A hegyvidéki villanegyed kialakulása XVIII-XIX. század

Előszó

Szerencsés fekvésű fővárosunk egyik fontos urbanisztikai értéke, hogy a város határain belül emelkedő budai hegyek, illetve az ezek lejtőit egyre nagyobb mértékben beborító lakónegyedek a városi lakóterület szerves részét alkotják. A hegyvidék háztengerének épületei nagy többségükben újak: a legutóbbi évtizedek sőt évek termékei. Nyilvánvaló, hogy a főváros lakóterületének ilyen mérvű terjeszkedése, amely a helyvidék nehezen megközelíthető részeit is meghódította állandó városi lakóhelyül, elképzelhetetlen lett volna a modern közlekedési eszközök nélkül. De a hegyvidéki villanegyed a budapesti városépítésnek mégsem teljesen modern képződménye: eredete csaknem másfél évszázadra, Pest és Buda kezdődő nagyvárosiasodásának korára nyúlik vissza.
Az 1840-es években a budai hegyvidéken kialakult első villanegyed lényegesen különbözik azoktól a pompás kertes városrészektől, amelyek más európai fővárosok - uralkodói székhelyek - körül a XVII-XVIII. század folyamán az arisztokrácia kastélyépítő tevékenysége folytán létrejöttek. Budán, amely az újkorban sohasem volt ténylegesen királyi székhely, még halvány megfelelői sem voltak ezeknek a nagyszabású nyári palotáknak s az őket körülvevő parkoknak; a magyar arisztokraták - egy-két kivétellel - Budán csak városi palotákat építettek, de ezek is szerény vidéki lakok benyomását keltik ugyanezeknek az arisztokratáknak fényes bécsi palotáihoz képest. Vissza