A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A honfoglaló magyarság megtelepülése és a székelyek eredete

Die Ansiedlung des Landnehmenden Ungartums und die Herkunft der Székler (Deutscher auszug)

A honfoglaló magyarság megtelepülése és a székelyek eredete
A honfoglaló magyarság megtelepülése és a székelyek eredete A honfoglaló magyarság megtelepülése és a székelyek eredete
Szerző
Szerkesztő
Szeged
'Moór Elemér: A honfoglaló magyarság megtelepülése és a székelyek eredete ' összes példány
Kiadó: Somogyi-könyvtár és Városi Múzeum
Kiadás helye: Szeged
Kiadás éve:
Kötés típusa: Félvászon
Oldalszám: 111 oldal
Sorozatcím: Szegedi múzeumi kiadványok
Kötetszám: I/13
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: 1 kihajtható térképmelléklettel illusztrálva. Német nyelvű összefoglalóval. Szeged Városi Nyomda és Könyvkiadó Rt. nyomása.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

I. A magyar törzsi szervezet kialakulása és a honfoglaló törzsek száma

"A magyar őstörténet főproblémái" című tanulmányomban kifejtettem, hogy a régi magyarság nomádos életformája, valamim annak... Tovább

Előszó

I. A magyar törzsi szervezet kialakulása és a honfoglaló törzsek száma

"A magyar őstörténet főproblémái" című tanulmányomban kifejtettem, hogy a régi magyarság nomádos életformája, valamim annak politikai vetülete: a nomádos törzsi szervezet nem tekinthető török eredetűnek, aminthogy- a magyarság semmi esetre sem valami nyelvét vesztett török nép. Ellenben minden amellett szól, hogy- a magyar nép a Krisztus születése körüli időkben egy dél felöl a Káma mellékére szorult, ismeretlen nyelven beszélő - amely nyelv esetleg az északnyugati kaukázusi nyelvcsoporttal állhatott valaminő kapcsolatban - s magát mans'i-nak (> magy-) nevező nomád nép exogámiás házassági szokásai következtében alakult ki olyanformán, hogy ezek a nomádok összeházasodtak a Káma mellékén tanyázó, finnugor nyelven beszélő, por-nak nevezett, alacsonyabb műveltségi szinten álló néppel. Az utódok azonban a nomád atyai ősök életformáját megtartva anyáik finnugor nyelvére tértek át.
Őshazájukból a magyarokat a VII. század első felében gyaníthatólag a türkök által északnak szorított bolgártörökök űzték el, ami abban is kifejezésre jut, hogy ebben a korban a magyaroknak tulajdonítható pianobori kultúra teljesen eltűnik a Káma mellékéről, ahol is ezt a kultúrát felváltja a teljesen más jellegű bolgary-kultúra, amelynek hordozói kétségtelenül az újonnan érkezett bolgártörökök voltak. A magyarok őshazájuk elhagyása után a ligetes steppe övétől - különösen pedig a szilfa elterjedési területétől - nagyobb távolságra huzamosabb ideig sohasem távoztak el, mert különben a finnugor erdőterminologia törmelékei nem maradhattak volna meg nyelvünkben. Így tehát a magyarság a Kubán mellékén, amely teljesen fátlan steppe, századokon át semmiesetre sem tartózkodhatott, aminthogy kimutathatólag egyetlen egy elfogadható érv sincs ama bizonyítékok sorában, amelyeket ennek a feltevésnek igazolására szoktak felhozni.
Ennek ellenére a magyarok őshazájuk elhagyása után mégis hamarosan kapcsolatba kerülhettek bolgártörök ellenségeik ellenségeivel a türk-chazarokkal, akik a VI. század második felétől kezdődően a Kubán-mellék urai is voltak... Vissza

Tartalom

I. A magyar törzsi szervezet kialakulása és a honfoglaló törzsek szúrna 5
II. A honfoglaló magyar törzsek elhelyezkedése
1. A megszállás módja - - - - - - - - - - 7
2. A honfoglaló törzsek elhelyezkedésére vonatkozó elméletek - - 10
3. A törzsnévi helynevek eredete - - - - - - - - - 16
4. A honfoglaló magyar törzsek szállásterületei a helynevek alapján - 17
III. A kabarok szállásterülete
1. Különféle álkabarok - - - - - 22
2. Az igazi kabarok elhelyezkedése és sorsa a honfoglalás után - - 28
3. A kabar altörzsek nevei - - - - - - - - - - - 32
IV. A székelyek eredetének kérdése
1. Vizsgálatunk célkitűzései - - - - - 36
2. Magyar eredetűeknek tekinthetők-e a székelyek?
a) A legnevezetesebb tárgyi érvek és ellenérvek - - - - 37
b) A székely népnév Thúry-féle törökös magyarázata, mint a székelyek magyar származásának bizonyítéka - - - - 41
c) A székelyek feltett magyar származásával kapcsolatos településtörténeti kérdések 43
3. Miért tekintették a székelyeket a középkorban hun maradékoknak? 47
4. A székelyek török származására vonatkozó érvek - - - - 51
a) Törökös névmagyarázatok (Csigla, Küküllő) - - - 52
b) Nép- és művelődéstörténeti szempontok - - - - - - - 53
5. Mi módon kerültek a török származású székelyek kapcsolatba a magyarsággal 65
a) Az avar-elmélet 66
b) A besenyő-elmélet -- - - - - 70
c) A bolgártörök-hadifogoly-elmélet - - - - - - - 71
d) A kabar-elmélet - - - - - - - - - - - - 72
6. A kabar-származás elméletének nyelvészeti igazolása - - - - 74
V. A kabarság sorsának alakulása az augsburgi csatavesztés után, különös tekintettel a székelységre
1. Mikor települtek meg a székelyek mai hazájukban és miért maradhattak meg a középkorban népi egyéniségként? 76
2. Mikor és mi okból kerültek a székelyek határőrökként a Körös és Maros völgyébe?79
3. A kabarok szállásterülete az augsburgi csatavesztés után - - - 83
4. A székelyek Nyugatmagyarországról való származásának bizonyítékai 86
A magyarság települési viszonyai a X. és XI. században 91
VII. A törzsnévi helynevek jegyzéke - - - - - - - 96
VIII. Német kivonat (Deutscher Auszug) - - - 103
IX. Térképvázlat mint melléklet

Témakörök

Moór Elemér

Moór Elemér műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Moór Elemér könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem