A herendi porcelán márkajegyei

Előszó

Részlet a könyvből:
"A védjegyek kialakulásának rövid története
A védjegyek az árujelzők körébe tartozó megjelölések, az árujelzők történelme pedig egyidős a kereskedelemmel. Az ókor kereskedelmi útjai már a Kr. előtti IV. évezredben kialakultak s így létrejött a hagyományos árucsere. Az arabok, majd a föníciaiak, később pedig a görögök és rómaiak közvetítésével távoli területek árui terjedtek el, elnevezésükben hordozva földrajzi származásukat: egyiptomi gabona, indiai drágakő, kínai tea, kínai porcelán, stb. Ezek voltak az ókor "márkái".
A legtöbb kerámián (évszázadok, vagy akár évezredek viszontagságainak túlélőin) található olyan azonosító jelölés, [amely a készítés helyére vagy a készítő személyére utal.
Az ókori államokban az egyéni alkotó saját jelét tüntette fel [termékén: ismertek az i. e. 3000 évvel használatos őskínai porcelánjelzések (egyszerű grafikus jegyek, természetábrázoló [szimbólumok), az ókori egyiptomi agyagedények jelölései (geometriai ábrák), a görögök által használt ábrás jelek (állat- és növényábrázolások) és a római kerámia edények jelzései (betűk, névrövidítések). A céhes kereskedelemben és a korai iparban az áruk megjelölésére alkalmazott jelölések egy adott városi céh tagjaitól [vagy egy gyár tulajdonosától való származást juttatták kifejezésre: ezek tekinthetők a kollektív védjegyek őseinek..." Vissza