A heveny gyulladásos folyamatokat kísérő szérum glycoproteidszint-emelkedés - acut phasis reakció - kísérletes vizsgálata

Tartalom

I. BEVEZETÉS 1
II. A GLYCOPROTEIDEK KÉMIAI SZERKEZETE, BIOLÓGIAI ÉS
PATHOLÓGIAI JELENTŐSÉGE 7
II.1. Nomenklatúra, klasszifikáció 7
II.2. A glycoproteidek kémiai szerkezete 10
II.2.1. A glycoproteidek szénhidrátrészének felépítésében résztvevő monosaccharidák 11
II.2.2. A szénhidrátrész szerkezete, a fehérje és szénhidrátrész kapcsolódása 13
II.3. A glycoproteidek bioszintézise 16
II.3.1. A szénhidrátrész felépítésében résztvevő monosaccharidák bioszintézise 16
II.3.2. A cukormonomérek aktiválódása
/cukor-nucleosiddiphosphat észterek képződése/ 19
II.3.3 A szénhidrátrész kapcsolódása a peptidlánchoz 21
II.4. A glycoproteidek biológiai jelentősége 22
II.4.1. A glycoproteidek előfordulása az élő szervezetekben 22
II.4.2. A glycoproteidek biológiai szerepe 25
II.4.2.1. A glycoproteidek specifikus biológiai szerepe, a szénhidrátrész szerepe a speciális biológiai funkciókban 25
II.4.2.2. A glycoproteidek szénhidrát részének általános biológiai funkciója 26
II.5. A szérum glycoproteidek élettani és kórtani jelentősége 29
II.5.1. A szérum glycoproteidek meghatározása és felosztása 29
II.5.2. A szérum glycoproteidek élettani szerepe 30
II.5.3. A szérum glycoproteidek kórtani jelentősége 35
II.5.3.1. A szérum glycoproteidszint csökkenése 36
II.5.3.2. A szérum glycoproteidszint emelkedése 36
III. A LEFOLYTATOTT VIZSGÁLATOK MÓDSZERE 40
III.1. Fehérjemeghatározások 40
III.1.1. A szérum és a szövetek fehérjetartalmának meghatározása 40
III.1.2. A szérumfehérjék elektroforézise 41
III.2. A glycoproteidek egyes szénhidrátfrakcióinak meghatározása 42
III.2.1. A sialsav /N-acetyl-neuraminsav/ meghatározása 42
III.2.2. A hexosamln meghatározása 43
III.2.3. A fehérjéhez kötött hexose /protein bound hexose/ meghatározása 44
III.2.4. A fucose /6-deoxyhexose/ meghatározása 44
III.2.5. Az acut phasis glycoproteidek szénhidráttartalmának kiszámítása 45
III.3. A szérum egyes glycoproteidjeinek mennyiségi meghatározása 45
III.3.1. Coeruloplasmin meghatározása 45
III.3.2. Haptoglobin meghatározás 46
III.3.4. Seromucoid meghatározás 49
III.3.5. Transferrin meghatározása 50
III.4. Egyéb módszerek 50
III.4.1. Glucosamin-synthetase /glutamin-hexosphosphat-aminotransferase, 2.6.1.16./ meghatározása 50
III.4.2. DNS-KNS meghatározása 52
III.4.3. A plasmasteroidok meghatározása 53
III.4.4. Izotópos módszerek 53
III.4.5. A májsejtek subcelluláris frakcióinak szétválasztása 53
III.5. A leggyakrabban használt kísérleti modellek 54
III.5.1. Kísérletes terpentinabscessus 54
III.5.2. Hypophysis-irtás 54
IV. AZ ACUT GYULLADÁSOS FOLYAMATOKAT KÍSÉRŐ SZÉRUM GLYCOPROTEIDSZINT-EMELKEDÉS /"ACUT PHASIS REAKCIÓ"/
PATHOMECHANIZMUSÁNAK KÍSÉRLETES VIZSGÁLATA 56
IV.1. Irodalmi áttekintés 56
IV.1.1. Szövetdestrukciós elmélet 56
IV.1.2. A fokozott glycoproteidszintézis elmélete 58
IV.1.2.1. A szérum glycoproteidszint-emelkedés hepatikus elmélete 50
