A hírlapkönyvtár gyüjtőköre

Előszó

Önálló hírlapkönyvtárak nincsenek. Világszerte csak kevés hírlapgyüjteményt tarthatunk számon, ezek valamennyien egy-egy nagy könyvtár kebelében működnek. A hírlapkönyvtál gyűjtési területének körvonalazása ezért sohasem látszott szükségesnek: megszabta azt annak a könyvtárnak a gyűjtőköre, amelyhez a hírlapgyüjtemény tartozott. Magyarországon sincsenek külön hírlapkönyvtárak; némely könyvtárnak van kisebb-nagyobb hírlapgyüjteménye, amennyiben kötelespéldányokat kap, vagy előfizet egyes hírlapokra. Teljességre csak az Országos Széchényi Könyvtár Hírlaposztálya törekszik; már 1884-ben is anyagának viszonylagos teljessége és gazdagsága indította arra Trefort Ágost kultuszminisztert és id. Szinnyei Józsefet, hogy az „Országos Hír lapkönyvtár" alapjait az Országos Széchényi Könyvtárban gyűjtött hírlapok segítségével vessék meg. Az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményét egészítették ki azután a Budapesti Egyetemi Könyvtár és a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a Nemzeti Kaszinó régi hírlapjaiból, amelyeket ezen intézmények a miniszter felkérésere a tervezett nemzeti fontosságú gyűjtemény céljaira önként átengedtek. Szinnyei nem szabott határozott gyűjtési tervet maga elé. Egyetlen elve az volt, hogy minél több magyar hírlapot gyűjtsön egybe, hogy régi hírlapjainkat a további kallódástól megóvja. Eleinte nyilvánvalóan nem is fektetett súlyt arra, hogy az országhatárokon túlról is szerezzen hírlapokat, bár kétségtelen, hogy külföldi lapok az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményében is voltak már-és azok önként értetődően bekerültek az új hírlapkönyvtárba. Tekintélyesebb mennyiségben csak a század vége óta kapott a könyvtár külföldi hírlapokat is, bel- és külföldről érkező adományok jóvoltából. Ámde még 1902-ben is ezt írja Szinnyei: „A külföldi idegennyelvű hírlapok csekély számmal vannak könyvtárunkban képviselve..." (A Magyar Nemzeti Múzeum Hírlapkönyvtára. MKSzle, 1902. 347-351. 1.) Vissza