kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Akadémiai Kiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Vászon |
Oldalszám: | 530 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. |
Előszó | 5 |
Bevezetés | 13 |
A számítástechnika fejlődésének alapvető lépései | 15 |
Folytonos működésű (analóg) számolóberendezések | 15 |
Digitális számológépek | 17 |
Az elektronikus digitális gép általános szerkezeti vázlata és a programvezérlés elve | 23 |
Szerkezeti vázlat | 23 |
A programvezérlés elve | 25 |
Az elektronikus digitális gépek alkalmazása | 26 |
A digitális gépek alkalmazás tudományos és műszaki kutatásokra, feldolgozásokra | 26 |
A digitális gépek alkalmazása információk feldolgozásásra | 28 |
A gép alkalmazása a gyártási folyamatok önműködő vezérlése | 30 |
Az elektronikus digitális gépek aritmetikai alapjai | |
Helyértékes számrendszerek | 34 |
A római számrendszer | 34 |
A helyértékes számrendszer fogalma | 34 |
Az oktális helyértékes számrendszer | 37 |
Bináris helyértékes számrendszer | 39 |
Egyéb helyértékes számrendszerek | 40 |
Számok átírása egyik helyértékes számrendszerből a másikba | 41 |
Az egész számok átírása | 41 |
Törtek átírása | 42 |
Átírás oktális számrendszerből binárisba és binárisból oktális számrendszerbe | 44 |
A számok binárisan kódolt decimális alakja | 45 |
A számok bevitele a gépbe, és beírásuk a memóriába | 46 |
A számok beírása lyukkártyára | 46 |
A számok bevitele a fixpontos gép memóriarekeszeibe | 48 |
A számok beírása a lebegőpontos gép memóriarekeszeibe | 51 |
A gép memóriarekeszeiben előállított számok tartománya | 54 |
Egyenes kód | 56 |
Bináris összegezők és a segédletükkel pozitív számokon végrehajtott műveletek | 57 |
Egyetemes bináris összegező | 58 |
Többelemes bináris összegező | 59 |
A legelső elemről átvitellel el nem látott összegezők pozitív számokon végrehajtott műveletei | 59 |
Ciklikus átvitellel ellátott összegező pozitív számokon végrehajtott műveletei | 60 |
Algebrai összeadás tízes komplemens kódban | 60 |
Tízes komplemens kód | 67 |
Módosított 10 komplemens kód | 67 |
Algebrai összeadás 9 komplemens kódban | 70 |
9 komplemens kód | 70 |
Módosított 9 komplemens kód | 79 |
Normatizált számok összeadása és kivonása. Szorzás és osztás fixpontos és lebegőpontos gépekkel | 82 |
A matematikai logika és az elektronikus digitális gépek áramköreinek szerkesztése | |
Bevezetés a logikai algebrába | 87 |
Az ítélet fogalma és annak logikai értéke | 87 |
Összetett ítéletek. Logikai kapcsolatok. Logikai műveletek | 89 |
Az algebrai logikai műveletek geometriai értelmezése | 96 |
A logikai műveletek közötti kapcsolatok | 95 |
Logikai kifejezések átalakítása | 96 |
A logikai kapcsolatok normál alakja | 96 |
Azonosan igaz és hamis kifejezések | 97 |
Az összetett logikai kifejezések átalakítása | 98 |
Az elektronikus áramkörök kapcsoló (nemlineáris) elemei | 102 |
Elektroncsövek | 103 |
Félvezető diódák és triódák | 104 |
Mágneses vasmagok | 109 |
Elektronikus kapcsolások a logikai alapműveletekre | 111 |
Elektroncsövekből és félvezető diódákból kialakított logikai áramkörök | 11 |
Félvezető triódás logikai kapcsolások | 114 |
Mágneses vasmagos logikai kapcsolások | 116 |
Kombinált elektronikus logikai kapcsolások | 117 |
Kettős szelep | 118 |
Egyelemes átalakító | 118 |
Iránykapcsolás | 119 |
