A helyreállító igazságszolgáltatás európai jó gyakorlatai a büntetőeljárásban 2010

Tartalom

Előszó
Gönczöl Katalin
A bizalom és a jogállami kriminálpolitika 2
Források 8
Tartalom 9
Összefoglaló
I. Általános bevezetés a helyreállító igazságszolgáltatáshoz 20
II. Helyreállító gyakorlatok a bűnmegelőzésben 21
11.1. Családi konfliktusok feloldása
11.2. Iskolai konfliktusok feloldása
11.3. Települési, közösségi konfliktusok feloldása
III. A büntetőeljárásban alkalmazott helyreállító gyakorlatok 22
111.1. Fiatalkorú elkövetők ügyeiben alkalmazott helyreállító gyakorlatok
111.2. Egyes bűncselekménytípusoknál alkalmazott helyreállító gyakorlatok
111.3. A büntetőügyi mediáció gyakorlata
IV. A büntetés-végrehajtásban alkalmazott helyreállító gyakorlatok 25
IV.1. Helyreállító gyakorlatok, különös tekintettel az elkövető-sértett viszonyra
IV.2. Helyreállító gyakorlatok, különös tekintettel az elkövető-megsértett közösség viszonyra
IV.3. Helyreállító gyakorlatok, különös tekintettel az elkövető társadalmi reintegrációjára
V. Általános kitekintés 27
1. Általános bevezetés a helyreállító igazságszolgáltatáshoz
1.1. Lode Walgrave:
1.1.1. Lehetőségek és főbb kérdések a helyreállító
igazságszolgáltatással kapcsolatban 29
1.1.1. Bevezetés 29
1.1.2. Mi a helyreállító igazságszolgáltatás? 30
1.1.2.1. Meghatározás
1.1.2.2. Megjegyzések
Eredményközpontú definíció
Egy paradigma, amely az okozott
kárt helyezi a középpontba
Helyreállítás
Igazságszolgáltatás
1.1.3. A helyreállító igazságszolgáltatás és a büntetés 33
1.1.3.1. Zűrzavar
Szándékos fájdalomokozás kontra a fájdalomokozás tényének ismerete
A büntetés mint eszköz, a helyreállítás mint cél
Lehet-e a büntetés helyreállító hatású?
1.1.3.2. A büntetésközpontú szemlélettel kapcsolatban felmerülő etikai problémák
A retributív szemlélet
1.1.3.3. A helyreállító igazságszolgáltatás mint inverz konstruktív retributív megközelítés
A normák megszegésének elítélése
Felelősség
Egyensúly
1.1.4. Miért a helyreállító igazságszolgáltatás? 38
1.1.4.1. A helyreállító igazságszolgáltatás társadalometikai szempontjai
Kollektív önérdek
Válasz a kétkedőknek
A helyreállító igazságszolgáltatás mint etikai szemlélet
1.1.4.2. A helyreállító igazságszolgáltatás gyakorlati alkalmazására vonatkozó empirikus adatok
Áldozatok
Elkövetők
Visszaesés
Közbiztonság
1.1.5. A jogvédelemmel kapcsolatban felmerülő kérdések 42
1.1.6. Következtetések 43
Források 44
1.2. Fellegi Borbála:
Helyreállító szemlélet a gyakorlatban: modellek Európában és Magyarországon 46
1.2.1. Elvek és elméletek 47
1.2.2. A helyreállító szemléletre épülő modellek 50
1.2.2.1. Áldozat-elkövető mediáció
1.2.2.2. Konferencia-modell
1.2.2.3. Körmodell
1.2.2.4. A közösség érdekében végzett munka
1.2.2.5. Közösségi tanácsok
1.2.2.6. Áldozatvédelmi programok
1.2.3. Az európai és magyarországi intézményesülés 51
1.2.3.1. Az Európában alkalmazott rendszerek
