A hypertoniás szívbetegség monográfiája

Tartalom

KIADÓI OLDAL 4
LEKTOR, SZERZŐK 5
AJÁNLÓ 17
BEVEZETÉS ... 19
A KÖNYVBEN HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE 21
1. A HYPERTONIÁS SZÍVBETEGSÉG
1.1. A HYPERTONIÁS SZÍVBETEGSÉG MINT ÖNÁLLÓ KLINIKAI ENTITÁS, ÚJ JELENTÉSTARTALOMMAL 25
1.1.1. A hypertoniás szívbetegség fogalmának új jelentéstartalma 25
1.1.2. A hypertoniás szívbetegség fogalmának változása - Új jelentéstartalom a hypertoniás szívbetegség komplex klinikai képének pontosabb megismerése által 25
1.2. A HYPERTONIA BETEGSÉG EPIDEMIOLÓGIÁJA 29
1.2.1. Bevezetés 29
1.2.2. A cardiovascularis betegségek és a hypertonia 30
1.2.3. A hypertonia betegség epidemiológiai adatai - életkor, nem, földrajzi elhelyezkedés, egyéb demográfiai jellemzők 32
1.2.4. Életkor, gyerekkor, időskor 33
1.2.5. A hypertonia és metabolikus szindróma kapcsolatai 33
1.2.6. A hypertonia és genetika 36
1.2.7. Hypertonia és diabetes mellitus kapcsolatai 36
1.2.8 Összefoglalás 37
1.3. A HYPERTONIÁS SZÍVBETEGSÉG GYÓGYSZERTANA 41
1.3.1 A hypertoniás szívbetegség kronoterápiájának elvi alapjai 41
1.3.1.1. Kronobiológia 41
1.3.1.2. Kronofarmakológia 41
1.3.1.3. Kronofarmakokinetika 42
1.3.1.4. Kronofarmakodinámia 42
1.3.2. A cirkadián ritmus jelentősége cardiovascularis betegségekben 42
1.3.3. A vérnyomás és a cirkadián ritmus 43
1.3.4. Hypertonia és a cirkadián ritmus 43
1.3.4.1. A konvencionális antihypertensiv kezelés kronofarmakodinámiája 44
1.3.4.2. A kalciumantagonisták kronofarmakodinámiája 44
1.3.4.3. Az angiotenzin-konvertáló enzimgátlók (ACEI) kronofarmakodinámiája 45
1.3.4.4. Az alfa-adrenoceptor antagonisták kronofarmakodinámiája 45
1.3.4.5. A béta-adrenoceptor antagonisták kronofarmakodinámiája 45
1.3.4.6. Az angiotenzin-II-receptor-blokkolók (ARB) kronofarmakodinámiája 45
1.3.4.7. Aspirin és az antihypertensiv kezelés farmakodinámiája 45
1.3.4.8. A rezisztens magas vérnyomás kronoterápiája 46
13 5 A (hypertoniás) ischaemiás szívbetegség kronoterápiája 46
1.3.6. A hypertoniás szívbetegség kezelésére alkalmazott gyógyszerek kölcsönhatásai 48
1.3.6.1. Gyógyszerkölcsönhatások megnyilvánulási formái 48
1.3.6.2. A szervezettel való kölcsönhatás típusai 49
1.3.6.2.1. Genetikai tényezők a szervezettel való kölcsönhatásban 50
1.3.6.3. Kölcsönhatás a szervezettel 50
1.3.6.4. Gyógynövény - gyógyszer interakciók 51
1.3.6.5. Cardiovascularis gyógyszer - élelmiszer kölcsönhatások 52
1.3.6.5.1. Magas zsír, olaj tartalmú élelmiszerek 52
1.3.6.5.2. Véralvadásra ható szerek csoportja 52
1.3.7. A hypertoniás szívbetegség terápiájának célkitűzései 53
1.3.8. A vérnyomáscsökkentő kezelés hatékonysága 53
1.3.9. A hypertonia kezelésére alkalmazott gyógyszer megválasztásának szempontjai 53