Csúsztatott áramkör | 120 |
Irányító logikai kapcsolások szintézise | 121 |
Első példa | 122 |
Második példa | 124 |
Harmadik példa | 125 |
Az egyetemes bináris összegezők szintézise | 126 |
Kétbemenetű egyelemes bináris összegező | 126 |
Hárombemenetű egyelemes bináris összegező | 128 |
Az elektronikus digitális gépek egységeinek műszaki elvei | |
A gépek berendezésének elvei és típusai | 132 |
Párhuzamos és soros működésű gépek. Fixpontos és lebegőpontos gépek | 132 |
A gépi utasítások címeinek száma | 133 |
A gép vezérlőegysége | 134 |
A gép vezérlőegységének rendeltetése és tartozékai | 134 |
A vezérlőegység működési sorrendje | 135 |
A feltételes ugrás végrehajtása | 139 |
Az aritmetikai egységek | 139 |
Párhuzamos működésű gépek. Fixpontos és lebegőpontos gépek | 140 |
A gépi utasítások címeinek száma | 143 |
A gép vezérlőegysége | 145 |
A gép vezérlőegységének rendeltetése és tartozékai | 145 |
A vezérlőegység működési sorrendje | 145 |
A feltételes ugrás végrehajtása | 147 |
Az aritmetikai egységek | 147 |
Párhuzamos működésű összegezők | 147 |
Soros működésű összegezők | 149 |
Lebegőpontos számok összeadására és kivonásásra szolgáló egység | 149 |
Szorzóegységek | 149 |
Memóriaegységek | 150 |
Lyukszalagok és lyukkártyák | 150 |
Elektromechanikus és elektronikus relék | 153 |
Késleltető vonalak | 155 |
Mágneses dobok és szalagok | 159 |
Katódsugaras memóriaegységek | 161 |
Ferritgyűrűs memóriaegység | 162 |
Ferroelektromos memóriaegységek | 162 |
A szovjet elektronikus digitális számítógépek főbb típusai | 162 |
A BESZM gép | 162 |
A Sztrela gép | 164 |
Az Urál gép | 172 |
Az M-3 gép | 174 |
Az elektronikus digitális gépek fejlesztési irányai | |
A fejlesztés általános irányelvei | 174 |
Matematikai számításokra szolgáló gépek | 174 |
Az információ feldolgozásásra szolgáló gépek | 177 |
Az automatikus vezérlés céljait szolgáló gépek | 181 |
Új építési elvek kidolgozása és az elektroniksu digitális gépek korszerűsítése | 182 |
A gépek működési sebességének növelése | 182 |
Indexregisztererk alkalmazása | 184 |
A mikroprogram-vezérlés elvének alkalmazása a gép strukturájának hajlékonyabbá tétele | 185 |
A gépek szerkezeti kialakulásának és gyártástechnológiájának korszerűsítése | 187 |
Az adatok bevitelére és kivitelére szolgáló gyors működésű egységek kidolgozása | 189 |
Új elemek kidolgozása | 190 |
Ferromágnes elemek | 191 |
Félvezető készülékek | 193 |
Új kapcsoló- és memóriaelemek kidolgozása | 194 |
A Sztrela, M-3 és Urál gépek programozásának kiinduló adatai | |
Az utasítások végrehajtási sorrendje | 196 |
Természetes működési sorrendű gépek | 196 |
Kényszer működési sorrendű gépek | 198 |
A rekesz tartalmának "olvasása" | 199 |
A Sztrela gép általános jellemzői | 200 |
A számok beírása a memória rekeszeibe | 200 |
Az utasítások szerkezete és azok beírása | 202 |
A program bevitele a gép memóriájában | 205 |
A gép üzemének automatikus vezérlése | 206 |
A Sztrela gép műveleteinek és utasításainka rendszere | 207 |
Az utasítások és műveletek táblázata | 208 |
Néhány utasítás magyarázata | 208 |
A kostanskiadó egységben tárolt állandók | 228 |
Az M-3 gép programozásához szükséges ismeretek | 229 |
A számok beírása a memóriaegységbe | 229 |
Az utasítás szerkezete és beírása | 230 |
A program bevitele a gép memóriájába és az eredmények kiíratása | 231 |
