A hivatásos vadász I.

Előszó

Ezt a könyvet a legkiválóbb vadászok írták, szakemberek, akik sok évi tapasztalatból szerzett tudásukat örökítik itt meg, amit kint az erdőn-mezőn a természet örökértékű és örökérvényű könyvéből tanultak s melyre mindenkinek szüksége van, aki a vaddal és a vadnak akar élni.
A vadőr hivatása és nemcsak kötelessége, hogy a vaddal és a vadnak éljen. Minden életpálya: kötelességekkel jár, de ahogy sok pályán a kötelességek teljesítéséhez elég a kötelességérzet, úgy másokon ezen kívül elhivatottság is kell. Ezek a nehéz pályák s ilyen a vadőri. Jó vadőr csak az lesz, akit forró szenvedély fűz a természet élőlényeihez, mindenekelőtt a vadhoz, aki a vaddal érez, a vadtól tanul, a vadat és annak hazáját az erdőt-mezőt szereti és érzi, hogy a vad hazája az ő világa s aki együtt tud élni a gondjaira bízott eme kis világgal. Akiben ezen hivatottság nincs meg, az inkább keressen más foglalkozást, mert belőle igazi vadász sohasem lesz; legfeljebb egy elkeseredett ember, aki nem fogja megérteni, hogy munkáját a vadját szerető és területére sokat áldozó gazdája nem méltányolja; az ilyen ember becsületesen őrizheti a gondjaira bízott területet akár a minden aljasságra képes vadorzótól, vagy a vadat üldöző ragadozótól, de mégsem lesz belőle jó hivatásos vadász, hanem csak olyan egyszerű őrzője a területnek, mint akár a mezőőr, vagy csősz.
Aki vadőrnek készül, annak komolyan tanulnia is kell s a célból írták ezt a könyvet, hogy a mások tapasztalataiból leszűrt tudást sajátíthassa el és képes legyen arra, hogy a természet örök könyvét ő is olvassa és saját tapasztalatait rendszerbe illesztve alapos tudássá alakítsa.
Ezért nemcsak tankönyve lesz ez a kötet a leendő vadőrnek, hanem hű kísérője nehéz pályáján; minden megfigyelés után, amikor a természettől magától tanult, fel fogja lapozni a megfelelő helyeket és felfrissítve emlékezetében a tanultakat, az új tapasztalatokat beilleszti kellő rendjébe. Vissza