A helyi önkormányzatok

Tartalom

ELŐSZÓ
I. rész
AZ ÖNKORMÁNYZATOKRÓL ÁLTALÁBAN
(Elvárás vagy realitás?) 7
1. Az önkormányzás jelentéstartalma 9
2. Az önkormányzati funkciók erősödése 13
3. A nemzeti hagyományok, a történelmi tapasztalatok szerepe
az önkormányzatok kiépítésében 14
4. Az önkormányzati működés előfeltételei
a Helyi Önkormányzatok Európai Kartája tükrében 15
4.1. Magyary Zoltán által megkülönböztetett szervezési elvek 16
4.2. Az önkormányzati működés előfeltételei 17
4.2.1. A jogi személyiség kérdése 18
4.2.2. Az önkormányzati hatáskörök sérthetetlensége 18
4.2.3. Az önkormányzat gazdasági önállósága 19
4.2.4. Önállóság a terület- és településfejlesztésben 22
4.2.5. A helyi jogalkotási hatalom kérdése 24
5. A magyar szabályozás főbb jellemzői 27
5.1. Az önkormányzatok alkotmányi szabályozása. De lege lata és de lege ferenda 27
5.2. Önkormányzati alapjogok 29
5.3. Az alapjogok érvényesülése 30
II. rész
A TELEPÜLÉSEK ÉS A TERÜLETEK 33
1. A közigazgatás kapcsolata a településekkel és a területekkel 35
1.1. A település fogalma, definiálása 35
1.1.1. A települések és a közigazgatás kapcsolata 36
1.1.2. A hazai szabályozás differenciáltsága 36
1.1.3. A települések státusának jogi szabályozása 37
1.2. A közigazgatás és a területi egységek viszonyának elemzése 38
1.3. A területszervezési ügyek 41
2. A község 42
2.1. A község fogalma 42
2.2. Községszervezés 43
2.2.1. Új község alakításának előfeltételei és szabályai 43
2.2.2. Községegyesítés megszüntetése 44
2.3. A nagyközségi cím használata 45
3. A város 46
3.1. Törekvések a város meghatározására 46
3 .2. Nagyközség várossá nyilvánításának kezdeményezése 46
3.3. Községek, városok státusának módosulásai 48
3.4. A településnevekkel kapcsolatos főbb szabályok 49
3.5. A megyei jogú város 50
4. Az ország területi egységei 51
5. A területszervezési eljárás közös szabályai 52
III. rész
A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE 53
1. A feladat- és hatáskör viszonya 55
1.1. A feladat- és hatáskör egymásmellettisége 55
1.2. Hatósági jogkör - hatósági hatáskör 56
1.3. A helyi önkormányzatok köre 57
2. A feladat- és hatáskör-telepítés rendszere 58
2.1. Centralizációs és decentralizációs törekvések 58
2.1.1. Az önkormányzati önállóság értelmezése 59
2.1.2. A közügyek intézése a jogszabályi keretek között 59
2.1.3. A hatáskörök terjedelme és az önállóság 59
2.2. A hatáskör-telepítést befolyásoló jelentősebb körülmények 60
2.3. A feladat- és hatáskörök összetevői 61
3. A helyi önkormányzatokhoz történő feladat- és hatáskör-telepítés szabályai 62
3.1. A helyi közügy fogalma 62
3.2. A feladatkijelölés és hatáskör-telepítés megvalósulási formái 63
3.3. A kötelező és szabadon vállalható feladat- és hatáskörök 64
3.3.1. Kötelezően ellátandó feladatok és hatáskörök 64
3.3.2. Szabadon vállalt feladat- és hatáskörök 65
4. A települési önkormányzatok kötelező és szabadon vállalható feladatai 67
4.1. A törvényi szabályozás településcentrikussága 67
4.2. A kötelező feladatokról 68
4.3. A szabadon vállalt feladatokról 69
4.4. A megyei jogú város és önkormányzatának státusza 72
5. A hatásköri törvény 74
6. A hatáskör gyakorlása és átruházása 75
6.1. Általános kérdések 75
6.2. Az át nem ruházható hatáskörök 77
6.3. A hatáskör átruházása és gyakorlása 79
7. A hatósági feladatok az önkormányzati szervezetben 82
8. Az önkormányzati hatósági ügyek intézése 83
9. Az államigazgatási hatósági ügyek intézése 85
IV. rész
A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ 89
1. A települési képviselő jogállása 91
1.1. A képviselő választása 92
1.1.1. A választójog 92
1.1.2. A választó jogosultság nyilvántartása 92
1.1.3. A választókerületek kialakítása, szavazókörök 94
1.1.4. A jelölt ajánlása 95
1.1.5. A szavazás 97
1.1.6. A választás rendszere és az eredmény megállapítása 99
1.1.6.1. Kislistás választás 99
1.1.6.2. Vegyes választási rendszer 100
