A Hitler-dosszié

Fülszöveg

Ennek a könyvnek eredetileg csak egyetlen olvasója volt: Joszif Visszarionovics Sztálin. Miután ő áttanulmányozta e dossziét, az több mint ötven évre elsüllyedt az orosz archívumokban. Az izgalmas anyag azért született, mert a szovjet diktátor egyszerűen nem adott hitelt az Adolf Hitler öngyilkosságáról szóló híreknek. Mindent latba vetett, hogy a náci vezér legszűkebb környezetéhez tartozó személyek a Führer még életben lévő bizalmasai kézre kerüljenek, és az ő vallomásuaik révén derüljön fény az igazságra.
Otto Günsche és Heinz Linge foglyul ejtésével a berlini szovjet titkosszolgálat bravúrosan valósította meg e célt, hiszen a nemzetiszocialista rezsim Führeréhez ilyen hosszú időn át senki sem állt oly közel, mint ez a két ember. Ők Hitler közvetlen közelében éltek, figyelemmel kísérték napirendjét, étkezési szokásait, hangulatait, kórtörténetét. Adjutánsi minőségükben munkaadójukat hivatalos kormányfői imivoltában is jól ismerték, és hallogtták, miként nyilatkozik látogatóiról, a a tábornoki karról és régi bajtársairól. Ott voltak Hitler mellett az utolsó hónapokban és hetekben is; megfigyelhették, hogy a berlini Führerbunkerből miként kormányozza a német birodalmat a katasztrófa felé. Szemük láttára adta ki parancsait a győzelmek és a vereségek közepette, a Wehrmacht főparancsnokaként. Günsche részt vett a helyzetmegbeszéléseken is, melyeknek jegyzőkönyvei a Berlin eleste előtti napokban szinte teljesen megsemmisültek, így az ő visszaemlékezései felbecsülhetetlen dokumentatív értéket képviselnek.
A korszak két tanújának a maguk nemében páratlan visszaemlékezéseiből egy olyan mű született, amely a Harmadik Birodalomról rendelkezésünkre álló egyik legimpozánsabb történeti forrásanyag. Minthogy a vallomások és a bennük említett történések között eltelt idő nem számottevő a szöveget nagyfokú hitelesség jellemzi: ezt az elmúlt évtizedek kutatásai egyértelműen alátámasztják. Az olvasónak megdöbbentő élményben lesz része: Betekinthet a náci rezsim működésének mindennapjaibe. igaz, a Harmadik Birodalom történetét nem kell újraírni, ám A Hitler-dosszié olvasója számtalan, történeti értékét tekintve valósággal szenzációs részlettel ismerkedhet meg.
Henrik Eberle (szül 1970) Halléban végezte történelmi és a történelem határterülehteihez kapcsolódó tanulmányait. Először újságíróként dolgozott, később tudományos munkatárs lett a halle-wittenbergi Luther Márton Egyetem kortörténeti tanszékén. Jelenleg a hallei egyetemen tanít történelmet.
Matthias Uhl (szül. 1970) egyetemes és kelet-európai történelemből, valamint politikatudományokból szerezte diplomájárt halléban és moszkvában. 2001 és 2005 között a münchen-berlini Kortörténeti Intézetben dolgozott. 2005 óta a moszkvai Német Történeti Intézet tudományos munkatársa.
Alig hatvan évvel a második világháború befejezése után az orosz archívumokból szenzációs dokumentum került elő: A Hitler-dosszié. Ez az anyag, amely kifejezetten Joszif Visszarionovics Sztálin számára készült, Otto Günsche és Heinz Linge személyes visszaemlékezéseit tartalmazza, melyeket 1948-49-ben szovjet fogságban, az NKVD felügyelete alatt vetettek papírra. A két férfi SS-tisztként hosszú éveket töltött Hitler közvetlen környezetén, nap mint nap tanúi voltak a történéseknek. Tömény, eseményekben gazdag leírásaik nem csupán Hitler politikájával és hadvezetésével kapcsolatban tartalmaznak számos, eddig ismeretlen részletet, de a Führer környezetének mindennapjait is kendőzetlen hitelességgel ábrázolják. A kötet a közreadók bőséges, eredeti képanyaggal egészítették ki, a térképeken jól nyomon követhetők a keleti és anyugati hadszíntér törtéései. Kétség nem fé hozzá, hogy A Hitler-dosszié egyike a Harmadik Birodalomra vonatkozó, legimpozánsabb történeti forrásmunkának. Vissza