1.3.9.1. Gyógyszeres kezelés és az életminőség 55
1.3.9.2. A betegek életminőségének javítása 55
1.3.9.3. A gyógyszerészi gondozás szerepe 55
1.3.9.4. Az orvosi gondozás szerepe az életminőség javításban 55
1.3.9.5. A betegek compliance-e 55
1.3.10. A gyógyszerészi gondozás szerepe a hypertoniás szívbetegség megelőzésében és kezelésében 56
1.3.10.1. A gyógyszerészi gondozás 56
1.3.11. A hypertoniás szívbetegség gyógyszerészi gondozási programja 57
1.3.11.1. Cardiovascularis betegségek epidemiológiája 57
1.3.12. A gyógyszerészi gondozás főbb célkitűzései a hypertoniás szívbetegség területén 58
2. A HYPERTONIÁS SZÍVBETEGSÉG KARDIOLÓGIAI VONATKOZÁSAI
2.1. A HYPERTONIA KARDIOLÓGIAI VONATKOZÁSAI 61
2.1.1. Bevezető gondolatok 61
2.1.2. Secunder hypertonia 61
2.1.3. Hypertonia és cardiovascularis rizikó 61
2.1.3.1. Bal kamra hypertrophia 62
2.1.3.2. Carotis intima-media vastagsága 62
2.1.3.3. Hypertonia és szívelégtelenség 63
2.1.3.3.1. Diastolés szívelégtelenség diagnózisa 63
2.1.3.3.2. Systolés dysfunctio diagnózisa 64
2.1.3.4. Hypertonia és ischaemiás szívbetegség 64
2.1.3.5. Pulzusszám és cardiovascularis rizikó 65
2.1.3.6. Hypertonia és pitvarfibrilláció 65
2.1.3.7. Metabolikus szindróma 65
2.1.4. Antihypertensiv gyógyszerelés hatása a cardiovascularis rizikóra 65
2.1.4.1. Angiotenzin-konvertáló enzimgátlók (ACE-gátlók) 65
2.1.4.2. Angiotenzin-receptor-blokkolók (ARB)-k 66
2.1.4.3. Béta-receptor-blokkolók 66
2.1.4.4. Aldosteron-antagonisták 66
2.1.5. A kardiológiai szemlélet helye a hypertoniás betegek kivizsgálása és kezelése során 66
2.2. SZÍVELÉGTELENSÉG 69
2.2.1. Definíció 69
2.2.2. Epidemiológia 69
2.2.3. Etiológia 70
2.2.4. Diagnózis 71
2.2.4.1. Panaszok és tünetek 72
2.2.4.2. Fizikális vizsgálat 73
2.2.4.3. Laboratóriumi vizsgálatok 73
2.2.4.4. Eszközös vizsgálatok 74
2.2.5. A szívelégtelenség kezelése 78
2.2.5.1. Nem gyógyszeres kezelés 79
2.2.5.2. Gyógyszeres kezelés 79
2.2.5.2.1. ACE-gátlók 80
2.2.5.2.2. Béta-blokkolók 81
2.2.5.2.3. Aldosteron antagonisták 82
2.2.5.2.4. Angiotenzin-receptor-blokkolók 84
2.2.5.2.5. Hydralazin + izoszorbid-dinitrát 85
2.2.5.2.6. Digoxin 85
2.2.5.2.7. Diuretikumok 87
2.2.5.3. A szívelégtelenség kezelésének gyakorlata 90
2.2.6. Szívelégtelenségben szenvedő betegek követése, gondozása, a szívelégtelenség-ambulanciák jelentősége 92
2.3. A HYPERTONIÁS ISCHAEMIÁS SZÍVBETEGSÉG, MICROVASCULARIS ANGINA PECTORIS 93
2.3.1. A hypertoniás ischaemiás szívbetegség, mint új fogalom 93
2.3.2. A microvascularis coronariák anatómiája 93
2.3.2.1. A kapillárisok elhelyezkedése 93
2.3.2.2. Az interkapilláris és a diffúziós távolság és jelentősége 94
2.3.2.3. Artériás hypoxia 94
2.3.3. A szívizom vérellátása, különös tekintettel a microvascularis coronaria keringésre 94
