A helyi tanterv készítésének alapjai I.

Előszó

Részlet a könyvből:

"Mondjam azt, tanácsolta egy festő barátom, hogy amit itt látni fogunk, az nem ennivaló, hanem játék. Azaz ne keressük a művészet célját, értelmét, hasznát. Az almafának nem célja, hogy ehető gyümölcsöt teremjen. A tölgyfának sem célja, hogy árnyékot adjon. A növények nem érvelnek azzal, hogy gyakorlati hasznot nyújtanak. A napfény hatására egy zöld festékanyagot termelnek ugyan, amit klorofilnak nevezünk. Klorofil nélkül semmiféle élet nem volna lehetséges a földön. Mégis, ha valaki mondjuk a vasipar érdekében fűt, fát, erdőt ki akarna irtani - nem tiltakoznának, nem magyarázkodnának akkor sem. Nem céljuk a növényeknek, hogy megakadályozzák az élet kipusztítását.
A művészetnek sincs szüksége semmilyen igazolásra, létjogosultsága indoklására. Hasonlóan a matematikához, nem törekszik semmiféle gyakorlati hasznosságra. Művészet, matematika: teljesen haszontalan és céltalan, mint maga a teremtett világ. Mégis mind a kettőt felhasználjuk számos triviális célra, sőt a gyakorlati, anyagi létezésünkben sem boldogulnánk nélkülük. Mindenekfelett azonban érvelhetnének a művek a "klorofil"-jukkal, hiszen általában ki is fejeznek valamit, valami majdnem kimondhatót. Ilyesfélét közölnek velünk: igazság, bátorság, tisztaság, vagy egyszerűen: rend. Azt közlik, hogy a világ mégis különb hely, az élet mégis nagyobbszabású dolog, mint amilyennek emberi ésszel látszik. Nemcsak erdőt, hanem kedvet, lendületet adnak, táplálják az emberiséget fenntartó vitalitást évezredek, évtízezredek óta." Vissza