A jászsági képzőművészek arcképcsarnoka

Előszó

A "Jászsági képzőművészek arcképcsarnoka" megjelentetésének gondolata már 2000-ben megfogalmazódott, amikor Jászberény város Önkormányzata megkezdte a Hamza Múzeum és Jász Galéria Közalapítvány létrehozásának előkészületeit. Múzeumunk, melynek törzsanyagát Hamza D. Ákos festőművész-filmrendező képzőművészeti hagyatéka adja, szakmai tervezetet dolgozott ki Hamza D. Ákos szándékát szem előtt tartva - e szerint művei átadásával egy Jász Képtár létrehozását kívánta segíteni - a Közalapítvány létrehozásához. A 2001. március 11-én bejegyzett Hamza Múzeum és Jász Galéria Közalapítvány Alapító Okirata már a Jászsághoz kötődő képzőművészek állandó kiállításának létrehozását mint feladatot tartalmazza. A feladat megoldásához megkezdett szakmai előkészületek során számtalan dokumentum és adat került felszínre, melyet további szisztematikus kutatások bővítettek.
A kutatások alapján körvonalazódott, hogy a Jászsághoz kötődő művészek tevékenységüket főként az 1900-as évektől fejtették ki, ezért a lexikon szócikkei is ezt az időszakot ölelik fel, napjainkig. Jászsághoz kötődő képzőművésznek tekintettük a Jászságban született, innen elszármazott vagy a Jászságban huzamosan működő művészeket; azokat is, akik nagyon rövid ideig dolgoztak itt, de művészettörténeti jelentőségű, ma is hozzáférhető alkotásokat hoztak létre. Néhány esetben olyan mesterek is szerepelnek a szócikkekben, akikre a fentiek nem vonatkoznak, de tevékenységük jelentősen hozzájárult más jászsági művészek pályájának alakulásához.
Kutatásokat folytattunk a Jász Múzeum levéltárában, folyóirattárában, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban, a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatóintézetének Lexikon Gyűjteményében, a Magyar Nemzeti Galéria Adattárában, a Grafikai, Festészeti és Jelenkor osztályán és az Országos Széchenyi Könyvtár Olvasószolgálatánál, Hírlaptárában. A kortárs művészekről szóló szócikkek esetében igyekeztünk személyes kapcsolatba lépni az érintett alkotóval.
A "Jászsági képzőművészek arcképcsarnoka" c. kislexikonban - hisz ilyen kézikönyv még nem jelent meg - a művészek minél szélesebb körét kívántuk bemutatni, ezért a már nem élő művészek mellett a kortárs képzőművészet képviselői is helyet kaptak a kötetben, s nem volt kritérium a szakirányú képzettség (főiskola, művészeti akadémia) vagy a művészeti szövetséghez, alaphoz való tartozás. (Ebben a Kortárs magyar művészeti lexikonban használt eljárást követtük.)
Kiindulópont volt a képzőművészek esetében, hogy önálló kiállítással vagy katalógussal rendelkezzenek. A kötet több, mint 100 címszava tartalmazza a képzőművészeti társulásokat, alkotóközösségeket, az ideiglenesen, bár évi rendszerességgel megrendezésre kerülő alkotótelepeket, és célunk volt, a képzőművészettel folyamatosan foglalkozó művelődési közösségek felvétele is. Fontosnak tartottuk azokat a közgyűjteményeket is, ahol jászsági vonatkozású műalkotásokat őriznek. Kötetünk nem vállalkozott az építőművészet és fotóművészet alkotóinak bemutatására, mert annak gazdag anyaga külön kötetek létrehozását indokolja. Vissza