A hírnök

Fülszöveg

JAN KARSKI (1914-2000),
A VARSÓI GETTÓ ÉS A HALÁLTÁBOROK HÍRNÖKE
Karskira méltán lehetnek büszkék a lengyelek, mert nemcsak hazafiságból, de emberségből is példát mutatott korának. Nem véletlen, hogy az idei, 2014-es esztendő - amellett, hogy a holokauszt 70. évfordulója - az ő személyének szentelt emlékév Lengyelországban.
A náci uralom alá került Európában páratlan lengyel földalatti ellenállás ambiciózus diplomáciai futáraként kezdte pályáját. Üzeneteket vitt a megszállt Varsó és az emigráns lengyel kormány váltakozó székhelyei - előbb Párizs, majd Angers, végül London - között. Ezek a küldetések egyáltalán nem voltak veszélytelenek, az egyik ilyen útja során letartóztatta a Gestapo, de sikerült megszöknie. Mivel Karski nemcsak jó megfigyelő és kitűnő elemző volt, hanem egészen kiemelkedő kommunikációs képességekkel is rendelkezett, egyre komolyabb feladatokkal bízták meg. A londoni emigráns kormány az Egyesült Államokba küldte, hogy beszámoljon Roosevelt elnöknek a lengyel... Tovább

Fülszöveg

JAN KARSKI (1914-2000),
A VARSÓI GETTÓ ÉS A HALÁLTÁBOROK HÍRNÖKE
Karskira méltán lehetnek büszkék a lengyelek, mert nemcsak hazafiságból, de emberségből is példát mutatott korának. Nem véletlen, hogy az idei, 2014-es esztendő - amellett, hogy a holokauszt 70. évfordulója - az ő személyének szentelt emlékév Lengyelországban.
A náci uralom alá került Európában páratlan lengyel földalatti ellenállás ambiciózus diplomáciai futáraként kezdte pályáját. Üzeneteket vitt a megszállt Varsó és az emigráns lengyel kormány váltakozó székhelyei - előbb Párizs, majd Angers, végül London - között. Ezek a küldetések egyáltalán nem voltak veszélytelenek, az egyik ilyen útja során letartóztatta a Gestapo, de sikerült megszöknie. Mivel Karski nemcsak jó megfigyelő és kitűnő elemző volt, hanem egészen kiemelkedő kommunikációs képességekkel is rendelkezett, egyre komolyabb feladatokkal bízták meg. A londoni emigráns kormány az Egyesült Államokba küldte, hogy beszámoljon Roosevelt elnöknek a lengyel földalatti mozgalomról és a szovjet partizántevékenységről. De nem tartozott hivatalos közlendőinek körébe az, amit saját elhatározásából - mintegy „magánszorgalomból" - a segítség reményében mégis megosztott az elnökkel, hogy a lengyelországi zsidókat a nácik tömegesen semmisítik meg. Karski ehhez az információhoz a lengyelországi zsidó földalatti ellenállás tagjai révén jutott, akiknek segítségével - élete kockáztatása árán - többször is látogatást tett a varsói gettóban és a belzeci (egyes történészi vélemények szerint izbicai) haláltáborban. Hiába próbálta azonban felnyitni a szövetségesek szemét, csak a közönnyel találkozott.
Amerikában A titkos állam története című óriási sikerű könyve tette elismert szerzővé, de Claude Lanzmann Soá című filmje révén világszerte is ismertté vált. Jan Karskit a Georgetowni Egyetem díszdoktorává avatta, a Virtuti Militari és a Világ Igaza kitüntetések birtokosa lett.
Andrzej Zbikowski történészprofesszor a Varsói Egyetem Kelet-Európa Intézetében tanít, a Zsidó Történelmi Intézet tudományos munkatársa, valamint tagja a Lengyel Tudományos Akadémia Filozófiai és Szociológiai Intézetében működő Holo-kausztkutató Központnak.
Számos publikációja jelent meg a lengyel zsidók XIX-XX. századi történetéről (A krakkói zsidók és hitközségeik, Zsidók, Jedwabne geneziséről, Zsidók a II. Köztársaság észak-keleti határvidékén), levéltári kutatásai nyomán pedig fontos forrásokat tett közzé (A Ringelblum-archívum, Tudósítások a határvidékről, Fritz Katzmann jelentése, Jürgen Stroop jelentése). Vissza