A héber és a görög gondolkodásmód egybevetése

Tartalom

A probléma 5
ELSŐ RÉSZ
Dinamikus és statikus gondolkodás
I. Dinamikus 12
1. A nyugalmi állapotot kifejező héber igék dinamikus karaktere 12
2. Az állapotot és tulajdonságot kifejező héber igék dinamikus karaktere 16
3. A logikai „létezés" 20
4. A hájáh ige által kifejezett létezésfogalom 22
A) A hájáh ige 22
B) Valamivé válni, hatást kifejteni 23
C) A hájáh ige prepozíciós szerkezetekben 24
a) hájáh lö 24
b) hájáh kö 24
c) hájáh 'al 25
d) hájáh bö 25
D) A hájáh ige állítólagosán statikus előfordulásai 26
a) A létezés 26
b) Az idői szféra meghatározása 26
c) Stilisztikai fordulat: szépnek lenni 27
d) A hájáh participiummal 27
e) A hájáh az első főmondatban 28
f) A létezés formális karaktere ' 29
E) Az isteni létezés 30
5. A világ dinamikus karaktere 34
II. A statikus létezés 35
1. Az eleai iskola és Hérakleitosz 35
2. Platón 37
III. A nem létező létezése 39
1. A görög gondolkodásmód szerint 39
2. A héber gondolkodásban 40
IV. Az Ige 42
1. Az Ige az ókori keleti és a héber gondolkodásban 42
2. Az Ige a görög gondolkodásban 50
V. Kollektív fogalmak és ideák 53
1. A héber kollektív fogalom 53
A héber gondolkodásban az általános az eredeti, a konkrétan egyedi a másodlagos. Az
egész adott, a rész annak megjelenési formája.
2. Platonikus parallelek 54
Az ideák számítanak általánosnak és eredetinek. Az érzékelhető dolgok ezek megjelenési formái.

MÁSODIK RÉSZ
Benyomás és küllem
I. Építmények keltette benyomás 57
II. Emberek keltette benyomás 58
1. Neves személyiségek szépsége 58
2. Az Énekek éneke leíró részei 59
3. A szépség eszménye 66
III. Dolgok keltette benyomás 71
1. A gyengeség, a mulandóság és a biztonság képei 72
2. A dolgok képszerűsége a jahvista teremtéstörténetben 72
Föld és földfelszín. Egyiptomi párhuzamok. A föld az 1 Móz 2,7-ben. A földfelszín az
1 Móz 2,19-ben. Az oldalborda jelentése az 1 Móz 2,21 -ben.
3. Összehasonlítás Platón Szimpozionjával 78
4. Megszemélyesítések az Ószövetségben 79
IV. Az Istenről szerzett benyomás 83
1. Az izráelita istenkép 83
2. Imago Dei 91 I
Exkurzus: Zsidó képzőművészet a diaszpórában 95
V. A küllem a görög gondolkodásban 95

HARMADIK RÉSZ
Idő és tér
I. A görög-európai időszemlélet 103
II. Az izráelita időszemlélet 108
1. A fizikai idő 108
A) Az európai időfogalom, mint összehasonlítási alap 108
B) A Nap és a Hold, mint az idő meghatározói. Időérzékelés 109
C) Időciklus és idővonal helyett: időritmus 113
D) Folyamatosság és pillanat 115
2. A pszichológiai idő 116
A) A tudat identitása 116
B) Az idő tartalma 118
C) A történelmi idő 121
D) A tempusok 123
E) A tempusok pszichológiája 124
F) Az egyidejűség 127
G) „Előtt" és „után ' 128
H) Az időfogalmak verbális eredete 129
I) A végtelen idő 130
III. A tér 133
1. A forma 133
2. A határvonal 135
3. A határtalan vagy végtelen 138
Exkurzus: A bibliai valósághűség 139
IV. Mennyiség és nagyság 141
Térbeli-kvantitatív és dinamikus-kvalitatív mennyiségek 141
V. Történelem és természet 145
1. Görög és izráelita történelemértelmezés 145
2. A teremtés bibliai üzenete és a teremtésről szóló platóni tanítás 148
3. Funkcionális és szemléletes világkép 152

NEGYEDIK RÉSZ
Szimbolizmus és instrumentalizmus
I. A héber dologszemlélet 161
II. A görög dologszemlélet 162
Exkurzus: Isten transzparenciája 167

ÖTÖDIK RÉSZ
Logikai gondolkodás és pszichológiai megértés
Logika és pszichológia 169
II. A kétféle nézőpont jogosultsága 170
III. Az izráelita gondolkodás önállósága 172
IV. A kétféle gondolkodásmód formai sajátosságai 175
A különbözőségek összefoglalása és pszichológiai megalapozása 179
A kétféle gondolkodásmód önmagán belüli egysége 179
Héber és görög gondolati formák az Újszövetségben 182
Jegyzetek 193
Irodalom 211
Rövidítések 217

Témakörök