1.1.6.3. A fővárosi közgyűlés tagjainak választása 100
1.1.6.4. A megyei közgyűlés tagjainak választása 101
1.1.7. Időközi választás 101
1.2. A települési képviselő testületi tagsága 102
13 A képviselői tevékenység érdek-képviseleti jellege 103
1.4. A település egészét átfogó képviselői felelősség 104
1.5. A képviselő társadalmi megbízatása 104
1.6. A települési képviselő eskütétele 104
2. A települési képviselő jogai és kötelességei 105
2.1. A települési képviselő joga 105
2.2. A települési képviselő kötelessége 112
3. A képviselői megbízatás megszűnésének esetei 114
4. A tanácsnok 116
V. rész
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 119
1. A képviselő-testület jogállása, alakuló ülése, működésének
alapdokumentumai 121
1.1. A képviselő-testület jogállása 121
1.2. A képviselő-testület alakuló ülése 122
1.3. A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ) 123
1.3.1. Jelentősége, megalkotásának kötelezősége 123
1.3.2. Megalkotásának határideje 124
1.3.3. Tartalma 126
1.3.4. Jogforrási jellege 127
1.3.5. Megalkotásának folyamata 128
1.3.6. Szerkezeti tagolása 129
1.4. Az önkormányzati program (ciklusprogram) 130
1.5. A képviselő-testület munkaterve 131
1.6. A képviselő-testület ülésterve 133
2. A képviselő-testület ülésének előkészítése 134
2.1. Az ülés összehívásának szükségessége 134
2.2. A testületi ülés javasolt napirendjének összeállítása 135
2.3. Az előterjesztések elkészítése 136
2.3.1. Az előterjesztők köre 136
2.3.2. Az előterjesztések összeállítása és el(ő)készítése 137
2.3.3. Az előterjesztésekkel szemben támasztott követelmények 137
2.4. A meghívandók köre 139
2.5. Az ülés összehívása: a meghívók és az előterjesztések kiküldése 140
2.6. Az ülés helye és nyilvánossága 141
2.7. Az ülés technikai feltételeinek biztosítása 143
3. A képviselő-testület ülése 144
3.1. A testületi ülés vezetője 144
3.2. A testület ülésének határozatképessége 145
3.3. Az ülés megnyitása, a résztvevők köszöntése 146
3.4. A jegyzőkönyv-hitelesítők kijelölése (felkérése) 147
3.5. Az ülés elnöksége 147
3.6. Az ülés napirendjének megállapítása 147
3.6.1. Általános szabályok 147
3.6.2. Kivételes szabályok 149
3.6.3. A tárgysorozat sorrendiségének meghatározása 151
3.6.4. A napirend meghatározásának eltérő szabályai az egyes ülések típusa szerint 151
3.7. Napirend előtti kérdések 152
3.8. Az egyes napirendek tárgyalása 153
3.8.1. A tanácskozás résztvevői 153
3.8.2. A tanácskozás rendjének fenntartása 154
3.8.3. A tanácskozás (napirendek tárgyalásának) vezetése 155
3.9. A szavazás elrendelése 156
3.10. A képviselő-testület határozata 160
3.10.1. Önkormányzati hatósági ügyekben született testületi határozatok 160
3.10.2. Önkormányzati ügyekben hozott testületi határozatok 160
3.10.3. A határozattal szemben támasztott tartalmi követelmények 163
3.10.4. A képviselő-testületi döntés megjelenésének más formái 164
4. Az önkormányzati rendelet 165
4.1. Az önkormányzati rendeletalkotás keretei 165
4.2. Az önkormányzati rendelet szabályozási köre 165
4.3. Az önkormányzati rendeletalkotás kezdeményezői 166
4.4. A rendelettervezet elkészítése, véleményezése és testület elé terjesztése 167
4.5. Az önkormányzati rendelet jelölése 169
4.6. Az önkormányzati rendelet kihirdetése és hatálybaléptetése 170
4.7. Az önkormányzati rendeletek végrehajtása, illetőleg hatályosulása 171
5. A testület ülését követő feladatok 172
5.1. A jegyzőkönyv elkészítése 172
5.1.1. A jegyzőkönyv 173
5.1.2. A jegyzőkönyv mellékletei 174
5.1.3. A zárt ülés dokumentumai 174
5.1.4. A hangszalagos rögzítés 175
5.2. A szükséges jegyzőkönyvi kivonatok elkészítése és megküldése 175
5.3. Gondoskodás az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és megküldéséről 176
5.4. A képviselő-testület döntéseinek nyilvántartása 176
