A hegyek és hegységek nevei

Előszó

Részlet a könyvből:
A HEGYEK ÉS HEGYSÉGEK NEVEI
Százhetvenöt év alatt a Magyar Tudományos Akadémia történész és nyelvész tagjai közül hárman választották székfoglaló előadásunk tárgyát a névtan (onomasztika) helynevekkel foglalkozó ágából (toponomasztika). 1878. június 17-én Pesty Frigyes rendes tag olvasott fel A helynevek és a történelem címmel. Rá hetven évvel, 1948. június 28-án Kniezsa István rendes tag tartotta székfoglalóját Moldova történelmi vízrajza címmel. (Szövege nyomtatásban nem jelent meg, kézirata lappang.) Újabb ötvenegy év elteltével, 1999. január 11-én jómagam beszéltem levelező tagként Az új európai víznévkutatás címmel. Most, rendes tagként, a hegyek és hegységek neveiről, az oronimákról fogok szólni.
A magyar kutatók közül számosan foglalkoztak eddig is a hegynevek problémáival, ki kevesebb, ki több felkészültséggel és sikerrel. Czirbusz Géza geográfus és etnográfus 1908-ban 85 oldalnyi dolgozatot tett közzé a Torontál megyei Nagybecskereken A Kárpátok hegyeinek és folyóinak nevei címmel. A sokat ígérő cím csalóka. A dolgozatnak alig van tudományosan helytálló, ma is értékesíthető részlete. A kudarc okát jól látta maga a szerző is. Őszintén megvallotta, hogy ,,Vidéken nálunk tudományos dolgozatot írni bajos. Eltekintve, hogy alig 4-5 városnak van modern városiassága és szellemi élete: hasznavehető közkönyvtárak nincsenek, s ha vannak, drágább szakmunkákat, jelen esetben kimerítő szótárakat nem vesznek. Vissza