A helyi állami nyomdaipar termékei előállításának rövid ismertetése

Előszó

A könyvnyomtatás fejlődése Gutenbergtől napjainkig

A könyvnyomtatás feltalálásáról a betű csodálatos diadalútjárói nem adhatnánk csupán valamelyest összefoglaló képet, ha néhány szóval nem emlékeznénk meg magáról az Írásról,a betű kialakulásáról. Társadalmunk magáénak érez minden haladó tudományt, mindent, amit az előző korok alkottak, és amik az emberi fejlődést szolgálták. Ennek a tudománynak őrzője és átadója évezredek óta a betű, az írás és a könyv, mely most a mi kezünkben hatalmas arányú kultúrforradalmunk egyik lényeges fegyvere lett.

Nézzünk először vissza az emberiség fejlődésének kezdeti idejére.
A kőkorszakból fennmaradt rajzok szinte tökéletesek. Apró szobrok is maradtak ránk e korból, sőt a színezés és festés nyoma is fellelhető. Befestették egyes törzsek a holttesteket is jeléül annak, .hogy magukat életükben is festették.
Az ősember rajzai mammutokat lovakat és egyéb akkor élő állatokat, valamint a használatos tárgyakat ábrázolják. Tágabb elképzelések érzelmek ábrázolása ezeken a rajzokon még nem mutatható ki. Ezek az emberek valószínűleg még nem tudtak beszélni, de rajzaikról feltételezhető, hogy gondolataikat mozdulatokkal már kifejezték. Az első írás is gondolatokat, fogalmakat igyekszik egy-egy jellel kifejezni. Ez a kínai írás, mely 4000 különböző jelet számlál.
Az első Írásjeleket szintén kőbe vésve találta meg a kutató utókor. Hatalmas fejlődést jelentett az írás történetében, mikor a jelek égetett agyagra, majd cserépre kerültek.
Peruban más-más színű kötélre kötött különböző csomó szolgált a gondolatközlés alapjául.
A feltárt piramisok egyikében fába metszett feliratokat találtak.
A képírás modern változatai mai tipográfiánkban is megvannak, annak csinosító dekorációi. Étlapjainkon igen jó hatást kelt a borok mellett elhelyezett pohár. Utazási útmutatókon sítalp, vasúti sín, vagy egy-egy étterem megjelölésére keresztbe rakott kés és villa.
A kő-tégla- és érclapok uralmát a könyv megjelenése döntötte meg. Ez kezdetben hosszú pergament vagy papirusz tekercsből állott,egy-egy példány elkészítése sokszor több évi munkát jelentett. Természetes,hogy szinte megfizethetetlen értéket képviselt, és példányai.csak a kiváltságosak kezébe kerülhettek.
Történelmi feljegyzések tanúskodnak arról, hogy i.e. 325 körül az írott könyv már politikai erővel rendelkezett. Si-Huang-ti kínai császár mindent el akart tüntetni, ami arra emlékeztetett, hogy Kína az Ő uralma előtt is már létezett. Ezért rendeletet adott ki, mely szerint minden történelmi munkát,kivéve az 0 családjáról szóló - emlékiratokat el kell égetni. Parancsára a kínai irodalom nagy részét máglyán elégették.
Ptolemajos fáraó i.e. 250 körül felismerte az írott tudomány jelentőségét, állami könyvtárat létesített Alexandriában. Vissza