2.3.4. A szimpatikus idegrendszer szerepe 94
2.3.5. Az autonóm idegrendszeri szabályozás 95
2.3.6. Renin-angiotenzin-aldosteron rendszer (RAAS) 95
2.3.7. Adrenerg receptorok szerepe a hypertoniás ischaemiás szívbetegségben 95
2.3.7.1. Alfa-adrenoceptor vasoconstrictio 95
2.3.7.2. Béta-adrenerg vasodilatatio 96
2.3.8. Hormonális szabályozás jelentősége a hypertoniás ischaemiás szívbetegségben 96
2.3.9. Endothel dysfunctio 96
2.3.10. Endothelin 96
2.3.11. Kallikrein-kinin rendszer 97
2.3.12. Adipocytokinek 97
2.3.13. A hypertoniás ischaemiás szívbetegség epidemiológiája, prevalenciája 97
2 3 14 A „nők ischaemiás szívbetegsége" meghatározás alkalmazásának indoklása 97
2.315. Rizikófaktorok szerepe a hypertoniás ischaemiás szívbetegségben 98
2.3.15.1. Tradicionális rizikófaktorok 98
2 3.15.2. Rizikófelmérés a hagyományos rizikófaktorok és score-ok alkalmazásával 98
2.3.15.3. Az új rizikófaktorok és szerepük a nők ischaemiás szívbetegségében 98
2.3.16. A tünetek becslése és az ischaemia prevalenciája, nemi különbözőségek 99
2.3.17. A hypertoniás szívbetegség és következményeként létrejött myocardialis ischaemia patofiziológiája 99
2.3.18. A hypertoniás ischaemiás szívbetegség patofiziológiai tényezőinek áttekintése 100
2.3.18.1. Nem gyógyszeres és gyógyszeres kezeléssel befolyásolható tényezők 100
2.3.19. Coronaria reaktivitás megváltozása, nemi különbségek 101
2.3.20. A nők ischaemiás szívbetegségének új elnevezése: microvascularis angina pectoris 102
2.3.20.1. A nők ischaemiás szívbetegségének általános prognózisa 103
2.3.20.2. A non-obstruktív coronariabetegség prognózisa 103
2.3.20.3. A nők ischaemiás szívbetegségének rizikójára ható tényezők 103
2.3.21. Hypertonia indukálta angina pectoris 104
2.3.22. Hypertoniás szívbetegség és a cardalis X syndroma 104
2.3.22.1. A cardialis X syndroma meghatározása 104
2.3.22.2. A cardialis X syndroma okai 105
2.3.22.3. A cardialis X syndroma diagnózisa 105
2.3.23. A hypertonia indukálta ischaemiás szívbetegség diagnózisa 105
2.3.24. Hypertonia indukálta nyugalmi angina pectoris jellemzői 106
2.3.25. Hypertonia indukálta effort típusú angina pectoris jellemzői 106
2.3.25.1. A hypertonia indukálta angina pectoris egyéb tünetei 107
2.3.25.2. A hypertonia indukálta angina pectoris fizikális diagnosztikája 107
2.3.26. A hypertonia indukálta ischaemias szívbetegség (angina pectoris)
műszeres diagnosztikájának áttekintése 107
2.3.26.1. Nyugalmi EKG-vizsgálat 107
2.3.26.2. Terheléses EKG szerepe, jelentősége 107
2.3.27. Az atherosclerosis non-invazív vizsgálata 108
2.3.28. Non-invazív képalkotó módszerek 108
2.3.28.1. Echocardiographia 108
2.3.28.2. Radiológiai, nukleáris kardiológiai módszerek 108
2.3.29. Egyidejű 24 órás vérnyomásmérés és EKG-monitorozás 109
