| A szövetkezés Heves megyei kezdetei a dualizmus korában | 7 |
| A modern bankrendszer megszervezése, a hitelszövetkezeti mozgalom kialakulása Heves megyében | 10 |
| Törekvés a gyöngyösi hitelszövetkezeti központ létrehozására | 11 |
| A hitelszövetkezeti hálózat kialakulása a századfordulón | 14 |
| Hitelszövetkezetek szervezése az Országos Központi Hitelintézet megalakulása után, az első világháború alatt | 16 |
| Az első fogyasztási szövetkezetek Heves megyében. Kiépül a Hangya és a községi fogyasztási szövetkezetek hálózata | 22 |
| Megalakul a Hangya Központ. A köteléki hálózat kialakulása Heves megyében | 23 |
| Keresztény fogyasztási, köztisztviselői és egyéb fogyasztási szövetkezetek Heves megyében | 32 |
| Fogyasztási szövetkezetek az első világháborúban | 33 |
| A szövetkezés meghonosítása Heves megye mezőgazdaságában | 36 |
| Megalakul a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete. Tagszervezetük eredményei Heves megyében | 38 |
| Törekvések a gabona-, bor-, tejértékesítő, feldolgozó szövetkezetek megalakítására | 40 |
| Mezőgazdasági termelést elősegítő szövetkezetek megalakítása | 46 |
| Biztosító szövetkezetek megalakítása. A szövetkezeti biztosítás elterjedése | 48 |
| Szövetkezés a kisiparban | 49 |
| Törekvés a szakipari termelő-, építő-, kenyérsütő, tanoncszövetkezet, háziipari szövetkezetek létrehozása | 51 |
| Munkásszövetkezeti nézetek hatása Heves megye szövetkezeti mozgalmának fejlődésére | 53 |
| Heves megyei szövetkezetek a polgári demokratikus forradalomban és a Tanácsköztársaságban | 57 |
| Reformtörekvések a polgári demokratikus forradalomban | 59 |
| Földosztás és szövetkezés | 60 |
| Hitel- és fogyasztási szövetkezetek szerepe a földosztás előkészítésében és tervezett lebonyolításában. A választott szervek demokratizálása | 64 |
| Törekvések a kisipari, mezőgazdasági termelőszövetkezeti és népi fogyasztási szövetkezetek létrehozására | 66 |
| Földosztás Kápolnán. Földművesszövetkezetek és földhözjutottak | 69 |
| Tanácsköztársaság és a szövetkezés | 74 |
| Földosztási törekvések a Tanácsköztársaság alatt | 75 |
| Heves vármegyei Földműves Termelőszövetkezeti Központ létrehozása | 76 |
| Szocializálják a nagybirtokokat, létrehozzák a mezőgazdasági termelőszövetkezetek hálózatát | 82 |
| Törekvés a korszerű termelési viszonyok kialakítására | 83 |
| Szövetkezetpolitikai munka a Heves megyei mezőgazdasági termelőszövetkezetekben. A tagok szociális viszonyainak javítása | 84 |
| A Heves vármegyei Földműves Termelőszövetkezeti Központ átalakítása, a szocializált gazdaságok hevesi kerületének létrehozása | 86 |
| A hitelszövetkezetek fokozódó szerepe a hitéletben. A biztosítószövetkezetek átszervezése | 90 |
| A szocialista termelési viszonyok feltételeinek megteremtése az iparban | 94 |
| Fogyasztási szövetkezetek a Tanácsköztársaságban | 96 |
| Szövetkezeti tagok a Tanácsköztársaságban | 104 |
| Heves megyei szövetkezetek a Tanácsköztársaság megdöntése után a gazdasági válság kezdetéig (1919-1929) | 107 |
| Restaurációs szövetkezetpolitika 1919 után | 110 |
