A hőmérséklet eloszlása Magyarországon

Előszó

Egy kis szünetelés után végre az Intézet megint abba a helyzetbe jutott, hogy "Magyarország éghajlata" c. kiadványsorozatát folytathatja. Ebben a munkában felkérésemre dr. Bacsó Nándor főmeteorológus, az éghajlatkutató osztály vezetője hazánk hőmérsékleti megfigyeléseit dolgozta fel. Erre annál inkább szükség volt, mert Róna Zsigmond és Fraunhoffer Lajos ily irányú alapvető munkája már elévült, hiszen közel félévszázad előtt jelent meg.
A szerző a varsói igazgató értekezlet határozatainak megfelelően 1901-1930 éveket magába foglaló időszak megfigyeléseit dolgozta fel, de egyúttal figyelemmel volt az ezután eltelt 10 év észleléseire és közli a hőmérséklet 40 évi középértékeit is.
Dr. Bacsó Nándor a reá bízott feladatnak maradéktalanul megfelelt. Munkájában 114 hely hőmérsékleti megfigyeléseit kapjuk, valamint több állomás 75 évi homogén hőmérséklet sorozatait és ezek alapján a gyakorisági értékeket. a közölt térképekről már az első pillantásra látjuk, hogy hazánkban- annak ellenére, hogy kis terület és magas hegyvidékeink nincsenek- egymástól eléggé elütő éghajlattal bíró területek vannak és így a mezőgazdasági termelés szempontjából is hasznosnak látom a munka megjelenését. Nem mulaszthatom el a leghálásabban megköszönni a Földmivelésügyi Minisztérium termelési főosztályának, hogy a munka hatalmas térképanyagának a megjelenését lehetővé tette.
A szerző értékes munkát végzett és ezt első sorban azok tudják méltányolni, akik hasonló éghajlati táblázatok kiszámításával foglalkoztak. Remélem, hogy Magyarország éghajlata iránt érdeklődőknek evvel a kiadvánnyal is olyan munkát bocsát az Intézet rendelkezésére, amely nagy és sokoldalú érdeklődést fog kielégíthetni.
Budapest, 1948. május havában Vissza