1.2.3.2. A magyarországi szabályozás kialakulása
1.2.4. Elmélet és gyakorlat - A jogalkotás és a jogalkalmazás viszonya 53
1.2.5. Záró gondolatok 55
Források 56
2. Helyreállító gyakorlatok a bűnmegelőzésben
2.1. John Blad - Jan van Lieshout:
Problémamegoldó családok:
családi csoportkonferenciák Hollandiában 59
2.1.1. Bevezetés 59
2.1.2. A konferencia alkalmazásának terjedése 60
2.1.3. A konferenciamodell bevezetésének négy stratégiája 61
2.1.4. Mi és hogyan történt 2008-ban? 62
2.1.5. A konferencia aktivizál 63
2.1.6. Eredményésutánkövetés 64
2.1.7. A konferencia értékelése 65
2.1.8. Tendenciák 66
2.2. Aarne Kinnunen:
Iskolai konfliktuskezelés Finnországban 67
2.2.1. Konfliktuskezelés a finn iskolákban 67
2.2.2. A helyreállító igazságszolgáltatás koncepciója és a mediáció 69
2.2.3. Kortárs-mediáció 70
2.2.4. Csökkenti-e a kortárs-mediáció az iskolai erőszakot? 71
Források 71
2.3. Linda Marklund:
Iskolai konfliktusok kezelése kortárs-mediációval Svédországban 72
2.3.1. Bevezetés 73
2.3.2. A Norrbotteni Kortárs-mediációs Program 73
2.3.3. Képzés 76
2.3.4. Konklúziók 76
Források 77
2.4. Doina Balahur:
A helyreállító igazságszolgáltatás és a reintegráló önbizalom: jó gyakorlatok Romániában 78
2.4.1. A helyreállító igazságszolgáltatás fejlődése Romániában 78
2.4.2. Az alternatív igazságszolgáltatási programok jogszabályi háttere Romániában 79
2.4.3. A "reintegráló önbizalom" elméleti háttere 81
2.4.3.1. A helyreállító igazságszolgáltatás és a reintegráló mechanizmusok
2.4.3.2. A kutatás rövid ismertetése
A helyzet
A kutatási stratégia és a kutatási terv
Értékelés és eredmények
2.4.4. Konklúziók 85
Források 86
2.5. Ivány Borbála:
Iskolai konfliktusok feloldása: „Biztonságos Iskola" kezdeményezések Magyarországon 87
2.5.1. Bevezetés 87
2.5.2. Az iskolai erőszak magyarországi megjelenése a felszínen 88
2.5.3. Megoldási javaslatok 89
2.5.3.1. Kormányzati reakciók
Az oktatási kormányzat intézkedései
Az igazságügyi kormányzat lépései
2.5.3.2. A helyi önkormányzat kezdeményezése
2.5.3.3. Az oktatási intézmény nyújtotta alternatíva
2.5.3.4. Az igazságügyi kormányzat által támogatott civil know-how
A resztoratív módszerek terjesztése
Kortárs-segítés az erőszak megelőzésére
2.5.4. Összegzés 95
Források 95
2.6. Geskó Sándor:
Közösségi mediáció Magyarországon 96
2.6.1. Konfliktusok mikro- és makroközösségekben 96
2.6.2. A konfliktusok alapjellemzői 97
2.6.2.1. Mit nevezünk konfliktusnak?
A konfliktus mint probléma
A konfliktus mint jelzőeszköz
és megoldási lehetőség
2.6.2.2. A konfliktuskezelés három paradigmája
Első paradigma: a konfliktuskezelés tudatos tevékenység
Második paradigma: a konfliktuskezelés során nem azt keressük, kinek van igaza, hanem hogy miként lehet megoldani a problémát
Harmadik paradigma: a konfliktuskezelő soha nem állhat a konfliktus valamelyik szereplőjének oldalára