| A forradalom szövetkezeteinek felszámolása a mezőgazdaságban, az iparban. Földosztási ígéretek | 111 |
| Restauráció a fogyasztási és hitelszövetkezeti mozgalomban | 113 |
| Fogyasztási és értékesítő szövetkezetek Heves megye gazdasági életében (1919-1929) | 113 |
| Népszövetkezettől a NYUKOSZ-ig és a MOVE szövetkezetig | 115 |
| Megerősödik a Hangya szövetkezetek hálózata | 121 |
| A Hangya szövetkezetek tagsági kapcsolataik erősítéséért, társadalmi befolyásuk növeléséért | 126 |
| Hitelszövetkezetek az agrár- és a kisipari termelés növeléséért. A biztosítószövetkezetek elterjedése (1919-1929) | 135 |
| Szövetkezetpolitika a hitelszövetkezetekben | 141 |
| A biztosító szövetkezés eredményei | 142 |
| A mezőgazdasági termelés és szövetkezés | 142 |
| Mezőgazdasági termelőszövetkezeti, földreform- és földbérlő szövetkezeti elképzelések Heves megyében | 144 |
| Az értékesítésre alakult mezőgazdasági szövetkezetek eredményei | 150 |
| Szövetkezetek a gazdasági világválság, a stabilizáció és a fasizmus nyílt előretörése idején (1929-1941) | 163 |
| Fogyasztási szövetkezetek a gazdasági válság, a tőkés megerősödés éveiben | 166 |
| Megerősödik a Hangya egri kirendeltsége | 168 |
| A Hangya szövetkezetek hálózatának fejlődése 1929-1941 között | 169 |
| Szövetkezetpolitikai tevékenység 1929-1914 között | 178 |
| Egyéb fogyasztási szövetkezetek Heves megyében az idegenforgalom, a háziipar és állatértékesítés szolgálatában. Megalakul a Mátra Szövetkezet | 185 |
| Felvásárlási és értékesítési tevékenység | 186 |
| Hitelszövetkezetek és biztosítás (1929-1941). Hitelszövetkezetek az agrár- és ipari termelés növeléséért. A biztosítószövetkezetek elterjedése | 188 |
| Hitelszövetkezetek a gazdasági konjunktúra időszakában | 191 |
| Biztosító szövetkezetek | 195 |
| Mezőgazdaság és szövetkezés | 195 |
| Terv a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a földbérlő, földmunkás és földműves szövetkezetek létrehozására | 196 |
| Mezőgazdasági termelők szövetkezetei Heves megyében | 198 |
| Félkész termékeket feldolgozó szövetkezetek | 199 |
| Értékesítő szövetkezeti formák és azok működése | 199 |
| Ipari szövetkezés a gazdasági válságtól a második világháborúig | 204 |
| Szövetkezetek a második világháború és a német megszállás időszakában (1941-1944) | 209 |
| Fogyasztási szövetkezetek a hadigazdálkodás évei alatt | 211 |
| A Hangya szövetkezetek áruforgalmának fejlődése | 212 |
| Megerősödik a Hangya egri kirendeltsége | 214 |
| A Hangya szövetkezetek mozgalmi munkája | 217 |
| Egyéb fogyasztási szövetkezetek és a Heves megyei Közjóléti Szövetkezet tevékenysége | 218 |
| Hitelszövetkezetek a hadigazdálkodás éveiben (1941-1944) | 220 |
| Terjed a biztosítás | 222 |
| Mezőgazdasági szövetkezetek erőfeszítései a háborús gazdaságpolitika szolgálatában | 223 |
| Mezőgazdasági szövetkezetek szervezése és működése a második világháborúban | 223 |
| Az értékesítés megszervezése a hadigazdálkodás viszonyai között | 224 |
| Tejszövetkezetek szerepe a megye ellátásában | 226 |
| Ipari szövetkezetek a második világháború alatt | 226 |
| Heves megyei Hangya-kirendeltség a háború utolsó napjaiban. Remények a szövetkezeti mozgalom megújítására | 228 |
