Előszó
Az 1963-as esztendőben különösen sokat hallottunk a Heidelbergi Kátéről. Azért volt ez, mert a református egyházak az egész világon megünnepelték a Káté megjelenésének 400. évfordulóját. Magyarországi református egyházunk is bekapcsolódott az ünnepség-sorozatba. A debreceni Nagytemplomban a Zsinati Tanács május 5-én külön ülésen méltatta és újra egész egyházunk jelenlétében. Különösen nagy öröm volt számunkra, és a Heidelbergi Káté szelleméhez is méltó, hogy a Zsinati Tanács megemlékezése egybeesett a Református Világszövetség Európai Bizottságának debreceni tanácskozásaival, és így valamennyi jelentős európai református egyház képviselője, sőt tengerentúli testvéreink küldötte is részt vett rajta.
Az ünnepség lefolyásáról, az ott elhangzott igehirdetésről, előadásokról és a Zsinati Tanács ünnepi határozatairól tájékoztat ez a füzetecske. Szeretnénk, ha a Heidelbergi Káté emlékünnepe nemcsak egyetlen gyülekezet, a debreceni nagytemplomi gyülekezet felejthetetlen alkalma maradna, hanem eljutna egész egyházunkhoz, minden lelkipásztorhoz, valamennyi gyülekezethez. Éppen Magyarországon talált megjelenése után szinte azonnal kedvező fogadtatásra református hitünknek ez a tömör, világos foglalata. A Szentírás után ez a könyvecske köt össze bennünket leginkább a világkeresztyénséggel. Évszázadokon át formálója, alakítója volt a magyar gyülekezetnek. A lelkipásztorok theológiai akadémiáinkon tanulták, a szószéken magyarázták és magyarázzák a Heidelbergi Kátéban összefoglalt keresztyén tanítást. A Zsinati Tanács ünneplése arra ösztönözze gyülekezeteinket, hogy érezzék újra időszerűségét, frissességét és szívleljék meg tanítását, igazságait. A Heidelbergi Káté 400 éves fordulója arra is tanít bennünket, hogy ha jól élünk az atyák örökségével, az soha nem avul el, hanem naponkénti friss mannaként táplál bennünket. Eligazító, erőt adó, az életre felkészítő és helyes döntésekre késztető tanításokat tartalmaz. De nem feledkezhetünk el valamiről: a Zsinati Tanácsnak ez ökumenikus közösségben lezajlott ünnepsége nem a Heidelbergi Kátét méltatta, hanem a felé fordította a figyelmet, Aki a Heidelbergi Káté mögött és a teljes Szentírás kijelentésében szól hozzánk, Akire a Káté első kérdése is utal, az Úr Jézus Krisztus felé.
E füzetecske tartalmazza a francia református egyház elnökének, Pierre Bourguet francia lelkipásztor testvérünknek a debreceni Nagytemplomban tartott igehirdetését; a Református Világszövetség főtitkárának rövid beszámolóját arról, miként emlékeztek meg az egész világon a református egyházak e hitvallásos iratunkról; dr. Tóth Endre atyánkfia, a debreceni Theológiai Akadémia professzora előadását hozza a Káté magyarországi történetéről és tartalmazza még a Zsinati Tanács ünnepélyes határozatának indokolását és magát a határozatot. A gyülekezetek elé tárjuk a könyvecskében annak a beszélgetésnek a szövegét, amelyet Dr. Bartha Tibor püspök folytatott a Heidelbergi Káté jelentőségéről az amerikai Columbia Televíziós társaság képviselőivel. Ez a televíziós társaság filmet készített a Heidelbergi Káté magyarországi történetéről és mostani használatáról, melyet 1963. október 27-én délelőtt közvetített az Amerikai Televízió. A könyvecske végén olvasóink felmérhetik, milyen ökumenikus hatást váltott ki a debreceni kátéünnepség, s láthatják belőle, hogy ez a könyvecske és a benne megvallott hitigazságok miként tagolnak be bennünket az egyetemes anyaszentegyház nagy közösségébe.
Vissza