2.3.30. A microvascularis coronariabetegség kezelése 109
2.3.30.1. A kezelés általános elvei 109
2.3.30.2. A gyógyszeres kezelés irányvonalai 110
2.3.30.2.1. Béta-receptor-blokkolók 110
2.3.30.2.2. Nitrátok 110
2.3.30.2.3. ACE-gátlók - ARB-k 110
2.3.30.2.4. Ca-csatorna blokkolók 111
2.3.30.2.5. Thrombocyta aggregatio-gátlók 111
2.3.30.2.6. Egyéb terápiás eljárások 111
2.3.30.3. Nem gyógyszeres kezelés 111
2.3.31. Nők ischaemiás szívbetegségének kezelése 111
2.3.31.1. Gyógyszeres terápia elvei a nők ischaemiás szívbetegségében 111
2.3.31.2. Ischaemiás szívbetegség és non-obstruktív coronariabetegség kezelése nőknél 111
2.4. A HYPERTONIÁS SZÍVBETEGSÉG SÚLYOSSÁGI BESOROLÁSÁNAK ÚJ MÓDSZERE: A MULTIFAKTORIÁLIS ECHOCARDIOGRAPHIÁS ÉRTÉKELÉS
2.4.1. A hypertoniás szívbetegség fogalma és új jelentéstartalma 115
2.4.2. A hypertoniás szívbetegség fogalmának súlyossági besorolásának elvi alapjai,
jelentősége és szükségessége 115
2.4.2.1. A hypertoniás szívbetegség echocardiographiával diagnosztizálható
klinikai formáinak rövid áttekintése 115
2.4.2.1.1. Az echocardiographiával diagnosztizálható klinikai folyamatok 115
2.4.2.1.2. Szívelégtelenség 115
2.4.2.1.3. Bal pitvari eltérések 115
2.4.2.1.4. Billentyűbetegségek 116
2.4.2.1.5. Szívizom ischaemia, microvascularis coronariabetegség, coronaria X syndroma 116
2.4.2.1.6. Szívritmuszavarok 116
2.4.2.2. Alkalmazható diagnosztikai eljárások 116
2.4.2.3. A súlyossági besorolás szükségessége, indokoltsága 116
2.4.2.4. Az echocardiographiával kimutatható cardialis szövődmények időbeli kialakulása, becsült időtartamai, kezeletlen hypertoniában 117
2.4.2.5. Az echocardiographia jelentősége 117
2.4.3. A hypertoniás szívbetegség és súlyossági besorolása multifaktoriális echocardiographiás értékelési módszerrel 118
2.4.4. Általános, minden súlyossági fokozatban alkalmazandó terápiás elvek 118
2.5. A BAL KAMRA HYPERTROPHIA MEGÍTÉLÉSÉNEK ECHOCARDIOGRAPHIÁS MÓDSZEREI 121
2.5.1 Bevezetés 121
2.5.2. A bal kamra hypertrophia nosologiája 121
2.5.3. A bal kamra hypertrophiához vezető kórképek 122
2.5.4. A hypertrophia meglétét/fokát tisztázó mérések elvégzése 122
2.5.4.1. M-mód 122
2.5.4.2. 2-dimenziós mérések 122
2.5.4.3. 3-dimenziós mérések 124
2.5.4.4. Minőségbiztosítás 125
2.6. ISCHAEMIÁS SZÍVBETEGSÉG, ECHOCARDIOGRAPHIA 127
2.6.1. Ischaemiás szívbetegség 127
2.6.2. Epicardialis coronariabetegség 127
2.6.2.1. Stabil angina pectoris 127
2.6.2.2. Acut coronaria syndroma 128
2.6.2.3. Egyéb megjelenési formák 128
2.6.2.3.1. Prinzmetall-angina pectoris 128
2.6.2.3.2. Silent ischaemia 128
2.6.2.3.3. Hirtelen szívhalál, szívelégtelenség 128
2.6.2.3.4. A nők coronaria betegsége 128
2.6.3. Microvascularis coronariabetegség 129