A gép műveleti és utasításrendszere | 232 |
Az Urál gép programozásához szükséges ismeretek | 234 |
A számok beírása a memóriarekeszekbe | 234 |
Az utasítások szerkezete | 236 |
A gép legfontosabb sajátosságai | 238 |
Az Urál gép műveleti és utasításrendszere | 239 |
A programozás alapjai | |
Közvetelen programozás | 244 |
Általános programozás | 244 |
Programösszeállítási példa | 245 |
Elágazó programok | 250 |
Operátoros programozás | 256 |
A program logikai vázlatai | 256 |
Az operátorok tulajdonságai | 258 |
A program logikai vázlatainak ábrázolási szabályai | 260 |
Példák az operátoros programozásra | 263 |
Ciklikus programok | 269 |
Iterációs ciklus | 270 |
Ciklusismétlés-számláló | 271 |
Címek átírását és visszaállítását tartalmazó ciklus | 276 |
A ciklus ismétlésének vezérlési módszerei | 281 |
A ciklus ismétlését vezérlő operátor | 281 |
Ciklusismétlés-számláló | 285 |
Minaddig ismétlődő ciklus, ameddig valamilyen monoton változó mennyiség valamilyen megadott értéket túl nem lép | 289 |
Logikai skálák | 290 |
Az operátoros programozás néhány általános eljárása | 292 |
Rutinrekeszek | 292 |
Alprogram (szubrutin) operátorok | 296 |
Mennyiségek keringetése a rutinrekeszekben | 300 |
Formáló operátorok | 302 |
Fixpontos gépek programozása | 305 |
Egycímes gépek programozása | 305 |
Kétcímes utasítású gépek programozása | 312 |
A kézi programozás módszerei | |
A munka sorrendje kézi programozás esetén | 315 |
Parametrikusan adott számítási vázlat | 315 |
Logikai vázlatok összeállítása | 317 |
A memória kiosztása és a program összeállítása | 321 |
A könyvtári szubrutinok módszere | 322 |
Könyvtári szubrutinok | 324 |
Példa nyílt könyvtári szubrutinra | 327 |
A könyvtári szubrutinok módszerének automatizálása | 330 |
Egyesítő program | 331 |
Az egyes munkák automatizálása kézi programozás esetén | 331 |
A konkrét munkák automatizálása kézi programozás esetén | 333 |
A programban észrevett bizonyos hibák kiküszöbölésének automatizálása | 334 |
BECsÁ program | 334 |
A feladatok megoldásánas sajátosságai elektronikus digitális gépeken | |
Ellenőrzési módszerek | 338 |
A program felülvizsgálata és a programbeírás helyességének ellenőrzése | 338 |
A program revíziója | 342 |
A gépműködés helyességének ellenőrzése | 343 |
A számítások helyességének ellenőrzése | 346 |
A program szerkezetei | 348 |
Alapfogalmak és jelölések | 348 |
Példák programok szerkezeti vázlatára | 349 |
A numerikus módszer kiválasztása | 350 |
A számítási hiba | 351 |
Az algoritmus önátölelése | 352 |
A költség számítása és az időráfordítás | 353 |
A statisztikus vizsgálatok módszer (Monte-Carlo-módszer) | 355 |
Véletlen számgenerátorok | 355 |
Csebisev-féle egyenlőtlenség | 356 |
Integrál kiszámítása különlegesen kialakított generátor segítségével | 357 |
Egyszerű és többszörös integrálok kiszámítása rutingenerátorok segítségével | 358 |
Függvényértékek kiszámítása inverz függvényük alapján és egyenletek megoldása | 360 |
A véletlen számok fluxusának átalakítása | 362 |
Elméleti valószínűségi modell | 363 |
A feladat megoldásánál fellépő hibák | 364 |
A módszer előnyei | 366 |
A függvényértékek megadásának és kiszámításának módszerei | 367 |
A függvény megadási módszerének kiválasztása | 367 |
A függvény analitikus megadása | 368 |
A függvény megadása differenciálegyenlet segítségével | 369 |
