A hőerőgépek üzemtana

Előszó

A technikai tudományos kutató munkának kevés olyan ágazata van, amelynek fejlődését az új gondolatok akkora tömege és a kísérleti kutatásoknak oly végtelen sorozata szolgálta volna, mint a hőmotorok, illetőleg általában az energiagazdálkodás problémáinak megoldása.
Az országos energiagazdálkodás (erőművek, természeti energiák hasznosítása), az ipari termeléshez szükséges energia fedezése, a vasút, a hajó, a repülőgép és a közúti közlekedési eszközöknek tökéletesítése mindmegannyi a hőerőgépek fejlődésével van szoros kapcsolatban. Elegendő e tekintetben rámutatni arra a csodálatos átalakulásra, amely a repülés terén az utolsó 40 év alatt észlelhető, valamint azokra a soha nem remélt óriási teljesítményekre, amelyeket az erőművek gépegységeiben a gőzturbina feltalálása okozott, amidőn rövid idő alatt az 1000 kW-os maximumról százhatvanezerre növekedett a teljesítmény. Ugyanezen idő alatt a vasút- és autó-közlekedés sebessége az üzembiztonság változatlan fenntartásával, sőt növelésével arra a mértékre volt növelhető, amelyet a közlekedési rend és biztonság határol.
Ezek az eredmények főleg a hőmotorok terén végzett sikeres mérnöki kutató munkának köszönhetők.
Ennek a kutató munkának és eredményeinek kritikai megvilágítása képezi e tanulmány feladatát.
A tanulmány legnagyobb részét ezelőtt négy évvel a műegyetemi „Mérnöki Továbbképző Intézet" által rendezett előadások során adtam elő szép számú hallgatóság előtt és - szerénytelenség nélkül mondhatom - jelentős sikert arattam.
A szöveg kézirata és ábrái még az ostrom előtt elkészültek. A könyv megjelenését az ostrom után az a körülmény akadályozta, hogy a kézirat csak nemrégen került megint birtokomba, az ábrákat pedig, amelyek műegyetemi helyiségeimben teljesen elpusztultak, újra kellett megrajzolni.
Időközben a technikai haladás számos új gondolat megvalósításával gazdagította a világ gazdasági és kulturális életét. Ezeket az újításokat természetesen felvettem a könyvbe. Ezek között kiemelem a gázturbinának repülőgépeken való alkalmazását és a rakéta-repülést. Örömmel állapítottam meg, hogy az akkor előadottakon lényeges változtatást eszközölnöm nem kellett.
Előadásommal elért sikeremet annak tulajdonítottam, hogy a problémák rendszeres összefoglalása és a kritikai megvilágításnak általam követett módszereinek alkalmazása révén sikerült hallgatóimmal megismertetni a szóbanforgó műszaki-gazdasági feladatok lényegét, és eloszlatni bizonyos - sajnos - a szakkörökben is elterjedt téves véleményeket. Vissza