2.6.4. Echocardiographia szerepe ischaemiás szívbetegségben és hypertoniában 129
2.6.4.1. Nyugalmi echocardiographia 129
2.6.4.1.1. Myocardium stunning 129
2.6.4.1.2. Hibernált myocardium 129
2.6.5. Terheléses echocardiographia 129
2.6.5.1. Klinikai eredmények 131
2.6.6. Real-time 3-dimenziós echocardiographia 132
2.6.6.1. Klinikai eredmények 132
2.6.6.2. 3-dimenziós „speckle tracking" 132
2.6.7. Kontraszt echocardiographia 132
2.6.8. Intravascularis echocardiographia 134
2.6.9. Coronaria áramlási rezerv meghatározása 134
2.6.10. Hordozható echocardiographiás készülékek 135
2.7. A HYPERTONIA BETEGSÉGBEN ÉSZLELT EKG JELENSÉGEK 137
2.7.1. Az EKG-jelenségek elméleti megközelítése 137
2.7.2. A hypertonia betegségben észlelhető EKG jelenségek 138
2.7.2.1. Bal kamra hypertrophia EKG jelei 138
2.7.2.1.1. Általános jellemzők 138
2.7.2.1.2. Amplitúdó kritériumok 139
2.7.2.1.2.1. Precordialis elvezetések 139
2.7.2.1.2.2. Végtagi elvezetések 139
2.7.2.2. A QRS időtartama és az intrinsicoid deflection fellépési ideje 139
2.7.2.3. ST-segment és T-hullám eltérések (másodlagos repolarizációs eltérések) 139
2.7.2.4. A bal kamra hypertrophia meghatározására használt indexek 139
2.7.2.4.1. Sokolow-Lyon index (5) 139
2.7.2.4.2. Romhilt és Estes pontrendszere a bal kamra hypertrophia jellemzésére 139
2.7.2.4.3. Cornell volt kritériumok 140
2.7.2.4.4. A bal kamra hypertrophiához csatlakozó egyéb EKG jelenségek 140
2.7.2.4.4.1. Bal kamra nyomás (systolés)-terhelése 140
2.7.2.4.4.2. Az ingerületvezetés zavarai 140
2.7.2.4.4.3. Bal anterior fascicularis blokk 140
2.7.2.4.4.4. Kamrai ektopiák, hirtelen halál 141
2.7.2.4.4.5. A bal pitvari terhelés jelei. Pitvari fibrilláció 141
2.7.2.5. A bal kamra hypertrophia EKG kritériumainak kritikája 141
2.7.2.6. Az EKG által jelzett bal kamrai hypertrophia a cardiovascularis események jelzője 142
2.8. A HYPERTONIA SZÍVELVÁLTOZÁSAI RADIOLÓGIA - IZOTÓPDIAGNOSZTIKA 145
2.8.1. Bevezetés 145
2.8.2. Radiológiai vizsgálatok 146
2.8.2.1. Kétirányú mellkas röntgenfelvétel 146
2.8.2.2. MR (mágneses magrezonancia) vizsgálat jelentősége bal kamra hypertrophiában (2) 146
2.8.2.2.1. A szív morfológiájának leképezése 146
2.8.2.2.2. A regionális bal kamra funkció meghatározása 146
2.8.3. A Nukleáris kardiológia jelentősége (feladatai) hypertoniás szívbetegségben 146
2.8.3.1. Bevezetés 146
2.8.3.2. Nukleáris Kardiológiai (Izotópdiagnosztikai) vizsgáló módszerek a hypertonia betegség okozta szívelváltozásban 147
2.8.3.2.1. A myocardium perfusio SPECT-vizsgálata 147
2.8.3.2.1.1. A myocardialis perfusio terheléses vizsgálata 147
2.8.3.2.1.2. A myocardium SPECT-vizsgálatára szolgáló radiofarmakonokkal végzett vizsgálatok 147
2.8.3.2.1.2.1. Tl-201 Chlorid 147
2.8.3.2.1.2.2. Tc-vel jelölt radiofarmakonok 149
