voltaire,
Montesquieu, a deisták és reformátoroké. - Mit rombolnak le
s mit tartanak fenn (337).- V. A második korszak : visszatérés
a természethez. - Diderot, Holbach és az anyagelvűek. - Az
élő anyag és az önszervezkedés elmélete. - Az állati ösztön
erkölcstana és a jól felfogott érdek (341). - VI. Rousseau és a
spiritualisták. - Az ember eredeti jósága. - A polgárisúltság
tévedése. - A tulajdon és a társadalom igazságtalanúl vannak szervezve (349). - VII. A bölcsészeti párt elbukott harczosai. - Naigeon, Sylvain Maréchal, Mably, Morelly. - A hagyomány és a belőle származott intézmények teljesen elvesztik hitelöket (364).
IV. FEJEZET. A jövendő társadalom alkotása . . . 366
I. A mennyiségtani módszer. - Az elvont ember meghatározása.
- A társadalmi szerződés. - A szerződők függetlensége és
egyenlősége.-A törvény előtt mindnyájan egyenlők, s mindeniknek lesz része a főhatalomban (366). - II. Az első következmények. - Ez elméletek alkalmazása könnyű. - A bizalom indoka azon meggyőződés, hogy az ember főkép értelmes
és jó (369).- III. Az emberben levő ész elégtelensége és gyarlósága. - Az emberiségben levő ész elégtelensége és ritkasága. - Az ész alárendelt szerepe az ember viseletében. -
Az állatias és veszélyes hatalmak. - A kormányzás természete
és hasznossága. - Az új elmélet által a kormányzás lehetetlenné válik (376). - IV. A további következmények. - Az új
elmélet által az állam zsarnoki lesz. - Ez elmélet előzményei.
- A közigazgatási központosítás - Az oeconomisták agyrémei. - Semmiféle elébbi jognak nincs érvénye. - Semmiféle mellé rendelt társulás nem töretik. - Az egyed a község által teljesen lefoglaltatik. - Az állam joga a tulajdonnal, neveléssel, vallással szemben. - Az állam spartai kolostor (385). - V. A klasszikai ész teljes diadala és végső
túlzásai - Miképen lesz az észhői monomania? - Miért nem életképesek a klasszikai ész munkái? (894).
NEGYEDIK KÖNYV.
A TAN ELTERJEDÉSE.
I. FEJEZET. E bölcsészet sikerei Francziaországban. -
Ugyanennek sikertelensége Angliában 396
I. E különbség okai. - Az írás művészete Francziaországban. -
E korszakban magas fokon áll. - Az új eszmék előmozdítására szolgál. - A könyvek a nagyvilági emberek számára
írvák. - A bölcsészek is ily nagyvilági emberek, s ennek következtében a nagy világ írói - Ezért fogadtatik be a bölcsészet a szalonokba (398). - II. A bölcsészet, módszere következtében népszerűvé lesz (402).- III. Irálya következtében kellemes lesz. - A tizennyolczadik század két különös fűszere : az
elfátyolozott szemérmetlenség és a tréfálkozás (405). - IV. A
mesterek ügyessége és eljárása. -Montesquieu. -Voltaire. - Diderot. - Rousseau. - Figaro házassága (408).
II. FEJEZET. A franczia közönség . 435
I. Az aristocratia. - Rendesen ellenzi az újításokat. - Ez ellenzés okai. - Angolországi példák (435). - II. Az ellenkező okok
találkoznak Francziaországban. - Az aristocraták tétlensége.
- A bölcsészet a szellem gyakorlásának látszik. - Sőt a
társalgásnak táplálékul szolgál.-- A bölcsészeti társalgás a
tizennyolczadik században. - Fölénye és bája. - Vonzereje
(438).- III. A tétlenség más hatása. - A kételkedés, ledérség
és elégedetlenség szelleme. - Régi ellenszenvek és új elégedetlenségek a megállapított rend ellenében. - Azon tanok,
melyek megtámadják, vonzalomra találnak. - Mely mértékben vannak elfogadva ? (446) - IV. Eltérjedésök az aristocratia
kebelében. - A hitetlenség növekedése. - Ennek eredete.
- A regensség alatt kitör. - A papság elleni növekvő ingerültség. - Az anyagelvüség a szalonokban. - A tudományok
divatba jönnek. - A vallásról alkotott végleges nézet. - A
főpapság kétkedősége (451). - V. A politikai ellenzék haladása.
