A Jegyesek

Előszó

Részlet a kötetből:

A jegyesek.

A Comotó azon ága, mely délfelé terjed két meg nem szakitott hegyláncz közt, s ezekbe való be- és kinyomulása által egy csomó öblöt képez, egyszerre összeszorul s jobbról egy hegy fok és balról sik partvidék közt folyam alakját veszi fel. S a hid, mely a két partot ott összeköti, még szembeötlőbbé teszi ezen átalakulást, s azon pontot jeleli meg, hol a tó megszűnik, s az Adda folyó kezdődik, de a tó csakhamar visszanyeri nevét, ott, hol a partok ismét kitágulva a viz szétterjed, s ismét uj öblöket képez. Az emelkedett part, mely három folyó által képeztetik, egyszerre sülyedni kezd, s két szomszédos hegyre támaszkodik, melyek egyikét sz. Mártonnak, a másikat, lombard tájszólással Resegonenak nevezik, sok és egymásután felemelkedő csúcsai miatt, melyek azt valójában fűrészhez teszik hasonlóvá, s igy ki azt arczvonalban p. u. Milano északfelé néző falairól nézi, ezen ismertető jel miatt lehetetlen , azonnal meg nem különböztetni azon hosszú és széles hegysorban a többi ismeretlenebb nevű és közönségesebb alakú hegyektől. Jóval távolabb a part kis, de folytonos emelkedést tüntet fel, majd dombokká és völgyekké, magaslatokká és síksággá lesz, a hegyek sziklaalkota és a víz munkája szerint. A part szélső része a víz öble által ketté szakítva majdnem teljesen homokból és nagyobb kövekből áll; a többin szántóföldek, villák, házak és falvak által ellepett mezőségek és szőlők láthatók; itt ott a hegyek felé vonuló erdőket lehet észrevenni. Vissza