A honfoglalás- és az Árpád-kor régészeti emlékei...

Előszó

Azok akik a magyar őstörténettel foglalkoznak, tudják, hogy különösen nyugati országokban élő nyelvészeink és archeológusaink rokonitottak már bennünket szumirokhoz, egyiptomiakhoz éppúgy mint japánokhoz és kínaiakhoz. Magam is találkoztam olyan japánokkal, akik a magyar-japán rokonság legendájának meggyőződéses hívei. A koreaiak azt állítják, hogy nyelvük az ural-altáji nyelvcsoport tagja. így hát a finn-ugor eredet korábban általánosan elfogadott elméletét sokan vitatják.
Azt hihetnénk, hogy a honfoglalás- és az Árpád-kori magyarságra vonatkozó adatok viszont csaknem teljesek, hiszen szakemberek sora foglalkozott már az Árpád-kori nemzetségi központok, sírok és épületek feltárásával és írott anyag is maradt fenn ebből a korszakból. Dr. Magyar Kálmán munkája a bizonyíték arra, hogy rengeteg még a tennivalónk. Koppány földje, Somogyország egymagában sok ilyen, például Árpád-kori kincset rejt. A megye szívét jelentő Somogyvár, Segesd, Babócsa és Bodrog-Bü területén húsz év óta végez ásatásokat dr. Magyar, feltárva korábban ismeretlen településeket és templomokat. Segesden nemrég kerámiák tízezreit, fémeket, őseink táplálkozására utaló állatcsontokat és más leleteket hozott a felszínre; ő és kutató csoportja. Föld- és téglavárak, hatalmas monostorok kerülnek elő a föld alól, öregbítve ismereteinket a honfoglalás és az Árpád-kori magyarság élszent lászetéről. Díszes ruházati tárgyak bizonyítják nemcsak őseink pompa szeretetét, de művészi érdeklődésüket is. Somogyvár bencés monostorában temették el Szent László királyunkat, így az ottani ásatások különösen fontosak. A segesdi megye a királyné udvartartásának volt a része, akárcsak Veszprém, ahol hosszú ideig koronázták a királyok feleségeit. Az övék volt a teljes belső Somogy a szőlőskertekkel és a Kál-völgyi, Veszprémhez közelebb eső borvidékkel.
Somoggyal együtt Veszprém megye is tele van honfoglaláskori emlékekkel. Szülőfalum, Barnag lakosai az Árpád-kortól kezdve királyi kertészek, a szentgáliak királyi vadászok voltak. Monoszlón néhány évtizeddel ezelőtt hívta fel az archeológusok figyelmét lelkész nagybátyám a református templom épületének Árpád-kori kapujára és falaira. A templom padlója alatt találták meg az egyik tizenharmadik századbeli esztergomi érsek sírját. Szinte az egész Dunántúl az ősi magyar települések kincsestára. Vissza