Előszó
Egy pár szó a második kiadáshoz.
Alig hogy jelen művem a fönebbi év nyarán sajtó alól kikerült, rövid időn sok száz példányban elkapkodák azt. Azonban utólagosan a császári rendőrség a fenmaradt példányok egy részét mégis lefoglalá és megsemmisité.
S miután a magyar olvasó közönségből számosan kivánták e regényes korrajzot megszerezni, de a legfoglalás miatt nem juthatta hozzá: - még a mult év végén elhatározám azt a maga eredetiségében ujra kiadni.
E művemet, mely most már német nyelvre is le van fordítva, a szabadságharcz és ostromállapot érdekes korszakából több ily hű életkép kiadása fogja követni.
Ha mi, kiken a forradalmi idők vészangyala tüzes szekerével keresztülgázolt, visszatekintünk e korszaknak egymás után olly sürü csoportozatok-, s olly nagy tarkaságban feltünt képei- s rendkivüli tüneményeire: - szinte elkábul fejünk, s alig birjuk elhitetni magunkkal, hogy a mit a közel multban tulajdon szemeinkkel láttunk és tapasztalánk, nem csalékony álom, hanem a legkomolyabb való.
És erről teljes bizonysággal csak akkor győződünk meg, ha mintegy visszaérezzük mind azon rendkivüli indulatviharokat, mellyek belsőnk legmélyebb rejtekeit e mozgalmas időszakban át meg átvillanyozák.
E kor nagyszerü eseményei annyira felkorbácsolták a különféle hajlam, érdek és szenvedély hullámait, miszerint nem volt köztünk egyén, kinek élete a rendes kerékvágásból ki ne sodortatott volna. Sőt ekkor majd mindenikünk élete egyegy, fölötte érdekes, mesével határos történetet, egy egész regényes krónikát foglalt magában, - annyival inkább a családoké s az összes nemzeté.
E rövid s mégis olly hosszu időszak gazdagabb kutforrásúl szolgál a költők és történetirók számára, mint talán az uj világ előtti magyar história hiányos adatainak egész összege; s képzeletet felülhaladó csodás, és hatékonyan éreztetett eseményeinél fogva, a lelkesebb történetirót egyszersmind költővé, s a költőt történetiróvá tette.
Igy született ez igénytelen művem is, s nem tudnám meghatározni: valljon inkább a költészet mint a puszta valóság birodalmába tartozik é az?
Vissza