Előszó
A Hornyánszky nyomda és kiadóvállalat krónikása munkája megkezdésekor váratlan akadállyal találkozott: szokatlanul nagy forráshiánnyal. A Fővárosi Levéltár, amely e cégről a legtöbb anyagot őrzi,...
Tovább
Előszó
A Hornyánszky nyomda és kiadóvállalat krónikása munkája megkezdésekor váratlan akadállyal találkozott: szokatlanul nagy forráshiánnyal. A Fővárosi Levéltár, amely e cégről a legtöbb anyagot őrzi, csupán 1923-tól a nyomda részvénytársasággá alakulásától őriz gazdasági jellegű iratokat. E korszakból is hiányoznak a nyomda és könyvkiadóvállalat művelődési, kulturális, tehát a könyvkiadás eszmei, tartalmi tevékenységét tükröző iratok. Az előzményekre, a vállalat többévtizedes munkásságára fényt derítő forrásanyag más levéltárakban sem található.
A nyomda történetére vonatkozó alapvető forrásanyag hiánya joggal eltántoríthatná a kutatót a témától: e megfutamodás ellen szóló érvek azonban erősebbek.
Ezekből most csak kettőt emelek ki. Az egyik a nyomdának az akadémiai könyvkiadásban betöltött kiemelkedő szerepe. A másik jónéhány kiemelkedő saját kiadású műve.
Az 1936-ban megjelent nyomdászlexikon szerint a "nyomda, különösen a világháborút megelőző időben, Magyarország legjobb hírű üzemei közé tartozott; munkáit a tipográfia példaképeként szokták szakkörökben is emlegetni. A nyomdaalapító Hornyánszky Viktor Györgyről a következőket olvashatjuk: "Jó ideig az angol bibliai társulatnak is ő volt a magyarországi tipográfusa. A hetvenes évek nyomdásztársadalmában nagyon népszerű ember volt; sokáig a Könyvnyomdászok és Betűöntők Segélyező Egyesülete elnöki tisztét is viselte."
Ugyanez a lexikon számos olyan szakember pályáját is bemutatja, akik vagy a Hornyánszky nyomdában szerezték, vagy ott mélyítették el szakképzettségüket és mesterségük mellett egyéb tevékenységükkel is kitűntek a társadalmi élet különböző területein. Mindez a nyomda történetének vázlatos megírására ösztönzött.
Végülis egy könyvkiadó tevékenységéről nem csupán a működését tükröző a teljesség illúziójában ringató forrásanyag, hanem - s talán elsősorban - kiadott műveinek mennyisége, jellege is vallhat. Vagyis az, ami a Petrik és Kiszlingstein bibliográfiában nyomon követhető.
E sorok írója ehhez a forráshoz folyamodott. Ez a választás a Hornyánszky nyomda saját kiadású könyvei esetében célravezető volt, bár teljességre nem tarthat igényt. Kevésbé vezetett eredményre az Akadémia kiadásában megjelent műveknél.
Vissza