| Az egri Hangya-kirendeltség 1944 október-novemberében | 228 |
| Szövetkezeti remények a megújhodásra | 229 |
| Szövetkezés Heves megyében a népi demokratikus átalakulás időszakában | 231 |
| A fogyasztási szövetkezetek újjászervezése. Földreform, földművesszövetkezetek megalakítása | 234 |
| Népszövetkezet vagy Hangya? A Hangya-hálózat újjászervezése 1945-ben. Alapvető feladat a lakosság ellátása | 234 |
| Földreform és földművesszövetkezetek | 238 |
| A Magyar Kommunista Párt. Nemzeti Paraszt Párt, Szociáldemokrata Párt és Független Kisgazda Párt szövetkezetpolitikájának Heves megyei eredményei 1945-1947 között | 242 |
| Mezőgazdasági, fogyasztási értékesítő, különböző rendeltetésű és álszövetkezetek megalakítása | 245 |
| A hitelszövetkezetek újjászervezése és tevékenysége az OKH megszűnéséig | 250 |
| A Heves megyei földművesszövetkezetek hálózatának kiépítése. Törekvés a megyei kirendeltség létrehozására. A gazdasági és társadalmi tevékenység kibontakozása | 255 |
| A földművesszövetkezetek tömeges megalakulása. A mozgalmi tevékenység szervezése | 256 |
| A földművesszövetkezetek gazdasági tevékenységének kialakulása. Elsődleges a mezőgazdasági termelés és termeltetés | 261 |
| A földművesszerkezetek felügyelete. A FOK egri kirendeltségének megalakulása | 273 |
| Heves megyei szövetkezeti központok: az MSZK, FSZK és a MOSZK megalakulása és tevékenysége a szövetkezeti konferencia előtt. A szövetkezeti konferencia hatása a szövetkezeti mozgalom fejlődésére | 278 |
| A mezőgazdasági szövetkezetek új központja, az MSZK | 279 |
| A MOSZK Heves megyei kirendeltségének megalakítása, tevékenységének kezdeti eredményei | 281 |
| A Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Paraszt Párt és a Független Kisgazda Párt szövetkezetpolitikájának eredményei 1947-48-ban | 283 |
| A szövetkezeti konferencia határozatai. Hatása a Heves megyei szövetkezeti mozgalom fejlődésére | 286 |
| A Heves megyei MOSZK Központ szövetkezeti konferencia után | 288 |
| A Hangya és egyéb fogyasztási jellegű szövetkezetek tevékenysége a MOSZK korszakban | 292 |
| Különböző fogyasztási, közjóléti és mezőgazdasági jellegű szövetkezetek gazdálkodása és fúziója (1946-1949) | 297 |
| A koalíciós pártok szövetkezetpolitikája a szövetkezeti konferencia után | 302 |
| Az általános falusi földművesszövetkezetek kialakulása. A hároméves terv időszakában megnövekszik a földművesszövetkezetek gazdasági mozgalmi tevékenysége | 304 |
| Megszűnik a MOSZK, megalakul a SZÖVOSZ | 304 |
| Demokratizálás, egyesítés, általános földművesszövetkezeti hálózat kialakulása Heves megyében | 308 |
| A földművesszövetkezetek gazdasági tevékenysége a hároméves terv időszakában | 316 |
| Földművesszövetkezetek a mezőgazdasági termelés fokozásáért | 317 |
| A földművesszövetkezetek bekapcsolódnak a felvásárlásba és a terménybegyűjtésbe | 323 |
| Földművesszövetkezetek növekvő szerepe az áruellátásban | 329 |
| A Heves megyei földművesszövetkezetek pénzügyi helyzetének alakulása a hároméves terv végére | 333 |
| Fontos feladat: az üzemi szervezettség továbbfejlesztése | 337 |