A közelítő polinomok módszere | 370 |
A függvény táblázatos megadása | 370 |
A függvényérték kiválasztási módszere kis táblázatokkal | 371 |
Reguláris táblázatok | 371 |
Nemreguláris táblázatok. Az átválogatás módszere | 373 |
Közel-reguláris táblázatok | 373 |
A képlépéses átválogatás módszere | 376 |
A táblázat csúszó kezdetének (végződésének) módszere | 380 |
Szubrutin példák a függvényértékek táblázatból történő kiválasztására | 384 |
A program logikai vázlatának formális átalakításai | |
Alapfogalmak | 391 |
Megnevezések és egyszerűbb összefüggések | 391 |
A fő logikai változók | 394 |
A vázlatbeli transzformációk elosztása | 397 |
A vázlat végrahajtása fő logiakai változók értéksorozatának adott rendezése alapján | 398 |
A vázlatok egyenértékűsége | 400 |
Logikai kapcsolatok átalakítása a vázlatokban | 402 |
Az operátor logikai függvény alá rendelése | 402 |
A logikai függvények kicserélhetősége | 402 |
A logikai kapcsolatok jeleinek kiküszöbölése | 406 |
A logikai vázlatok átalakítása | 407 |
A nyilak átalakítása | 409 |
Az operátorok áthelyezése | 410 |
Az operátorok kiküszöbölése | 411 |
Azonos állandó logikai függvények értékét ellenőrző logikai operátorok | 411 |
Példák vázlatok átalakítására | 413 |
Programozó programok | |
Automatikus operátoros programozás és a PP-Sz | 419 |
Az automatikus operátoros programozás lényege | 419 |
Az információ kódolási módszerei a PP-Sz számára | 421 |
A PP-Sz által összeállítandó utasítások alakja | 425 |
Nem szabványos programozás | 426 |
A PP-Sz programozó program szerkezete | 430 |
Az információnak kódolásra való előkészítés a PP-Sz számára | 432 |
A feladat összeállítás a kódolók számára | 432 |
Példák információk kódolásra való előkészítésére | 439 |
Az információ kódolása a PP-Sz számára | 444 |
Az információ első tömbje | 445 |
Az információ második tömbje | 448 |
Az információ harmadik tömbje | 450 |
Az adatok előkészítése az információnak a gép memóriájába történő bevitelére | 451 |
Példa az információnak a PP-Sz számára való kódolására | 452 |
A PP-Sz programozó program üzemeltetése | 453 |
A PP-Sz beírása a mágneses szalagra | 453 |
Az információ bevitele | 454 |
A PP-Sz indítása | 454 |
A PP-Sz által kiadott eredmények | 454 |
A PP-Sz működése a memória nem szokványos kiosztása esetén | 456 |
A PP-Sz blokkok működésének rövid leírása | 456 |
A K blokk | 456 |
Az A blokk | 457 |
Az L blokk | 458 |
Az A blokk | 461 |
Az L blokk | 463 |
A C blokk | 467 |
Az F blokk | 468 |
A G blokk | 471 |
Az O blokk | 472 |
A P blokk | 473 |
Az elektronikus digitális gépek alkalmazásának lehetőségei az aritmetikán kívül | |
Gépi fordítás | 476 |
Fordítási kísérlet orosz nyelvről angolra az IBM701 gépen | 477 |
Fordítási kísérlet angol nyelvről oroszra a BESzM gépen | 480 |
Fordítási kísérlet francia nyelvről oroszra a Sztrela gép segítségével | 483 |
Gépi játék | 487 |
A "szótár" típusú gépek | 487 |
Szigorúan meghatározott játékszabályokat realizáló gépek | 488 |
Az állások becslésének általános elveit felhasználó gépek | 488 |
"Tapasztalat"-gyűjtő gépek | 488 |
Sakkozó gépek | 489 |
A feltételes reflex utánzása | 492 |
Irodalom | 494 |
Függelék | |
Szelezsán János: Az Urál-2 elektronikus számítógép rövid ismertetése | 497 |
Név- és tárgymutató | 525 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.