A hír tudománya

Az információelmélet alapjai

Szerző

Fordító

Lektor

Budapest

'G. Cullmann: A hír tudománya ' összes példány

Kiadó:	Gondolat Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1973
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	242 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér illusztrációkat tartalmaz.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A hírközlés technikája számos matematikai eszközt vesz igénybe; nem is kell emlékeztetni olvasóinkat arra, hogy közöttük fontos helyet foglal el az operátorszámítás - mind mátrixokkal, mind pedig tenzorokkal. A jelen sorozatban megjelent, idevonatkozó tankönyveknek és az Eyrolles Kiadó gondozásában megjelent feladatmegoldásoknak olyan nagy sikere volt, hogy úgyszólván mindenki elismeri e modern módszerek sokoldalúságát és hatékonyságát.
Való igaz, hogy az operátorszámítás segítségével - akár mátrixokkal, akár tenzorokkal dolgozik - könnyen lehet tárgyalni a legkülönbözőbb tudományágakat; nyilvánvalóan ezek között van a távközlés is.

Tartalom

Előszó az első kiadáshoz	11
Bevezetés. Az információ	13
I. fejezet: Matematikai emlékeztető	17
A számlálásról általában	17
Bináris számlálás	19
Permutációk. Variációk. Kombinációk	32
Felsorolás	37
A binominális tétel	38
Térjünk vissza a kettes számrendszerhez	41
Logaritmusok	41
A logaritmus általános meghatározása	41
A logaritmusok tulajdonságai	41
A legfontosabb logaritmusrendszerek	42
Feladatok az I. fejezethez	45
Számrendszerek	45
Permutációk. Variációk. Kombinációk	52
II. fejezet: A valószínűségre vonatkozó fogalmak összefoglalása	62
Definíciók és általános elvek	62
A véletlen	62
A valószínűség fogalma	63
Gondolatok a fej vagy írás játékról	64
Teljes valószínűség. Egymást kölcsönösen kizáró események	67
Összetett valószínűség. Független események	69
Feladat	76
A binomiális összefüggés	78
A Stirling-formula	81
Feladatok a II. fejezethez	83
III. fejezet: A statisztika	93
Definíció	93
Statisztikai igazságok	94
Közvélemény-kutatás	94
Gyakorisági sokszög. Integrál-sokszög	95
A binomiális eloszlás, a binomiális görbe	97
Más eloszlások	99
A mintavétel értéke	101
Mintavétel és a nagy számok törvénye	102
Statisztikus törvényszerűségek	104
Példa szokásos statisztikára	105
Feladatok a III. fejezethez	107
IV. fejezet: Az információelmélet	109
Általánosságok	109
Az üzenet	109
Az üzenet előre nem látható jellege	110
Az információ matematikai meghatározása	111
Az információ egységei	112
Példa	113
Megjegyzések az információ nagyságáról és egységeiről	115
A lehetséges üzenetek számát kifejező egyenlet exponenciális alakja	116
Jelzés és üzenet	116
Szabad üzenetek	116
Feltételekhez kötött üzenetek	118
Az információhordozó közeg feloldóképessége	119
Az üzenet terjedelme és az információhozam	121
Időtől független statisztikájú feltételeknek alávetett rendszerek	124
Időtől független statisztikájú feltételeknek alávetett üzenetek. A nyelvek	124
Ergodikus rendszerek	126
Ismét a nagy számok törvénye	126
Az ergodikus rendszerek és a nyelv	128
Egy ergodikus sorozattal előállítható üzenetet száma	129
Példa	130
Információkapacitás	131
Információátvitel	133
Az információ kódolása	133
A távközlési rendszer modellje	134
Példa információátvitelre	135
Az információmacimális átlagos terjedési sebessége egy csatornán	136
Az előbbi eredmények általánosítása	139
A kód információkapacitásának meghatározása	143
Információkapacitás. A forrás kapacitásának felső határa	143
Feltétel nélküli kódolási renszerek	144
Feltételekhez kötött kódolási rendszerek	145
Az entrópia és az információ	147
Az entrópia	147
Az entrópia és a rendezetlenség	149
Entrópia és információ	151
Az entrópia gyakorlati következménye	153
Információszerzés	156
Az entrópia és az információszerzés	159
Entrópia és redundancia	161
Redundancia ergodikus rendszerekben. Belső információ	162
Az információ fizikai mértéke	165
Feladatok a IV. fejezethez	167
V. fejezet: Információátvitel számítógépekben. Hibajelző és hibajavító kódok	184
Bináris információ és kódolás	184
Speciális kódok	186
Általánosságok	186
Geometriai ábrázolás n-dimenziós térben	186
E jelek eloszlása az n-dimenziós térben	187
Két pont közti távolság	188
Hibajelző és hibajavító kódok	190
Ekvivalens kódok	193
Egyetlen hiba kiderítésére alkalmas kód felállítása	193
Optimális összetétel	193
Két optimális összetétel ekvivalenciája	194
Szisztematikus kódok. A redundancia	196
Egy hiba javítására alkalmas kódok	197
Általánosságok	197
Az n-dimenziós térben a minimális távolság feltételét kielégítő pontok (Hamming-féle kódok)	198
A hiba helyének megállapítását lehetővé tevő ellenőrzések meghatározása	199
A hiba javítása	200
Példa	204
Egy hiba javítására és két hiba felfedezésére alkalmas kódok (Hamming-féle kódok)	206
Feladatok a V. fejezethez	208
VI. fejezet: A termodinamikától az információig	213
Bizonytalanság. Az üzenet minősége	213
Az információ egysége	213
Információ és valószínűség	241
A gázok kinetikus elmélete. Az entrópia	215
Entrópia és információ	217
Maxwell démona és Wiener hipotézise	218
VII. fejezet: Szemantika és szematika	219
A szemantika	219
A jel	219
A szimbólumok	220
A nyelv	220
A matematika	221
A szematéma	221
A szematancia	221
Egy szematéma összetevői	221
A széma	222
Szemagram	222
Függelék	223
I. Numerikus táblázatok	223
II. Egy algebrai egyenle legnagyobb gyökének meghatározása grafikus módszerrel	239
Egy polinom értékeinek meghatározása grafikusan. A Lill-féle vagy "derékszögű grafikonok" módszere	239
Példa	241
Egy algebrai egyenlet gyökeinek meghatározása	242
Példa	242