5.5. A képviselő-testület ülésén elhangzott felvilágosítás-kérések, interpellációk, javaslatok, bejelentések stb. intézésének figyelemmel kísérése 177
5.6. A hivatalos lap szerkesztése 177
5.7. Az önkormányzati döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése; a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, tájékoztatók
döntéshozatali előkészítése 178
VI. rész
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI 179
1. A bizottsági tevékenység jelentősége 181
2. A bizottság jogállása 183
3. A bizottság feladat- és hatásköre; funkciója 184
3.1. A bizottság döntés-előkészítő tevékenysége 185
3.2. A bizottság döntési jogköre 185
3.3. A bizottság feladatai a képviselő-testületi döntések végrehajtásának szervezésében és ellenőrzésében 186
4. A bizottsági tevékenység szabályozása 187
5. A bizottság megalakítása 188
5.1. Kötelezően megalakítandó bizottságok 189
5.2. Ad hoc (ideiglenes) jellegű bizottságok 190
5.3. Az albizottság 191
6. A bizottság létszáma, összetétele 192
7. A bizottság működése 195
8. A településrészi önkormányzat 197
VII. rész
A POLGÁRMESTER, A JEGYZŐ, A POLGÁRMESTERI HIVATAL ÉS A KÖRJEGYZŐSÉG 201
1. A polgármester 203
1.1. A polgármester jogállása, feladatai 203
1.1.1. Az SZMSZ-ek a polgármester fő feladatait különösen a következőkben látják 205
1.1.2. A polgármester részletes jogosítványai 206
1.1.2.1. A képviselő-testület működésével összefüggő feladatok 206
1.1.2.2. Az önkormányzat bizottságaival kapcsolatos feladatok 207
1.1.2.3. A polgármesteri hivatallal kapcsolatos feladatok 207
1.1.2.4. A lakossági kapcsolattartás feladatai 207
1.1.2.5. A gazdálkodással kapcsolatos feladatok 208
1.2. A polgármesteri pozíció „erőssége" 208
1.3. A polgármesteri közfunkcióval összefüggő előírások 210
1.3.1. Az összeférhetetlenség szabályai 210
1.3.2. A polgármester fegyelmi és kártérítési felelőssége 212
1.3.3. A polgármester díjazása 213
2. Az alpolgármester 214
3. A jegyző (körjegyző) 216
3.1. A jegyzői jogállás elemei 216
3.2. A jegyző főbb feladatai 217
3.2.1. A körjegyző speciális jogköre 219
3.3. A jegyző (körjegyző) jelzési kötelezettsége jogszabálysértés észlelése esetén 220
4. A polgármesteri hivatal 221
4.1. Egységes hivatal 221
4.2. A hivatal belső tagozódása 222
4.3. A hivatal irányítása, vezetése 223
5. A körjegyzőség 225
VIII. rész
A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK TÁRSULÁSAI 229
1. Általános alapvetés 231
1.1. Történelmi előzmények 231
1.2. A hatályos szabályozás biztosította lehetőségek 236
1.3. A pozitív irányba történő elmozdulás akadályai 237
1.4. A megoldás lehetőségei 238
2. Az Ötv.-ben szabályozott társulások 240
2.1. A hatósági igazgatási társulás 240
2.1.1. Követelmények és törvényi szabályok 240
2.1.2. A társulás ügyrendje 242
2.1.3. A társulás és a megállapodó felek kapcsolata 242
2.1.4. A társulás szervezete; a vezető jogállása 243
2.1.5. A hatósági igazgatási társulás működésének főbb jellemzői 243
2.2. Az intézményi társulás 244
2 2.1. A feladat; a megoldás eszközei; típusok 244
2.2.2. A jogszabályi tartalom jellemzője 245
2 2 3. Jogok és kötelességek 246
2.2.3.1. Milyen kötelességeik vannak a társult önkormányzatoknak? 246
2.2.3.2. Milyen jogai vannak a társult önkormányzatoknak? 246
2.3. Társult képviselő-testületek 247
2.4. A szabad társulási jog 251
3. A Ttv.-ben szabályozott társulási alakzatok 251
3.1. Általános szabályok 251
3.2. A társulási megállapodások típusai 252
3.2.1. Megbízás feladat-, hatáskör, szolgáltatás ellátására 253
3.2.2. Közös fenntartás, közös foglalkoztatás 253
3.2.3. Közös döntéshozó szerv 254
3.2.4. Jogi személyiséggel rendelkező társulás 255
4. Egyéb együttműködések 255
5. A kistérségi területfejlesztési társulások 256
IX. rész
A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 257
1. A megyei önkormányzat helyzete 259
2. A megyei önkormányzat feladat- és hatásköre 263
3. A területi közigazgatás fejlesztése 266
