Fülszöveg
A hegedűt szinte megvalósulása óta műalkotásnak tekintették. Ennek gyökere bizonyíthatóan a vizuális művészetek és a hegedű formavilága között kimutatható kapcsolatban rejlik. Olyan viszony ez, amely a művészetek között egyetemlegesen jellemző, s a hegedű kialakulásának idején meghatározó művészeti stílusszemlélet hatásában kereshető. (A hegedű és kialakulása és formavilága)
A több évszázaddal ezelőtt empirikusan kialakult hegedűszerkezet állékonysága már tapasztalatból ismert, s mindez tudományosan is bizonyítható. Eddig azonban ismeretlen volt, mekkora szellemi bravúr az - a húrok feszítéséből - a hegedűben képződő belső erőrendszer, amit a korai hegedűépítők létrehoztak. A tudomány csak jóval később ismerte fel, és a mérnöki szerkezetek tervezésében is alig száz éve alkalmazzák. (A hegedű analóg statikai elemzése)
A hegedű élettartama a tapasztalatok szerint évszázadokat ívelhet át, egyik szerkezeti elemét, a gerendát mégis 20- 25 évenként cserélni kell. Indoklásául az...
Tovább
Fülszöveg
A hegedűt szinte megvalósulása óta műalkotásnak tekintették. Ennek gyökere bizonyíthatóan a vizuális művészetek és a hegedű formavilága között kimutatható kapcsolatban rejlik. Olyan viszony ez, amely a művészetek között egyetemlegesen jellemző, s a hegedű kialakulásának idején meghatározó művészeti stílusszemlélet hatásában kereshető. (A hegedű és kialakulása és formavilága)
A több évszázaddal ezelőtt empirikusan kialakult hegedűszerkezet állékonysága már tapasztalatból ismert, s mindez tudományosan is bizonyítható. Eddig azonban ismeretlen volt, mekkora szellemi bravúr az - a húrok feszítéséből - a hegedűben képződő belső erőrendszer, amit a korai hegedűépítők létrehoztak. A tudomány csak jóval később ismerte fel, és a mérnöki szerkezetek tervezésében is alig száz éve alkalmazzák. (A hegedű analóg statikai elemzése)
A hegedű élettartama a tapasztalatok szerint évszázadokat ívelhet át, egyik szerkezeti elemét, a gerendát mégis 20- 25 évenként cserélni kell. Indoklásául az elméleti elemzések is csak annyit mondanak: „elfáradt, új, rugalmas gerendára van szükség". De valójában mi okozza ezt a jelenséget: kizárólag az anyag „elöregedése", vagy a tartós terhelés hatására az anyag molekulái között változó konstelláció időben elhúzódó folyamatának a következménye? (A hegedűgerenda mai szemmel)
A húrlábról eddig kialakított vélekedések megoszlanak, ellentmondások, vaskos tévedéseid fordulnak bennük elő, pedig a húrláb hangszertípust alakító szerkezeti elem. Gyakorlati szerepét a hangszer anyagában terjedő mechanikai hullámok intenzitásának növelésében rég felismerték, elméleti jelentőségét a hegedű-szakirodalom azonban mind ez ideig nem tárta fel, vagy ha érintőlegesen foglalkozott is vele, számos kérdést megválaszolatlanul hagyott. (A húrlábról, ahogyan ma látjuk)
A hegedűépítésben létezése óta különböző külső-belső tényezők keltettek zavart. Szerepük van ezek kialakulásában, elterjedésében a mindenkori közfelfogásnak, hegedűsöknek, hegedűkereskedőknek, hangszer-gyűjtőknek, sőt valamelyest az egyes tudományágak (fizika, kémia) érintőleges művelőinek is. Bár a tárgyalt tények következményei látszólag az alkotó hegedűépítésre hatnak vissza, mindez valójában több ennél: közügy, az egyetemleges kultúra ügye. (A hegedűépítés régi-új dilemmái)
Vissza