A helytörténeti kutatások elméleti és módszertani kérdései

Előszó

Napjainkban egyre fokozottabb mértékben jelentkezik az igény településeink multjának megismerése iránt. Széles tömegek kíváncsiak arra, hogy egy-egy faluban, városban hogyan éltek elődeink, s miképpen zajlott le az a folyamat, amely végül is elvezetett a felszabaduláshoz. Elődeink alkotó munkájának megbecsülése a kései unokákat a teremtő, építő munkában megnyilvánuló hazaszeretetre neveli. Éppen ezért nagyon is időszerű kérdésnek tartjuk a szocializmus felépítésének időszaka szempontjából a helytörténet jelentőségének tisztázását. A tömegek helytörténeti, honismereti kutatása nemcsak a tudománynak adhat értékes támogatást. Ez a mozgalom több is ennél. AZ MSZMO IX. kongresszusának határozata a hazafias nevelés lényeges elemének jelöli meg a honismereti mozgalmat.
Érdemes itt felidézni e határozat ide vonatkozó részét: "A szocialista hazafiság... magában foglal minden igazi értéket, melyet évszázadok során a magyar nép teremtett, de nem táplálkozhat kizárólag a mult forrásaiból. Szocialista vívmányaink joggal tölthetnek el bennünket nemzeti büszkeséggel". E megállapítások szellemében tlaálkozik össze sok helyütt az igényes, tudományos kutató és feldolgozó munka a lelkes érdeklődők, szorgalmas iskolások és felnőttek társadalmi tevékenységével. A hazai föld titkai kutatók jobban megértik mai törekvéseinket is. Saját kutatásaikból rájönnek arra, hogy mai építőmunkánkkal azokat az eszményeket valósítjuk meg, amelyeket egy ezredév történelme készített elő és érlelt megvalósítható tervvé. Vissza