2.6.3. A mediáció fogalma és tartalma 100
2.6.3.1. Mikor kerül(het) sor mediációra?
2.6.3.2. A mediációs folyamat
Első fázis: kapcsolatfelvétel
Második fázis: előkészítés
Harmadik fázis: mediációs megbeszélés
Negyedik fázis: utánkövetés
2.7. Branka Peuraca:
Pakrac, Horvátország: innovatív helyreállító gyakorlat háborús helyzetek utáni konfliktusok kezelésére 103
2.7.1. Bevezetés 103
2.7.2. Társadalmi Rekonstrukciós Projekt Pakracban 104
2.7.3. Konklúzió 107
3. A büntetőeljárásban alkalmazott helyreállító gyakorlatok
3.1. Karin Bruckmüller és Christoph Koss:
A tárgyalás előtt alkalmazott diverzió az áldozatnak és a közösségnek nyújtott jóvátétel elősegítése érdekében Ausztriában 109
3.1.1. A jóvátétel elősegítése mint az osztrák büntetőjog klasszikus, 1787 óta létező eleme 109
3.1.2. A jóvátétel érvényesülését segítő intézmények 109
3.1.3. A diverzió mint a helyreállító igazságszolgáltatás és a jóvátétel fontos eleme 110
3.1.3.1. A diverzió története Ausztriában
3.1.3.2. A diverzió alkalmazásának jogi előfeltétele
3.1.3.3. Az áldozat-elkövető mediáció
3.1.3.4. Az áldozat-elkövető mediáció a gyakorlatban
A bűncselekmények és a konfliktusok típusai
Az áldozat-elkövető mediáció céljai
Szervezet és módszerek
A sikeres mediáció és a visszaesés aránya
Együttműködés más intézményekkel
3.1.4. Konklúziók 115
3.1.4.1. Az osztrák jó gyakorlatok
3.1.4.2. Egy „rossz gyakorlat"
3.1.4.3. Megfontolandó kérdések az osztrák gyakorlatban
Források 117
3.2. Wojciech Juszkiewicz:
A jóvátétel enyhítő körülményként való figyelembevétele a büntetés kiszabásakor - mediáció Lengyelországban 118
