A János-evangélium
Másik három evangéliummal, különösen a Lukács-evangéliummal való viszonylatában - 14 előadás Kassel, 1909. június 24.-július 7.
Szerző
Fordító
Lektor
Budapest
| Kiadó: | Magyar Antropozófiai Társaság |
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: |
Ragasztott papírkötés
|
| Oldalszám: | 253
oldal
|
| Sorozatcím: | Genius |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar
|
| Méret: |
20 cm x 14 cm
|
| ISBN: | 978-963-86971-9-6 |
|
Megjegyzés:
|
Néhány fekete-fehér ábrával illusztrálva.
|
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Fülszöveg
RUDOLF STEINER,
a filozófia doktora, 1861-ben született Kraljevecben (akkori Magyarország) és 1925-ben halt meg Dornachban (Svájc). Bécsben folytat tanulmányokat (természettudományok, matematika, történelem, irodalom, filozófia). Mint Goethe természettudományos műveinek kiadója, író, újságszerkesztő és oktató Bécsben, Weimarban, Berlinben és Európa különböző országaiban gazdag kulturális tevékenységet fejt ki, melyet a századforduló után mindinkább az általa megteremtett antropozófiai irányultságú szellemtudomány határoz meg. A Basel melletti Dornachban felépült „Goetheanum" lesz működésének központja.
AZ ANTROPOZÓFIA
a 20. század kereső embere előtt új szellemi világ- és emberképet tár föl; kapcsolódik az emberiség ősi bölcsességéhez, azonban a keleti tradíciókkal ellentétben a nyugati szellemi életben gyökerezik és centrumában a Krisztus-esemény áll. Így iskolázási módszere is - az ember morális fejlesztése mellett - a nyugati gondolkodásból sarjad. A gondolkodás...
Tovább
Fülszöveg
RUDOLF STEINER,
a filozófia doktora, 1861-ben született Kraljevecben (akkori Magyarország) és 1925-ben halt meg Dornachban (Svájc). Bécsben folytat tanulmányokat (természettudományok, matematika, történelem, irodalom, filozófia). Mint Goethe természettudományos műveinek kiadója, író, újságszerkesztő és oktató Bécsben, Weimarban, Berlinben és Európa különböző országaiban gazdag kulturális tevékenységet fejt ki, melyet a századforduló után mindinkább az általa megteremtett antropozófiai irányultságú szellemtudomány határoz meg. A Basel melletti Dornachban felépült „Goetheanum" lesz működésének központja.
AZ ANTROPOZÓFIA
a 20. század kereső embere előtt új szellemi világ- és emberképet tár föl; kapcsolódik az emberiség ősi bölcsességéhez, azonban a keleti tradíciókkal ellentétben a nyugati szellemi életben gyökerezik és centrumában a Krisztus-esemény áll. Így iskolázási módszere is - az ember morális fejlesztése mellett - a nyugati gondolkodásból sarjad. A gondolkodás világprincípium, teremtő erő, melynek realitása van. Steiner szellemtudományos kutatási eredményei a gyakorlatban az élet számos területén mutatkoznak, így például a nevelésben (Waldorf-iskolák), a gyógyászatban és gyógypedagógiában, a művészetben (építészet, festészet, euritmia, beszédformálás stb.) éppúgy, mint a mezőgazdaságban (biodinamikus metódus) és a társadalmi élet területén (a szociális organizmus hármas tagozódása).
Vissza
Tartalom
I. ELŐADÁS - 1909. június 24..........................................8
Az antropozófia, mint a Krisztus-esemény új hirdetése. A
János-keresztények. A Krisztus-esemény értelme. A magasabb „Én" megszületése az emberben és az isteni „Én"
újjászületése az emberiségben.
II. ELŐADÁS - 1909. június 25................................24
Az Akasha-krónika. Az élő szellemi történelem. Az istenek
szellemiek maradtak, az emberek pedig, az ő utódaikként
fizikaiakká váltak. Az ember felfelé vezető útja. Az emberiség
vezetője. A Logosz. A Logosz, az Ige, Krisztus megszületése a
názáreti Jézusban.
III. ELŐADÁS - 1909. június 26..............................41
Az ember négy alkotórészből áll. Növény és állat. A Föld átalakulásai. A három csoportosulás a régi Holdon: a Bika-emberek, az Oroszlán-emberek és a Sas-emberek. Szellemi ellenképeik, mint ősképek a Napon. A „Logosz szolgálói".
IV. ELŐADÁS - 1909. június 27......................................57
Naprendszerünk hierarchikus lényei és a Föld birodalmai.
V. ELŐADÁS - 1909. június 28.................................73
Az ember fejlődése Földünk különböző megtestesülései során. Lucifer és Ahriman és az isteni-szellemi lények birodalma. Lucifer befolyása az emberre és befolyásának jóra
alakulása Krisztus tette következtében.
VI. ELŐADÁS - 1909. június 29...............................88
Az atlantiszi orákulumok. Az Atlantisz utáni beavató helyek.
A János-keresztelő.
VII. ELŐADÁS - 1909. június 30...........................105
A víz-keresztség és a tűzzel és szellemmel történő keresztelés
A Krisztus-impulzus megértése az emberiség fejlődésének
különböző korszakaiban.
VIII. ELŐADÁS - 1909. július 1.............................120
A beavatások misztériumai. Krisztus feltámasztja Lázárt,
Lázár-János. A damaszkuszi esemény.
IX. ELŐADÁS - 1909. július 2................................137
A János-evangélium művészi kompozíciója. Krisztus egyre
fokozódó ereje a jelek és csodák véghezvitele folyamán.
X. ELŐADÁS - 1909. július 3................................ 155
Mi is történt a János-keresztelőnél? Krisztus ereje egészen a
csontrendszerig hatol. Krisztus uralkodik a csontrendszer
törvényein és legyőzi a halált.
XI. ELŐADÁS - 1909. július 4................................173
A Krisztus-impulzus összhangot teremt az ember belső erői
között. A misztériumok sajátosságának kapcsolata a kinyilatkoztatásokkal és az evangéliumokkal.
XII. ELŐADÁS - 1909. július 5..............................190
Elapadnak a bölcsesség ősrégi javai és megújulnak a Krisztus-impulzustól. A Golgotai Misztérium jelentősége a Földön
az ember fejlődése számára.
XIII. ELŐADÁS - 1909. július 6............................209
A Golgotai Misztérium kozmikus jelentősége. A halál legyőzetése a luciferi-ahrimani befolyás elhárítása következtében.
A halál, mint ami életet ajándékoz. Az első indíték, hogy
Földünkből Nap legyen és a Föld Nap-létének első csírája.
Krisztus erejének kisugárzása az ember étertestébe. A krisztusi
fény működése és tükröződése, mint a Föld körül lévő
szellemi szféra. A Szent Szellem.
XIV. ELŐADÁS - 1909. július 7..............................226
A Föld, mint Krisztus teste és mint az új fény középpontja. Az
Utolsó Vacsora, mint a Krisztussal való misztikus egyesülés
előfokozata. Pál, mint a szellemileg élő Krisztus hirdetője. A
keresztény beavatás hét fokozata. Újraszületés és karma. A
halál, mint az örök énség magva. A szellemi megismerés az
élet tüze.
UTALÁSOK, JEGYZETEK.................249
Folytatás Microsoft-tal