IV.1.2. A szérum glycoproteidszint emelkedés extrahepatikus elmélete 62
IV.1.2.3. A szérum glycoproteidszint-emelkedés stress elmélete 64
IV.1.2.4. A szérum glycoproteidszint-emelkedés indukciós elmélete 65
IV.1.2.5. A szérum glycoproteidszint-emelkedés "hypoxia" elmélete 65
IV.2. A lokális szövetkárosodás szérum glycoproteidszintet emelő hatásának kísérletes vizsgálata 67
IV.3. A máj szérum glycoproteidszint-emelkedésben játszott szerepének kísérletes vizsgálata 72
IV.3.1. A májban folyó glycoproteidszintézis tanulmányozása experimentális terpentingyulladásban 72
IV.3.2. A máj sialsav- és hexosamin tartalmának tanulmányozása különböző szérum glycoproteidszint emelkedéssel járó folyamatokban 85
IV.3.3. A májlympha glycoproteid tartalmának vizsgálata kísérletes izomnekrózisban 88
IV.4. A RES szerepének kísérletes vizsgálata a szérum glycoproteidszint-emelkedésben 92
IV.5. A szérum glycoproteidszint emelkedés /"acut phasis reakció"/ humorális tényezőinek
kísérletes vizsgálata 96
IV.5.1. A gyulladásos terület denervációjának hatása a szérum
glycoproteidszint-emelkedésre 96
IV.5.2. Az acut phasis reakció tanulmányozása a különböző típusú experimentális gyulladásban 101
IV.5.3. Egyes biogén aminők indukáló hatásának kísérletes vizsgálata 109
IV.5.4. Egyes antiproteolytikus anyagok hatása a szérum
glycoproteidszint-emelkedésre 113
IV.5.5. A különböző támadáspontú gyulladásgátlók hatása az acut phasis reakcióra 117
IV.6. Egyes kóros állapotok glycoproteidszint-emelkedést indukáló hatásának kísérletes vizsgálata 122
IV.6.1. Hypoxiás állapotok szérum glycoproteidszintet emelő hatásának kísérletes
vizsgálata 122
IV.6.2. Az életkor acut phasis reakcióra kifejtett hatásának experimentális vizsgálata 128
IV.7. Megbeszélés 132
V. AZ AKUT GYULLADÁSOS FOLYAMATOKAT KÍSÉRŐ SZÉRUM
GLYCOPROTEIDSZINT-EMELKEDÉS /ACUT PHASIS REAKCIÓ/
NEUROHUMORÁLIS REGULÁCIÓJÁNAK KÍSÉRLETES VIZSGÁLATA 146
V.1. A szérum glycoproteidszint-emelkedés /acut phasis reakció/ idegi regulációjának kísérletes vizsgálata 146
V.2. Az akut gyulladásos folyamatokat kísérő szénám glycoproteidszint-emelkedés /acut phasis reakció/ hormonregulációjának kísérletes vizsgálata 156
V.2.1. Irodalmi áttekintés 156
V.2.2. A hypophysis szerepének kísérletes vizsgálata a szérum glycoproteidszint regulációban 165
V.2.2.1. Hypophysisirtás és hypophysis elülső lebeny kivonat hatása a terpentingyulladást kísérő szérum glycoproteidszint-emelkedésre 165
V.2.2.2. A hypophysis glycoproteidszint-emelő hatásának kísérletes tanulmányozása 173
V.2.2.3. A hypophysis egyes trophormónjainak hatása az acut phasis glycoproteidek
hypophysektomia után fellépő csökkenésére 182
V.2.3. Az ACTH-mellékvese rendszer acut phasis reakcióra kifejtett hatásának kísérletes
vizsgálata 186
V.2.4. A TSH-pajzsmirigy rendszer szérum glycoprot eidszintre kifejtett hatásának kísérletes vizsgálata 199
V.3. Discussio 206
VI. TÉZISEK, KÖVETKEZTETÉSEK 219
VII. IRODALOM 232

Témakörök