A jelek tana: Locke ismeretelmélete és metafizikája

Előszó

Közhely, hogy az angolszász filozófia - különösen történeti vonatkozásban - Magyarországon tényleges szerepéhez képest alulreprezentált. Sorozatunk célja ezért kettős.
Egyrészt hiánypótló: az angolszász elméleti filozófia kevésbé ismert szerzőit, illetve ismertebb szerzőinek kevésbé ismert műveit kívánjuk az immár kialakult, vagy épp most formálódó új fordítói generáció közreműködésével magyarra átültetni, árnyalva és jelentősen gyarapítva e sajátos gondolkodásmódról kialakult hézagos ismereteinket. A cambridge-i platonikusokról legfeljebb a korszakkal foglalkozó kutatók tudnak; Ralp Cudworth, vagy Henry More munkái a filozófia története iránt érdeklődő, egyre szélesebb olvasóközönség számára gyakorlatilag szűz területnek számítanak. Bacon vagy Hobbes idehaza jól csengő nevek, de őket sem feltétlenül legfontosabb műveik képviselik. Ugyan a klasszikus brit empiristák - Locke, Berkeley és Hume - néhány főbb filozófiai alkotása korszerű átültetésben olvasható, ellenben például a skót iskola kulcsfigurája, Thomas Reid igen szerény formában van jelen a magyar filozófiai köztudatban; főműve az Intellectual Powers of Man tervezett sorozatunk egyik legnagyobb fajsúlyú vállalkozása. A Hume nyomában járó generáció két legjelentősebb filozófusát, Bentham-ot és a munkásságát folytató (J. S.) Millt legfeljebb társadalom- vagy erkölcsfilozófusként diszkutálják a magyar filozófiai közbeszédben - jóllehet munkásságuk rendkívül szerteágazó. A múlt századot ismeretelméletével, tudományfilozófiájával és logikai elemzéseivel döntően befolyásoló Russell, és a filozófiai analízis módszerét a tényleges gyakorlatban művelő George E. Moore műveinek tervezett fordítása tovább árnyalja a cambridge-i filozófiai „forradalomról" kialakult képünket. A folytonosság hiánya a 20. század középső generációjánál szembeötlő. Alfred J. Ayernek, a logikai pozitivizmus legelhivatottabb angol képviselőjének egyetlen munkája sincs meg magyarul; klasszikusa, a Language, Truth and Logic terveink szerint még 2005-ben napvilágot lát. Gilbert Ryle, vagy Peter F. Strawson egy-egy művével van jelen a magyar filozófiai köztudatban, és ez nem áll arányban tényleges szerepükkel és befolyásukkal. Távolabbi terveink között szerepel azon jelentősebb amerikai szerzők szerepeltetése is, akiknél a nyelvi közösség az angolszász tradíciók követésével társul.
Másrészt, talán még nagyobb súlyt kívánunk helyezni az angol elméleti filozófia klasszikusairól magyar szerzők által írt történeti vagy logikai elemzésekre. Terveink között szerepel, hogy a jelentősebb gondolkodókhoz kapcsolódó kis- vagy nagyobb terjedelmű monográfiák mellett a jellemzően e gondolkodásmódhoz kötődő problémák és viták bemutatásainak is helyt adjunk. Itt az ideje, hogy az elmúlt két évtizedben a témakörben ismertségre szert tett szerzőgárda elismertségre is szert tegyen. Vissza