| A földbérlő szövetkezetek megalakulása | 340 |
| Földművesszövetkezeti keretek között megalakítják a termelőszövetkezeti csoportokat (1948-1949) | 342 |
| Megerősödik a földművesszövetkezetek mozgalmi jelentősége | 345 |
| Hitelszövetkezetek Heves megyében a hároméves terv időszakában | 351 |
| A hitelszövetkezetek bekapcsolódnak a hároméves terv végehajtásába | 352 |
| A gazdálkodási eredmények alakulása | 355 |
| Demokratizálás, racionalizálás, fúziós törekvések (1947-1949) | 356 |
| A hitelszövetkezetek mozgalmi tevékenysége | 358 |
| A szocialista szövetkezeti rendszer kialakulása és megerősödése (1950-1957) | 361 |
| A földművesszövetkezetek megerősödése, hitelszövetkezetek felszámolása. Földművesszövetkezetek és hitelszövetkezetek a feszített tervgazdálkodás időszakában (1950-1953) | 363 |
| Hitelszövetkezetek a szocialista bankrendszerben (1950-1952) | 364 |
| Megalakul a SZÖVOSZ megyei központja, megszervezik a járási szövetségeket | 370 |
| A földművesszövetkezetek gazdasági munkájának fejlődése 1950-1953 között | 373 |
| Részvétel a mezőgazdaság szocialista átalakításában | 380 |
| Követelmények a szerződéses termeltetés, a begyűjtés és a felvásárlás területén | 384 |
| A Heves megyei földművesszövetkezetek vagyoni és üzemi szervezettségének helyzete | 389 |
| MESZÖV és tagszövetkezeteinek és a tagsági kapcsolatoknak az alakulása | 392 |
| A módosított gazdaságpolitika hatása a szövetkezeti mozgalom fejlődésére. Korrekciós törekvések | 398 |
| Ellenforradalom és konszolidáció (1953-1957 | 398 |
| A MESZÖV és az FJK-k irányító munkája (1953-1957 | 399 |
| Feladat: A falusi lakosság jobb áruellátásának biztosítása | 401 |
| A földművesszövetkezetek szerepe a falu és a város közötti árukapcsolatok kiszélesítésében, a szabadpiac növelésében | 406 |
| Földművesszövetkezetek a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megerősödéséért. A szakcsoportok fejlődése. Mezőgazdasági üzemág és termeltetés | 409 |
| Az ipar, szolgáltatás eredményei | 412 |
| A földművesszövetkezetek gazdálkodása | 413 |
| Fellendült a szövetkezetek társadalmi és szövetkezetpolitikai tevékenysége! | 415 |
| Reformtörekvések és ellenforradalom | 417 |
| A Heves megyei földművesszövetkezetek a konszolidáció, a mezőgazdaság szocializálása és a gazdasági megerősödés időszakában (1957-1967) | 423 |
| Alapvető irányítási módszer továbbra is a demokratikus centralizmus. A Heves megyei MESZÖV és az FJK-k szerepe a földművesszövetkezetek irányításában | 426 |
| Szövetkezetpolitika a tagság szolgálatában! | 428 |
| Szövetkezeti szétválások és egyesítések. A tagsági kapcsolatok alakulása | 428 |
| Új elem a munkaversenyben: a szocialista brigádmozgalom | 430 |
| Az MSZMP KB állásfoglalása nyomán: növekvő feladatok a szövetkezeti közművelődésben, országos kezdeményezések a sportmozgalomban | 431 |
| Erősödik a kapcsolat a KISZ-szervezetekkel, a nőmozgalommal | 434 |
| A földművesszövetkezetek a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért és a mezőgazdasági termelés növeléséért | 435 |
| Heves megye termelőszövetkezeti megye! | 435 |