- Ennek okai - Az oeconomisták és parlamentaristák. -
Ezek a bölcsészek számára egyenesítik az utat. - A szalonok
elégedetlensége. - Szabadelvüség az asszonyok között (461) -
VI. Végtelen és ingadozó remények. - Az érzelmek és viselet
nemessége. - A kormány szelídsége és jó szándékai. - Elvakultság és optímismus (46(5)
III. FEJEZET. A közép osztály . 479
1. A harmadik rendben régente uralkodott szellem. - A közügyek
csak a királyt illették - A jansenista és parlamenti ellenzék
határai (479). - II. Változások a polgárok állapotában - A
polgár meggazdagodik, az állam hitelezője lesz. - Követelése
veszélyben van - A közügyek iránti érdeklődése felébred
(482). - III A társadalmi fokozaton feljebb emelkedik. - A nett
mes közeledik hozzá. - Ő is közeledik a nemeshez. - Művelődik. - Az előkelő világhoz tartozik. - A nemessel egyenlőnek érzi magát. - A szabadalmak bántják (488). - IV. A
bölcsészet behat az így előkészült szellembe. - Ekkor épen
Rousseau bölcsészete van divatban. - A harmadik rend elfogadja ezt (494). - V. E bölcsészet hatásai a harmadik rendre. -
A forradalmi szenvedélyek képződése. - Az egyensúly keresésének ösztöne. - Az uralkodás szükségének érzete. - A harmadik rend kimondja, hogy ő a nemzet. - Képzelődés, tudatlanság. lelkesedés. (499). - VI Összefoglalás (513).
ÖTÖDIK KÖNYV
A NÉP.
I. FEJEZET 514
A nyomor - XIV., XV. és XVI. Lajos (514). - II. A parasztság helyzete a rémuralom utolsó harmincz éve alatt. - Életszükségletei veszedelemben forognak. - A földmivelés állapota. - Parlagon heverő földek - Rossz föidmivelés. -
Elégtelen napszám. - A jólét hiánya (527). - III. A falu és a
parasztság (534). - IV. Miképen válik a parasztból birtokos. -
Ezért azonban helyzete nem lesz jobb. -Terhei súlyosbodnak.
- A régi uralomban ö az »öszvér« (540).
II. FEJEZET. A nyomor fö oka: az adó 545
Egyenes adók. - A különböző uradalmak állapota XV. Lajos
uralkodásának vége felé. - A tizedek birtokosainak és a
kincstárnak előleges levonásai. - Mi marad meg ezután a
tulajdonosnak (545). - II. Némely tartomány állapota a forradalom kitörésekor. - Földjövedelmi-, pót- és fejadó, huszad,
robot - Mennyi esik mindezen adónemekből a jövedelemre.
- Az előleges levonások óriási volta (548). - III. Az adófizető,
kinek nincs egyebe két kezénél, az egyenes adónak négy
féle nemét fizeti (550).-IV. Adóbehajtás és lefoglalás (553). -
V. Közvetett adók. - Só- és fogyasztási adó (559).- VI.Miért oly
nyomasztó az adó? -A mentességek és szabadalmak (566)
- VII Városi adók. - A teher mindenütt a szegényekre esik
vissza (576). - VIII, Panaszfeliratok (580).
III. FEJEZET. A nép szellemi állapota 585
Értelmi tehetetlensége - Miként alakúlnak át az eszmék legendákká (585). - II. Politikai tehetetlenség. - Miképen magyarázzák a politikai újdonságokat és a kormány intézkedéseit ? (590). - III.Romboló ösztönök. - Mi ellen agyarkodik
a vak düh V - A természetes vezetők iránti bizalmatlanság.
- Eleinte gyanúsak, utóbb meggyűlöltetnek. - A nép hangulata 1789-ben (593). - IV. Ujonczok, és a lázadások fejei.
- Vadorzók. - Csempészek és titkos sófőzők. - Rablók. -
Koldusok és csavargók. - A rablók megjelenése. - Párizs
népe (596).
IV. FEJEZET . 612
I. A fegyveres hatalom elhanyatlása. - Miként történt az ujonczozás. - Minő bánásmódban részesült a katonaság (612). - II.
A társadalmi szervezet felbomlása. - Az egyesülés számára
nincs semmi központ. - A tartományok tétlensége. - Párizs
befolyása (617). - III. Az áramlat iránya. - A nép emberét
az ügyvéd vezérli. - Az elmélet és a tettek az egyedül
fennmaradó hatalmak (620).
V. FEJEZET. Összefoglalás 625
I. (625). - II. (628).
JEGYZETEK 688
1-ső jegyzet. Az egyháziak és nemesek számáról 688
2-ik jegyzet, A hűbéri illetékek, s egy hűbéri uradalom állapota 1783-ban 636
3-ik jegyzet. Az egyházi méltóságok és javadalmak valódi és
névleges bevételei közötti különbségek 645
4-ik jegyzet. A királyi herczegek és herczegnök neveléséről 647
5-ik jegyzet. Az egyenes adókra vonatkozó számok 651
TARTALOM . 653

Témakörök