kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Park Könyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
Oldalszám: | 773 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 29 cm x 22 cm |
ISBN: | 963-530-634-2 |
Megjegyzés: | Fekete-fehér fotókkal. |
Előszó | 11 |
Bevezetés | 13 |
Prológus: A holokauszt gyökerei | 17 |
Az európai zsidók évszázadokon át üldözésnek és megkülönböztetésnek voltak kitéve, s ez a 20. században is folytatódott. Az 1930-as évek elején, Adolf Hitler militáns és hevesen antiszemita pártja, az NSDAP népszerűségének növekedésével a légkör egyre vészterhesebbé vált | |
1933: A náci uralom kezdetei | 53 |
Adolf Hitler 1933. január 30-án Németország kancellárja lett. A német demokrácia hat hónap alatt megsemmisült. A nácik országos bojkottot hirdettek a zsidó üzletek ellen, és olyan törvényeket léptettek életbe, amelyekkel megkezdődött a zsidók kirekesztése a német társadalomból. | |
1934: Az akarat diadala | 73 |
Paul von Hindenburg államfő halálával minden hatalom Hitler kezében összpontosult. Közben folytatódott a zsidók elleni "papíros erőszak". Az új törvények egyre több zsidót szorítottak ki az iskolákból, egyre több zsidónak tették lehetetlenné a szabad foglalkozások gyakorlását. | |
1935: A megsemmisítés felé | 85 |
A nácik 1935 őszén életbe léptették a "nürnbergi törvényeket". Ettől kezdve csak "német vagy a némettel rokon vérűek" lehettek állampolgárok, a zsidók hontalanná váltak. A katonaság erőfitogtatásba kezdett: Németország visszafoglalta a Saar-vidéket. | |
1936: A nácik olimpiája | 97 |
Az 1936-os berlini nyári olimpiára Hitler propagandája nyomta rá a bélyegét. A nácik otromba antiszemitizmusának jeleit, például a "Zsidók itt nem kívánatosak" feliratokat eltávolították ugyan, de amint az olimpia véget ért, visszahelyezték. | |
1937: Vihar előtti csend | 111 |
Egy titkos konferencián Hitler kifejtette a vezérkar előtt az Európa fölötti uralomról szőtt faji, geopolitikai és katonai terveit. Közben tavasszal a zsidó kereskedőket jogtalanul megfosztották üzleteiktől Németországban | |
1938: Az illúziók vége | 121 |
Márciusban Németország bekebelezte Ausztriát, újabb 190 ezer zsidó került náci uralom alá. Novemberben országszerte zsidóellenes zavargások törtek ki. A kristályéjszakán zsidók tucatjai estek gyilkosság áldozatául, több ezren megsebesültek. | |
1939: Háború a zsidók ellen | 149 |
A német hadsereg 1939. szeptember 1-jén megtámadta Lengyelországot, ezzel megkezdődött a második világháború. Szeptember 21-én Reinhard Heydrich, az SS Birodalmi Biztonsági Főhivatalának vezetője utasította az Einsatzgruppék parancsnokait, hogy a megszállt lengyel területek teljes zsidóságát gyűjtsék városi gettókba. | |
1940: A gyűlölet gépezete | 185 |
A németek 1940-ben elfoglalták Norvégiát, Dániát, Belgiumot, Franciaországot és Hollandiát, ami megpecsételt e területek zsidóságának sorsát. Lengyelországban a varsói és a lódzi gettót lezárták. Auschwitz mellett pedig koncentrációs tábort létesítettek. | |
1941: Tömeges megsemmisítés | 293 |
A német hadsereg 1941. június 22-én megtámadta a Szovjetuniót. Nyomában megérkeztek az Einsatzgruppe gyilkos különítményei, amelyek tagjai - szorosan együttműködve a tartalékos rendőri egységekkel, valamint a helyi kollaboránsokkal - több százezer zsidót lőttek agyon a Szovjetunió nyugati részén és a Baltikumban. | |
1942: A végső megoldás | |
Januárban, a wannseei tanácskozáson náci vezetők lefektették a "végső megoldásnak", az európai zsidóság teljes megsemmisítésének az alapelveit. Nyáron már hat haláltábor működött, ahol ezrével gázosították el a zsidókat. Csak 1942-ben 2,7 millió zsidót gyilkoltak meg. | |
1943: Halál és ellenállás | 405 |
A németek folytatták a zsidók, a cigányok és más célcsoportok szisztematikus megsemmisítését. A lágerekbe szinte naponta érkeztek vagonok az új áldozatokkal. A zsidó foglyok, akik tudták, hogy halál vár rájuk, több helyen föllázadtak. | |
1944: Elkeseredett lépések | 505 |
A nácik 1944-ben folytatták a deportálásokat a haláltáborokba. Több mint 400 ezer magyar zsidót hurcoltak Auschwitzba. Az év második felében azonban a szovjetek és a nyugati szövetségesek egyre mélyebben hatoltakk be a német területekre. | |
1945: Felszabadulás és újjáépítés | 579 |
A szövetséges hadseregek előrenyomulásával párhuzamosan kiürítették a nácik a táborokat. A lágereket felszabadító szovjet és szövetséges katonák csont és bőr foglyok ezreit találták. A holokausztban több mint hatmillió zsidót öltek meg. | |
1946: Az igazság keresése | 639 |
A nürnbergi perben a Nemzetközi Katonai Törvényszék 19 náci vezetőt ítélt el, köztük Hermann Göringet. Az antiszemita pogromok folytatódtak, főként Lengyelországban, miközben több tízezer zsidó még mindig hontalan volt. | |
Epilógus: Az utóhatás | 655 |
1948-ban a Zsidó Nemzeti Tanács kikiáltotta Izrael Államot. A holokauszt utáni évtizedekben az emlékektől gyötört túlélők keserves igyekezettel próbálták megérteni megpróbáltatásaikat és újrakezdeni életüket. | |
Függelék | 699 |
Kislexikon és jegyzetek | 705 |
Bibliográfia | 713 |
Mutató | 729 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.