2.8.3.3. A myocardialis perfusio kvantitatív meghatározása PET-vizsgálattal,
a szívizom életképességének PET-vizsgálata 150
2.8.3.3.1. Myocardialis perfusio PET- (Pozitron Emissios Tomográfia) vizsgálata 150
2.8.3.3.2. Myocardium életképességének - metabolizmusának PET- (SPECT) vizsgálata 151
2.8.3.4. A szív működésének izotóp vizsgálata 152
2.8.3.4.1. MUGA indikációja COCM-ben 152
2.8.3.5. A szív szimpatikus beidegzésének vizsgálata 153
2.8.3.6. A nukleáris kardiológia módszereinek gyakorlati, diagnosztikus értéke
hypertoniás szívbetegségben 154
2.8.3.6.1. Bal kamra hypertrophia kimutatása - kamrafal vastagság megállapítása 154
2.8.3.6.2. Diastolés, systolés funkció károsodása 154
2.8.3.6.3. Microvascularis coronariabetegség okozta ischaemia, necrosis detektálás 154
2.8.3.6.4. Coronariasclerosis okozta myocardialis ischaemia, necrosis detektálás 155
2.8.3.6.5. Veszélyes kamrai ritmuszavar előjelzése 155
2.8.3.6.6. Bal kamra tágulat megállapítása 155
3. A HYPERTONIÁS SZÍVBETEGSÉG MULTIDISCIPLINARIS VONATKOZÁSAI
3.1. A HYPERTONIÁS SZÍVBETEGSÉG DIABETOLÓGIA VONATKOZÁSAI 157
3.1.1. Bevezetés 157
3.1.2. A nitrogén-monoxid (NO) anyagcsere károsodásának súlyosbító szerepe 157
3.1.3. A guanint tartalmazó fehérjéhez kapcsolt receptor-jelzőrendszer károsodásának hatása 158
3.1.4. A renin-angiotensin rendszer fokozott működésének szerepe 159
3.1.4.1. A renin-angiotensin rendszer fokozott működése 159
3.1.4.2. Diabeteses cardio(myo)pathia 160
3.1.4.3. Diabeteses nephropathia 161
3.1.5. Diabeteses, hypertoniás szívbetegséghez gyakran társuló, illetve azt befolyásoló jelentősebb tényezők 161
3.1.5.1. Brain-típusú pitvari natriureticus peptid (BNP) 161
3.1.5.2. Elhízás, anyagcsere tünetegyüttes 161
3.1.5.3 Klinikailag alig észlelhető, alacsony fokozatú szöveti gyulladás káros hatásai 162
3.1.6. Kezelési következtetések 163
3.2. A HYPERTONIÁS SZÍVBETEGSÉG LIPIDOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉSE 165
3.2.1. A hypertonia és a dyslipidaemia együttes kezelésének jelentősége 165
3.2.2. A hypertonia és a magas koleszterinszint endothel dysfunctio és atherosclerosis okozó hatása 166
3.2.3. A dyslipidemia kezelésének klinikai haszna 167
3.2.3.1. Regressziós vizsgálatok 167
3.2.3.2. A klinikai végpontok csökkentése 168
3.2.3.3. Kezelési irányelvek 169
3.2.3.4. Az LDL-koleszterin célértékek elérése 169
3.2.3.5. A reziduális lipid rizikó csökkentése 171
3.2.3.5.1. A postprandiális trigliceridszint jelentősége 173
3.2.4. Az inflammáció csökkentése, a JUPITER vizsgálat 174
3.2.5. A microvascularis angina lipid vonatkozásai 175
3.2.6. A vérnyomáscsökkentő gyógyszerek lipid-, és antiaterosclerotikus hatásai 175
3.2.6.1. Az antihypertensiv szerek lipidmoduláló hatásai 175