3.2.1. Bevezetés 118
3.2.2. Mediáció a lengyelországi büntetőeljárásban 119
3.2.3. Az ügy mediátor elé utalása 120
3.2.4. A mediáció hatása a büntetőbíróság jogerős ítéletére 120
3.2.5. Magánvádas ügyek 121
3.2.6. Hivatalból üldözendő bűncselekmények 121
3.2.7. A mediációval kapcsolatos statisztikai adatok 122
3.2.8. A Lengyel Mediációs Központ 123
3.2.9. Konklúziók 124
3.3. Arthur Hartmann:
A helyreállító igazságszolgáltatás jogszabályi háttere Németországban 125
3.3.1. Bevezetés 125
3.3.2. A német helyreállító igazságszolgáltatás története 126
3.3.3. A helyreállító igazságszolgáltatást lehetővé tevő fontosabb
jogszabályi rendelkezések Németországban 126
Források 129
3.4. Törzs Edit:
Közvetítői eljárás - mediáció - Magyarországon, felnőtt korú elkövetők esetén
3.4.1. Jogikeretek 130
3.4.1.1. Milyen esetekben alkalmazható a mediáció büntető ügyekben?
3.4.3.2. Jogi szabályozás itthon és az Unióban
3.4.1.3. A közvetítői eljárás elrendelése
3.4.2. A közvetítői eljárás fő vonásai 132
3.4.2.1. Kik járnak el mediátorként büntető ügyekben?
3.4.2.2. A közvetítői eljárás menete
3.4.2.3. A mediáció néhány további sajátossága Magyarországon
3.4.2.4. A sikeres mediáció hatása a büntetőeljárásra
3.4.3. Ügyszámok a mediáció 2007-es bevezetése óta 133
Források 135
3.5. Effi Lambropoulou:
Alternatív vitarendezési és helyreállító igazságszolgáltatási programok fiatalkorú elkövetők számára Görögországban: korlátok és nyitott kérdések 136
3.5.1. Bevezetés 137
3.5.2. A helyreállítás és a békéltetés formái a görög büntetőjogban 139
3.5.2.1. Történeti áttekintés
3.5.2.2. A jelenlegi helyzet: intézményesített gyakorlatok
3.5.2.3. A jelenlegi helyzet: a „félig intézményesült" lehetőségek
3.5.3. Új lehetőségek a fiatalkorú elkövetők ügyeiben 141
3.5.3.1. Jogi háttér és alkalmazási kör
3.5.3.2. A jogszabály alkalmazása
3.5.3.3. Előzetes értékelés
3.5.4. Konklúziók és jövőkép 147
Források 148
3.6. Isabella Mastropasqua:
Fiatalkorúak ügyeiben alkalmazott igazságügyi mediáció Olaszországban: Jelenlegi helyzet és a jövőbeni kilátások 152
3.6.1. Bevezetés 152
3.6.2. Az olasz modell sajátosságai 154
3.6.3. A 2008-as irányelvek 154
3.6.3.1. Az alkalmazott gyakorlatok rendszerbe szervezése
3.6.3.2. Mediációs szolgálatok
3.6.3.3. Mediátorok
3.6.3.4. A mediációs folyamat
Mediációra utalás
Előkészítő szakasz
A találkozó
Jóvátétel
Összegzés és a végeredmény formális rögzítése
3.6.3.5. A jövőre vonatkozó kilátások
3 6 4. Az irányelvektől a gyakorlati megvalósításig 159
Források 160
3.7. Dominic Kelly:
Helyreállító igazságszolgáltatási gyakorlatok és fiatalkorú elkövetők Írországban 161
3.7.1. A Garda Síochána diverziós programja 161
3.7.1.1. Helyreállító jellegű figyelmeztetés
3.7.1.2. Helyreállító célú konferencia
3.7.1.3. A diverziós program jellemzői
3.7.2. Családi konferencia 163
3.7.3. Konferenciamodellek 163
3.7.4. Tapasztalatok 164
3.8. Andrea Matouskova:
A mediáció mint a fiatalkori bűnözés kezelését célzó helyreállító gyakorlat Csehországban 165
3.8.1. Bevezetés 165
3.8.2. Multidiszciplináris fiatalsegítő csoport 167
3.8.3. Áldozat-elkövető mediáció 168
3.8.4. Kárjóvátétel 169
3.8.5. Konklúzió 170
3.9. Antonija Zizak:
Mediáció alkalmazása fiatalkorúak büntető ügyeiben Horvátországban 171
3.9.1. Bevezetés 171
3.9.2. A fiatalkorúak ügyeiben végzett mediáció alkalmazásának fejlődése Horvátországban 172
3.9.3. Hatásvizsgálat 175
3.9.4. Következtetések 176
Források 176
3.10. Vasso Artinopoulou:
Áldozat-elkövető mediáció családon belüli erőszak eseteiben - görögországi tapasztalatok 177
3.10.1. Bevezetés 177
3.10.2. A görögországi helyreállító igazságszolgáltatás áttekintő bemutatása 178
3.10.3. Áldozat-elkövető mediáció és büntetőjogi mediáció Görögországban 179
3.10.3.1. Az áldozat-elkövető mediáció általában
3.10.3.2. Áldozat-elkövető mediáció a családon
belüli erőszakra vonatkozó szabályozásban
A mediációval és a helyreállító igazságszolgáltatással kapcsolatos széles körű egyeztetés hiánya
Az esetleges szereptévesztés kockázata abban az esetben, ha az ügyész jár el mediátorként
A helyreállító igazságszolgáltatás alkalmazhatósága a nemi dimenzióra figyelemmel