| Az egyszerűbb szövetkezetek elterjedése | 436 |
| Feladatok és eredmények a mezőgazdasági termelés szervezése területén | 437 |
| A begyűjtés eltörlése. Új feladatok a földművesszövetkezeti felvásárlás előtt | 439 |
| Előtérbe kerül az infrastruktúra, a szövetkezeti kereskedelem fejlesztése, az áruellátás növelése (1957-1967) | 443 |
| Területrendezés az állami és szövetkezeti kereskedelem között 1960-ban | 443 |
| A bolti kiskereskedelem forgalma (1957-1967) | 444 |
| A vendéglátóipar fejlődése | 446 |
| Gyorsan fejlődik a kiskereskedelmi és vendéglátó-ipari hálózat | 447 |
| Az ipar és a szolgáltatás helyzete a két kongresszus között | 450 |
| A rétegpolitikai célkitűzések megvalósítása (1957-1967) | 452 |
| A takarékszövetkezeti hálózat kiépítése Heves megyében | 453 |
| Falusi ifjúsági szövetkezetek: a FISZ-ek megalakítása | 456 |
| Intézkedések a lakásszövetkezetek és egyéb szövetkezeti formák létrehozására | 457 |
| A jövedelmezőség átalakulása, a szövetkezeti vagyon növekedésének problémái 1957-1967 között | 459 |
| A gazdaságirányítás reformjának jelentősége és hatása a fogyasztási szövetkezetek fejlődésére (1968-1980) | 461 |
| A szövetkezetpolitika fejlődése | 465 |
| A szövetkezeti közművelődés mint a tagsági kapcsolatok erősítésének fontos eszköze. A szövetkezeti sportmozgalom eredményei | 467 |
| Az ifjúsági és nőpolitikai határozatok szövetkezeti eredményei | 471 |
| A munkaverseny legfőbb célkitűzése: a hatékonyság és a takarékosság | 474 |
| A szövetkezeti kereskedelem, vendéglátóipar és ipari tevékenység fejlődése | 474 |
| A kiskereskedelem növekvő forgalma és a hálózatfejlesztés eredményei | 475 |
| Fejlettebb vendéglátás, növekvő idegenforgalom | 479 |
| Ipar, építőipar, szolgáltatás | 480 |
| Kialakul a szövetkezeti szakboltok és áruházak megyei hálózata | 482 |
| A háztáji gazdálkodás, a mezőgazdasági szakcsoportok működése, a felvásárlás alakulása | 484 |
| A felvásárlás és értékesítés eredményei | 485 |
| Termeltetés. A háztáji és kisegítő gazdaságok segítsége | 487 |
| A termeltetésben és ellátásban megnőtt a mezőgazdaság szakcsoportok és kertszövetkezetek szerepe | 490 |
| Gazdasági társulások létrehozása a felvásárlás és értékesítés, az ügyvitel korszerűsítésére | 492 |
| MÉK-ből SZÖVTERMEK, majd ZÖLDÉRT | 492 |
| Az ügyvitel korszerűsítésére létrehozzák a Heves megyei Szövetkezetek Adatfeldolgozó Közös Vállalatát | 493 |
| A takarék-, lakás-, iskola- és munkásszövetkezetek gazdasági és mozgalmi eredményei és az új gazdasági irányítás időszakában (1968-1980) | 494 |
| Megnőtt a takarékszövetkezetek szerepe a Heves megye hiteléletében | 494 |
| Létrehozzák az építő, fenntartó, garázs- és üdülőszövetkezetek hálózatát | 500 |
| Iskolaszövetkezetek helyzete | 502 |
| A munkásszövetkezés Heves megyében | 505 |
| A Heves megyei MESZÖV tagszövetkezeteinek vagyoni helyzete és nyereségük alakulása | 506 |
| Eredmények és gondok az ÁFÉSZ-ek nyereséggazdálkodásában | 506 |
| Gazdálkodási eredmények a takarék- és lakásszövetkezetekben | 507 |
| Függelék | 509 |
| Jegyzetek | 523 |
| Források | 573 |
| Tartalomjegyzék | 577 |
Folytatás Microsoft-tal