4. Az önkormányzati közigazgatás és a területi államigazgatási
szervek kapcsolata 267
X. rész
A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS KÖZVETLEN MEGNYILVÁNULÁSÁNAK
FORMÁI ÉS FÓRUMAI 269
1 A helyi önkormányzás közvetlen megvalósulásának formái 271
1.1. Helyi népszavazás 271
1.2. Népi kezdeményezés 275
2. A helyi közakarat formálásának fórumai 276
2.1. A közmeghallgatás 276
2.2. A falugyűlés 277
2.3. A városkörzeti tanácskozás 278
2.4. A képviselői fogadóóra 279
2.5. A testületi ülés nyilvánossága 279
2.6. A testület állandó és ideiglenes bizottságai 280
2.7. A helyi médiák szerepe 280
XI. rész
AZ ÖNKORMÁNYZATOK VAGYONA, TULAJDONA, VÁLLALKOZÁSAI 281
1. Az önkormányzatok és a piacgazdaság 283
1.1. A tulajdon köre 283
1.2. Az önkormányzat bevételei 285
1.2.1. Saját bevételek 285
1.2.2. Átengedett központi adók 286
1.2.3. Az állami támogatások 288
1.3. Az önkormányzati gazdálkodás 290
1.3.1. A piacgazdaság alapkérdései 291
2. Az önkormányzatok piacgazdasággal összefüggő
tevékenységének elemei 295
2.1. „Vállalkozó" és/vagy „vállalkozásbarát" legyen-e
az önkormányzat? 296
2.2. A koncesszió szerepe az önkormányzati vállalkozásban 299
2.2.1. A helyi közutak és műtárgyaik működtetése 299
2.2.2. A helyi közművek hasznosítása 299
2.3. Gazdasági társaságokban való részvétel 300
3. Az önkormányzatok közhatalmi eszközei a piacgazdaság
szolgálatában 302
4. Felelősség a gazdálkodásért; a gazdálkodás ellenőrzése 304
5. A továbblépés esélyei és lehetőségei 305
5.1. Az önkormányzati vagyon 305
5.2. A gazdálkodási szabályok alapelvei 306
5.3. Fejlesztési támogatási rendszerek 307
5.4. Az önkormányzati gazdálkodás ellenőrzése 308
XII. rész
A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A KÖZPONTI
ÁLLAMI SZERVEK 309
1. A helyi önkormányzatok és a központi állami szervek
kapcsolatának körülhatárolása 311
2. Az Országgyűlés kapcsolata a helyi önkormányzatokkal 313
3. . A köztársasági elnök kapcsolata a helyi önkormányzatokkal 317
4. A kormány kapcsolata a helyi önkormányzatokkal 318
5. A miniszterek kapcsolata a helyi önkormányzatokkal 323
XIII. rész
A FŐVÁROSI, MEGYEI KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL 327
1. A közigazgatási hivatal 329
1.1. Előzmények 329
2. A közigazgatási hivatal és vezetőjének jogállása 331
2.1. A közigazgatási hivatal jogállása 331
2.2. A hivatal vezetőjének jogállása 332
2.3. A közigazgatási hivatal irányítása 3 3 3
3. A közigazgatási hivatal vezetőjének feladat-és hatásköre 334
3.1. A helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésének
ellátása 335
3.2. A közigazgatási hivatal, valamint az igazgatási szerv
vezetőjének hatósági jogköre 337
3.3. A hivatalvezető koordinációs feladata és hatásköre 338
3.4. A közigazgatási hivatal vezetőjének ellenőrzési feladatai 340
3.5. A közigazgatási hivatal vezetőjének a területfejlesztés
feletti törvényességi felügyelete 341
3.6. A közigazgatási hivatal vezetőjének egyéb feladatai 342
MELLÉKLETEK 343
1. A Magyar Köztársaság Alkotmánya (nem teljes szöveg).
1949. évi XX. törvény (VII., IX., XIII. fejezetei) 345
2. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek
választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény 351
3. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 363
4. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 411
5. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről
és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló
1994. évi LXIV. törvény 451
6. A helyi önkormányzatok társulásairól
és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 459
7. A területfejlesztési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény 465
8. A fővárosi, megyei közigazgatási hivatalokról szóló
191/1996. (XII. 17.) Korm. rendelet 471
9. A belügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló
147/1994. (XI. 17.) Korm. rendelet 479
RÖVIDÍTÉSEK 485

Témakörök