A honfoglalás forráskritikája I-II.

Tartalom

I. Kötet
Bevezetés 5
1. A Dzsajháni-hagyomány keltezéséhez 9
2. Ólma udvarháza a PVL-ben 33
3. Bölcs Leó Taktikája 50
4. Bíborbanszületett Konstantin tudósítása szabarokról, kabarokról, türkökről és besenyőkről 58
4.1 A DAI jellege 58
4.2 A besenyő-mítosz kialakulása Bizáncban és Gábriel klerikus szerepe 74
4.3 Kiről szólnak a DAI 38-40. fejezetei? A sabartoi asphaloi, a kabaroi és a türk mazaroi 80
4.3.1 Az antropológia tényei 83
4.3.2 Mit mondanak a magyar hagyományok? 85
4.3.3 Auxerre-i Remigius elhanyagolt levele Dado verduni püspöknek 93
4.3.4 Ellentmond-e ennek a képnek Bíborbanszületett Konstantin és a DAI? 96
4.3.5 Régészeti észrevételek 103
4.4 A türkök honfoglalása 108
4.5 „A mostani fejedelmet" 126
4.6 A DAI betűje és értelme 130
4.6.1 A besenyők népéről 130
4.6.2 A sabartoi asphaloi Levediában 135
4.6.3 A sabartoi asphaloi törzsei és fejedelmei 151
4.6.4 A sabartoi asphaloi, a kazárok és a kangarok 152
4.6.5 Álmos népének megjelenése: a kazár kagán meghunyászkodik 157
4.6.6 Mese egy meg nem történt besenyő támadásról 158
4.6.7 A Perzsia-vidéki szavárdok 159
4.6.8 Etelköz lokalizációja 160
4.6.9 A kabarok népéről 160
4.6.10 A kabarok és a türkök törzseiről 163
4.6.11 Gyenge utalás a 895-ös balkáni háborúra 177
4.6.12 Utalás egy Árpád halála utáni besenyő-bolgár összefogásra. Liuntika személye 182
4.6.13 Turkia leírása 187
4.6.14 A magyar állam és annak legfelsőbb vezetői 189
4.6.15 Árpád utódai 199
4.6.16 Bulcsú, valamint a gyula- és a karcha-cím 200
4.7 A Tarihi Üngürüsz és a DAI párhuzama 200
5. Aventinus hiteléhez 209
6. Ibn Ruszta új forráshelye a magyarokról 227
7. Kétséges nyomok 830 körüli, 862-es és 881-es háborúkról 235
8. Maszúdi, aki még okozhat meglepetést 252
9. Vezérnévsoraink 257
Felhasznált irodalom 278
Névmutató 294
Tartalom 302
II. Kötet
Bevezetés 5
1. Anonymus és a Gesta Hungarorum 6
1.1 Pdictus magister 6
1.2 Kor és forrásérték 19
1.2.1 Comitatusok és comesek a honfoglalás korában 19
1.2.2 Öröklési rend és az öröklés menete 35
1.2.3 Magyarország határai a honfoglalás után 37
1.2.4 Birtokadományozások 39
1.2.5 1200 és 1210 mint lehetséges keletkezési dátumok 42
1.2.6 A geszta szókincsének problémája 59
1.2.7 A geszta külpolitikai környezete 84
1.2.8 A történelmi blakok problémája 99
1.2.9 A kunok 107
1.2.10 A rómaiak pásztorai 111
1.2.11 A szlávok 112
1.2.12 Horvátország meghódítása 114
1.2.13 Csehek 115
1.2.14 Székelyek a gesztában és a történelemben 120
1.2.15 Kazárok, székelyek, Ménmarót, Árpád és Zoltán 145
1.2.16 Görögök, Salanus, Alpár és a görög rév 149
1.2.17 Anonymus évszámai és a honfoglalás keltezése 154
1.2.18 Anonymus által leírt és le nem írt személynevek 159
1.3 Eddig fel nem használt források Anonymus hitele mellett 163
1.3.1 Ibn Ruszta Horvátországról 163
1.3.2 Saxo Grammaticus az oroszországi harcokról, és a hun-magyar szövetségről 164
1.3.3 Az antropológia megállapítása a 9. századi Duna-Tisza köze népességéről 175
1.4 Korhű források és Anonymus kapcsolata 176
1.4.1 Dzsajháni-hagyomány 176
1.4.2 Maszúdi és Ibn Hordádzbeh 177
1.4.3 Jakút 177
1.4.4 György barát folytatója 178
1.4.5 Konstantin és a DAI 180
1.4.6 Bölcs Leó 181
1.4.7PVL 181
1.4.8 Fuldai Évkönyvek 182
1.4.9 Theotmár érsek levele 183
1.4.10 Ekkehard leírása 183
1.4.11 Regino 184
1.4.12 Liudprand 184
1.5 A Gesta Hungarorum szerkezete és Anonymus kapcsolata a magyar krónikákkal 185
1.6 A honfoglalás története, ha Anonymust forrásként kezeljük 193
1.7 Miért I. Béla? 199
2. Adalékok krónikáink kutatásához 212
2.1 Kizárólagos egyezések Anonymus gesztája és a Tarihi Üngürüsz között 215
2.2 A Tarihi Üngürüsz és a magyar krónikák 228
2.2.1 Csopolug-Szvatopluk története 229
2.2.2 Gellért legendája krónikáinkban 232
2.2.3 Az Altaichi évkönyvek problematikája 233
2.2.4 István és Imre legendája krónikáinkban 235
2.2.5 Salamon herceggé választása 238
2.2.6 A hun történet a Tarihi Üngürüszben 240
2.3 A hun krónika szerzőségéről 246
2.3.1 Paulinus és a hun-magyar krónika 246
2.3.2 „a magyar történetben Kézai előtt részletesebben kidolgozott hun-történetről nem lehetett szó" 252
2.3.3 Eszmetörténet és Kézai krónikája. A lex Scitica és a hun-magyar communitas 261
2.4 A magyar krónikák, Anonymus gesztája, a Waltharius és a Nibelung-ének 272
2.5 Volt-e hát a magyaroknak ősi hun hagyományuk? 286
2.6 A magyar krónikairodalom fejlődése a kezdetektől Kézai Simon mesterig 329
3. Adalékok a Csíki Székely Krónika létrejöttének kérdéséhez 333
4. Bonfini forrásairól 347
4.1 A krónika keletkezése 347
4.2 A honfoglalók és az őslakók kapcsolata 350
4.3 Az avar birodalom felbomlásáról 350
4.4 Avarok a 9. századi frank Avariában 366
Felhasznált irodalom 369
Névmutató 385
Tartalomjegyzék 397

Témakörök