3.10.4. Az áldozat-elkövető mediáció értékelése a családon belüli erőszakos ügyekben 183
3.10.4.1. A családon belüli erőszakos esetek látenciája
3.10.4.2. Az áldozat-elkövető mediáció végrehajtásának akadályai
3.10.4.3. Biztosított-e az eljárás folyamatos értékelése és az eredmény utólagos ellenőrzése?
3.10.5. Következtetések 185
Források 185
3.11. Theo Gavrielides:
Kapcsolatok helyreállítása: a helyreállító igazságszolgáltatás alkalmazása gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatban 187
3.11.1. Bevezetés 187
3.11.2. A gyűlölet-bűncselekmény meghatározása 189
3.11.2.1. A faji alapú gyűlölet-bűncselekmény meghatározása
3.11.2.2. A faji alapú gyűlölet-bűncselekmény és okainak megértése
Gyűlölet-bűncselekmény - a bűncselekmények külön kategóriája
A gyűlölet-bűncselekmény okai
3.11.3. Fehér foltok - a kutatás további irányai 194
3.11.4. Az ördög ügyvédjét játszva: alkalmas-e egyáltalán a helyreállító igazságszolgáltatás a gyűlölet-bűncselekmények kezelésére? 196
3.11.5. Kapcsolatok helyreállítása a resztoratív igazságszolgáltatás alkalmazásával: sikertörténetek 198
3.11.5.1. Izrael - különböző etnikumhoz tartozó közösségek közötti kapcsolat
3.11.5.2. London, Anglia - Southwark Mediációs Központ
3.11.5.3. Oregon, USA - a szeptember 11-ei eseményeket követő gyűlölet-bűncselekmények
3.11.5.4. Slough, Anglia-AikSaath
3.11.5.5. Southwark, Anglia - Rendőrség, Együttműködők és Közösség Együtt Southwarkban (PPACTS)
3.11.6. Konklúzió és javaslatok 203
1. javaslat - az állam számára
2. javaslat - a kutatók számára
3. javaslat - a politikai döntéshozók számára
4. javaslat - a jogalkotó számára
5. javaslat - a finanszírozók számára
6. javaslat - a resztoratív mozgalom számára
7. javaslat - a politikusok számára
Források 205
3.12. Arthur Hartmann:
Az áldozat-elkövető mediáció gyakorlata Németországban 207
3.12.1. A jogi szabályozás szerepe a helyreállító igazságszolgáltatás gyakorlatában 207
3.12.2. Az áldozat-elkövető mediáció (TOA) gyakorlata 207
3.12.3. Konklúziók 209
Források 209
3.13. Peter Mrazek:
Áldozat-elkövető mediáció és mediátorok Szlovákiában 211
3.13.1. Bevezetés
3.13.2. Mediáció Szlovákiában
3.13.3. Jövőbeni lehetőségek 214
3.14. Maritha Jacobsson és Lottie Wahlin:
Az áldozat-elkövető mediáció fejlődése Svédországban 215
3.14.1. Bevezetés 215
3.14.2. Az áldozat-elkövető mediáció kialakulása Svédországban 215
3.14.3. A mediációra vonatkozó jogszabályok 216
3.14.4. A bűncselekmények típusai 217
3.14.5. A mediáció jövője Svédországban 217
Források 217
4. A büntetés-végrehajtásban alkalmazott helyreállító gyakorlatok
4.1. Hatvani Erzsébet:
Szimbolikus helyreállítás - közösségi büntetések a Pártfogó Felügyelői Szolgálat gyakorlatában Magyarországon 219
4.1.1. Bevezetés 219
4.1.2. Jogszabályi változások 220
Források 226
4.2. Karolien Marien:
A helyreállító igazságszolgáltatás alkalmazása belgiumi börtönökben 227
4.2.1. A büntetés-végrehajtási szervezet Belgiumban 227
4.2.2. A helyreállító igazságszolgáltatás alkalmazásának kezdetei a belga büntetés-végrehajtási intézetekben 228
4.2.3. A resztoratív igazságszolgáltatási tanácsadók feladata és tevékenységei 228
4.2.4. A helyreállító igazságszolgáltatás büntetés-végrehajtási intézetekben való bevezetésével kapcsolatos problémák és megfontolandó szempontok 230
4.2.5. A Belgiumban jelenleg folyamatban lévő fejlesztések és a jövőbeni kilátások 231
4.3. Bram Van Droogenbroeck:
4.3. Áldozat-elkövető mediáció súlyos bűncselekmények esetén Belgiumban. Mire van szükségük az áldozatoknak, és mit tudnak felajánlani az elkövetők? 232
