Fülszöveg
Farkas Miklós, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritusa, a matematikai tudomány doktora 45 éven át dolgozott a Műegyetemen. Kilenc évet külföldön töltött vendégprofesszorként távoli országokban: Irakban, Nigériában, Venezuelában, Kanadában, Ausztráliában, Kolumbiában. Nagy számú, javarészt külföldön megjelent tudományos közlemény és monográfia szerzője. Gyerekként átélte Budapest ostromát, fiatal aspiránsként (doktorandusként) az 1956-os harcokat.
A szerző a Bolyai Farkas díj és a SzentGyörgyi Albert díj kitüntetettje, de amikor 1955-ben kitüntetéssel elvégezte az egyetemet, megkapta a Rákosi Mátyás Tanulmányi Érdemérmet is. Legutóbbi, külföldi vendégtanársága idején, Medellinben (Kolumbia) „történelmi esszé" formájában megírta, hogyan látta azt, amit átélt hazájában és a távolban. Ebből született meg könyvünk: A huszadik század, ahogy megéltem.
A szerző személyes tapasztalatai alapján képet rajzol a huszadik századról. Édesapjáról, aki 19 éves...
Tovább
Fülszöveg
Farkas Miklós, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritusa, a matematikai tudomány doktora 45 éven át dolgozott a Műegyetemen. Kilenc évet külföldön töltött vendégprofesszorként távoli országokban: Irakban, Nigériában, Venezuelában, Kanadában, Ausztráliában, Kolumbiában. Nagy számú, javarészt külföldön megjelent tudományos közlemény és monográfia szerzője. Gyerekként átélte Budapest ostromát, fiatal aspiránsként (doktorandusként) az 1956-os harcokat.
A szerző a Bolyai Farkas díj és a SzentGyörgyi Albert díj kitüntetettje, de amikor 1955-ben kitüntetéssel elvégezte az egyetemet, megkapta a Rákosi Mátyás Tanulmányi Érdemérmet is. Legutóbbi, külföldi vendégtanársága idején, Medellinben (Kolumbia) „történelmi esszé" formájában megírta, hogyan látta azt, amit átélt hazájában és a távolban. Ebből született meg könyvünk: A huszadik század, ahogy megéltem.
A szerző személyes tapasztalatai alapján képet rajzol a huszadik századról. Édesapjáról, aki 19 éves gyerekemberként megsebesült és hadirokkanttá vált az első világháborúban a keleti fronton. ír hazánk német megszállásáról, Budapest ostromáról, az 1945-48-as átmeneti időszakról, a Rákosi korszakról. 1956-ról, a Kádár korszakról, a rendszerváltozásról. Nemcsak élményeit írja le, hanem azt is, hogy akkor és később hogyan gondolkodott a történésekről. Beszámol Irakról az iraki forradalom győzelme, a királyság megdöntése után, Afrika felszabadulásáról, Nigériáról, a biafrai háború kitöréséről, Latin-Amerika vergődéséről, szakmai-tudományos célú utazásairól Kanadában és az Egyesült Államokban.
Felvázolja, hogyan vált matematikussá és azt, hogy milyen volt a tudományos és az egyetemi élet a hatvanas, hetvenes és nyolcvanas években. Kifejti véleményét az államszocialista rendszer összeomlásának okairól. Látásmódja eredeti, sok tekintetben eretneknek mondható és vitára ingerlő, de mindenképpen őszinte. A szomorú és tragikus fordulatokban bővelkedő kor leírását száraz humor teszi élvezhetővé.
Vissza