3.2.6.2. Az ACE-gátlók statin-szerű hatása 176
3.2.6.3. A Ca-antagonisták antiaterosclerotikus hatása 177
3.2.6.4. Statin és vérnyomáscsökkentő együttes adása 177
3.2.7. Terápia 179
3.2.7.1. Diéta 179
3.2.7.2. Statinok 179
3.2.7.2.1. A statinkezelés mellékhatásai és monitorozása 179
3.2.7.3. Ezetimib 181
3.2.7.4. Fibrátok 181
3.2.7.5. Elhúzódó hatású nikotinsav 182
3.2.7.6. Omega-3 zsírsavak 182
3.3. A HYPERTONIÁS SZÍVBETEGSÉG ENDOKRIN VONATKOZÁSAI 185
3.3.1. A cardiovascularis rendszer hormonjai 185
3.3.2. A cardiovascularis károsodások és az endokrin hypertonia kapcsolata 186
3.3.3. Neurohormonális változások cardialis keringési elégtelenségben 186
3.3.4. Esszenciális hypertonia - endokrin (secunder) hypertonia 186
3.3.5. Terápiás elvek és lehetőségek az endokrin hypertoniák kezelésében 187
3.3.6. Endokrin hypertoniák - részletes rész 187
3.3.6.1. Cushing-syndroma 188
3.3.6.2. Primer aldosteronizmus 189
3.3.6.3. Phaeochromocytoma 190
3.3.6.4. Akromegália 191
3.3.6.5. Steroid bioszintézis zavarai 191
3.3.6.6. Renovascularis hypertonia 191
3.3.6.7. Hyperthyreosis 192
3.3.6.8. Hypothyreosis 192
3.3.6.9. Hyperparathyreosis 192
3.3.7. Összegzés 193
3.4. A HYPERTONIÁS SZÍVBETEGSÉG ANGIOLÓGIAI VONATKOZÁSAI 195
3.4.1. A hypertonia és az érelváltozás kapcsolata 195
3.4.1.1. Hypertrophia 195
3.4.1.2. Vascularis remodeling 196
3.4.2. Hypertonia és microvascularis dysfunctio 196
3.4.2.1. Strukturális elváltozások 196
3.4.2.2. Funkcionális károsodás 197
3.4.2.3. Diagnosztikus módszerek 197
3.4.2.4. Terápiás lehetőségek 198
3.4.3. Hypertonia és nagyér károsodás 198
3.4.3.1. Artériás stiffness 198
3.4.3.2. Atherosclerosis 199
3.4.3.3. Diagnosztikus módszerek 199
3.4.3.3.1. Funkcionális tesztek 199
3.4.3.3.2. Strukturális tesztek 200
3.4.3.4. Terápiás lehetőségek 201
3.4.4. Összefoglalás 202
3.5. HYPERTONIÁS SZÍVBETEGSÉG ÉS VESEBETEGSÉG 205
3.5.1. Bevezetés 205
3.5.2. Krónikus veseelégtelenség 205
3.5.3. Krónikus szívelégtelenség 206
3.5.4. Cardiorenalis syndroma (CRS) 206
3.5.4.1. l-es típusú cardiorenalis syndroma (CRS-1) 206
3.5.4.2. 2-es típusú cardiorenalis syndroma (CRS-2) 207
3.5.4.3. 3-as típusú cardiorenalis syndroma (CRS-3) 208
3.5.4.4. 4-es típusú cardiorenalis syndroma (CRS-4) 208
3.5.4.5. 5-ös típusú cardiorenalis syndroma (CRS-5) 208
3.5.5. Cardiorenalis anaemia-syndroma 208
3.5.6. Hypertoniás szív- és vesebetegség 208
3.6. A HYPERTONIÁS SZÍVBETEGSÉG ÉS A SPORT 209
3.6.1. A rendszeres edzés szerepe a hypertonia megelőzésében és kezelésében 209
3.6.2. Az edzett szív jellegzetességei 209
3.6.3. Hypertonia és szívbetegségek 211
3.6.4. A rendszeres edzés és a hypertoniás szívbetegségek 211
3.6.4.1. Fiziológiás és kóros bal kamra hypertrophia 211