4.3.1. A jelenlegi helyzet Belgiumban 233
4.3.2. A helyreállító igazságszolgáltatás filozófiája 233
4.3.3. Miért kezdték alkalmazni az áldozat-elkövető mediációt a büntetés-végrehajtás fázisában is? 234
4.3.4. A gyakorlat 235
4.3.4.1. Miért igénylik a felek a mediációt?
Az áldozat szempontjai
Az elkövetők szempontjai
4.3.4.2. A személyes találkozó
4.3.5. Eredmények 237
4.4. Robert Friskovec:
Mediáció a büntetés-végrehajtási intézetekben és a helyreállító igazságszolgáltatás 238
4.4.1. A börtön mediáció és a helyreállító igazságszolgáltatás Európában és a világ többi részében 238
4.4.2. A mediáció elvei az Európa Tanács R(99)19. számú ajánlásában 238
4.4.3. Az áldozat-elkövető mediáció Szlovéniában 239
4.4.4. A mediáció kialakulása a szlovéniai börtönrendszerben 239
4.4.5. Mediációra alkalmas esetek 240
4.4.6. Bizonytalanságok és nehézségek 240
4.4.7. Tervek a jövőre 240
4.5. Andy Hudson:
„Aktív állampolgárság együtt": a börtön integrálása a helyi közösség életébe az Egyesült Királyságban 241
4.5.1. Bevezetés 241
4.5.2. A swale-i .Aktív állampolgárság együtt" program 242
4.5.3. A börtön Sportiskolája" 243
4.5.4. Konklúzió 244
4.6. Gyökös Melinda:
„Helyreállító/közösségi börtön" projektek Magyarországon 245
4.6.1. A helyreállító paradigma, a bűnmegelőzés és a helyreállító börtön
4.6.2. A helyreállító vagy közösségi börtön általános jellemzői 246
4.6.2.1. Szakképzés és készségfejlesztés
4.6.2.2. Jóvátételi szolgálat
4.6.2.3. Kommunikáció
4.6.2.4. Partnerség
4.6.3. A helyreállító vagy közösségi börtön hazai modelljének sajátosságai 247
4.6.4. Konklúziók 249
Források 253
4.7. Vicki Smith:
Elkövetők társadalmi reintegrációját célzó helyreállító gyakorlatok az Egyesült Királyságban 254
4.7.1. Bevezetés 255
4.7.2. A helyreállító igazságszolgáltatás és fiatalkorú elkövetők 256
4.7.3. Működik a módszer? 257
4.7.4. A jövőre vonatkozó kilátások 258
Források
4.8. Fábiánné Blaha Magdolna, Negrea Vidia és Velez Edit:
A családi döntéshozó csoportkonferencia alkalmazása a börtönpártfogás, illetve az utógondozás során 260
4.8.1. A családi döntéshozó csoportkonferencia alkalmazásának lehetőségei a pártfogó felügyelői munkában 260
4.8.2. A családi döntéshozó csoportkonferencia alkalmazásának megvalósítása a projekt folyamán 263
4.8.2.1. Jelzés és előkészítés
4.8.2.2. A családi döntéshozó csoportkonferencia menete
4.8.2.3. Eredmények
4.8.2.4. Tapasztalatok
4.8.2.5. Folytatás
5. Általános kitekintés
5.1. Martin Wright:
Miért van szükség a resztoratív igazságszolgáltatással kapcsolatos kutatásokra? 267
5.1.1. Bevezetés 267
5.1.2. Hogyan csökkenthetjük a bűncselekmények, valamint az emberek által egymás sérelmére elkövetett egyéb cselekmények számát? 267
5.1.3. Hogyan kell kezelnünk a bűncselekményeket? 269
5.1.4. Hol tartunk most? 269
5.1.4.1. Struktúra
5.1.4.2. A folyamat
5.1.4.3. Eredmény
5.1.4.4. Jóvátétel
5.1.5. Konklúziók 275
Források 276
5.2. Wagner János:
A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység bevezetésének tapasztalatai Magyarországon 278
5.2.1. A közvetítői eljárás bevezetése Magyarországon 278
5.2.2. Az első év tapasztalatait összegző kutatás 279
5.2.3. Alapadatok az első évből 281
5.2.4. Az attitűdvizsgálat 282
5.2.4.1. A büntető igazságszolgáltatás célja
5.2.4.2. Az igazságszolgáltatás feladatai
5.2.4.3. Az igazságszolgáltatás működése, a büntetőeljárás szereplői
5.2.4.4. A közvetítői eljárás megítélése a szakemberek körében
5.2.5. A kutatás néhány fontos konklúziója 285
Források 286
Tárgymutató 287
Módszertan 291

Témakörök