3.6.4.2. A rendszeres edzés szerepe egyéb hypertoniás szívbetegségek megelőzésében 214
3.6.5. A rendszeres edzés gyakorlati kérdései 214
3.6.5.1. Kiknek használ a rendszeres testedzés? 214
3.6.5.2 Mennyi és milyen testedzés javasolható? 215
3.6.5.3. A hypertonia gyógyszeres kezelése és a sportolás 215
4. HYPERTONIÁS SZÍVBETEGSÉG HÁZIORVOSI VONATKOZÁSAI
4.1. HYPERTONIÁS SZÍVBETEGSÉG A HÁZIORVOS SZEMSZÖGÉBŐL
A CSALÁDORVOSI GYAKORLATBAN 217
4.1.1. A hypertonia és a hypertoniás ischaemiás szívbetegség előfordulása 217
4.1.2. A hypertoniával kapcsolatos hasznos és nélkülözhetetlen alapfogalmak 217
4.1.2.1. A vérnyomás normális és kóros mértéke és a hypertonia definíciója 217
4.1.2.1.1. A vérnyomás mérése 218
4.1.2.1.2. Önvérnyomásmérés 221
4.1.2.1.3. Ambuláns vérnyomás-monitorozás (ABPM) 221
4.1.2.1.3.1. Az ABPM vizsgálat lehetséges javallatai 222
4.1.3. Kivizsgálási algoritmus 222
4.1.3.1. A hypertonia betegség diagnosztikája 223
4.1.3.1.1. A diagnosztika célkitűzése 223
4.1.3.1.2. A diagnosztika módszerei 223
4.1.3.1.2.1. Anamnézis 223
4.1.3.1.2.2. Fizikális vizsgálat 224
4.1.3.1.2.3. Kémiai laboratóriumi vizsgálatok 224
4.1.4. A háziorvosi kompetencia határai 225
4.1.4.1. Háziorvosi praxis hatásköri lista, kompetencia határok 225
4.1.4.1.1. Sürgősségi ellátás 225
4.1.4.1.2. Diagnosztikus tevékenységek, eljárások 226
4.1.4.1.3. Önálló betegellátási tevékenység 226
4.1.4.1.4. Betegellátás szakellátás irányításával 226
4.1.4.1.5. Tájékozottság 227
4.1.5. A hypertoniás szívbetegség specialitásai 227
4.1.5.1. Secunder hypertonia 227
4.1.5.2. Hypertonia indukálta angina pectoris 228
4.1.5.3. Cardialis X syndroma 229
4.1.5.4. Lipidek 229
4.1.5.5. A hs-CRP jelentősége 230
4.1.5.6. Bal kamra hypertrophia 230
4.1.5.7. Pitvarfibrilláció 231
4.1.5.7.1. Thrombo-profilaxis 231
4.1.5.7.1.1. Secunder prevenció 231
4.1.5.7.1.2. Orális antikoaguláns kezelés 231
4.1.5.7.2. Háziorvosi szempontok 233
4.1.5.8. Szívelégtelenség 233
4.1.5.8.1. Fizikális vizsgálat 234
4.1.5.8.2. Laboratóriumi vizsgálatok 234
4.1.5.8.3. Eszközös vizsgálatok 235
4.1.6. A hypertoniás ischaemiás szívbetegség és szívelégtelenség kezelése 235
4.1.6.1. Az ISZB kezelésében választható szerek 236
4.1.6.1.1. ACE-gátlók 236
4.1.6.1.1.1. Az ACE-gátló kezelés indikációja szívelégtelenségben 237
4.1.6.1.2. Béta-receptor-blokkolók 237
4.1.6.1.3. Aldosteron-antagonisták 237
4.1.6.1.4. Angiotenzin-receptor-blokkolók (ARB) 237
4.1.6.1.5. Aspirin 238
4.1.6.1.6. Izoszorbid-dinitrát 238
4.1.6.1.7. Digoxin 238
4.1.6.1.8. Diuretikumok 238
4.1.6.1.9. Alfa-adrenoceptor antagonisták 238
4.1.6.1.10. Béta-adrenoceptor antagonisták 238
4.1.6.2. A kezelés fontos irányelvei 239
4.1.7. Betegedukáció: az emberek tanítása az egészségről, a betegségekről 239
TÁRGYMUTATÓ 241

Témakörök