A hazugságról

Fülszöveg

„Elhatároztam, hogy a hazugságról fogok beszélni. Hazudni emberi dolog. Csak az ember tud hazudni, mert csak az ember részesül valamiből, ami képes kifejezni, és amely a kifejezés által képes két teljesen ellentétes irányba mozogni: az igazság, illetve a szándékos hazugság irányába. Ez a valami a nyelv. ( ) A nyelv kettőssége, ahogy annak eredete is, az emberi megismerés számára minden bizonynyal a legnagyobb titok marad. Miként lehetséges, hogy a nyelv lényegének részét képezze felhasználásának tökéletes kettőssége? Miként lehetséges, hogy az, aminek fel kell tárnia, ki kell fejeznie, közel kell hoznia, ugyanakkor arra is képes, hogy elrejtsen, tévútra vezessen és zavart keltsen? ( ) A tény, hogy a nyelv az emberi felhasználó birtokába jutva nem csupán azt mondhatja el, ami van, de azt is, ami nincs - vagyis az a tény, hogy egy szó nem csak az igazságot mondhatja el, de hazudhat is -, magyarázza, hogy az ember története lényegét tekintve miért katasztrófák láncolata. »A román nép... Tovább

Fülszöveg

„Elhatároztam, hogy a hazugságról fogok beszélni. Hazudni emberi dolog. Csak az ember tud hazudni, mert csak az ember részesül valamiből, ami képes kifejezni, és amely a kifejezés által képes két teljesen ellentétes irányba mozogni: az igazság, illetve a szándékos hazugság irányába. Ez a valami a nyelv. ( ) A nyelv kettőssége, ahogy annak eredete is, az emberi megismerés számára minden bizonynyal a legnagyobb titok marad. Miként lehetséges, hogy a nyelv lényegének részét képezze felhasználásának tökéletes kettőssége? Miként lehetséges, hogy az, aminek fel kell tárnia, ki kell fejeznie, közel kell hoznia, ugyanakkor arra is képes, hogy elrejtsen, tévútra vezessen és zavart keltsen? ( ) A tény, hogy a nyelv az emberi felhasználó birtokába jutva nem csupán azt mondhatja el, ami van, de azt is, ami nincs - vagyis az a tény, hogy egy szó nem csak az igazságot mondhatja el, de hazudhat is -, magyarázza, hogy az ember története lényegét tekintve miért katasztrófák láncolata. »A román nép - mondja Cioran egyik, testvérének írott levelében - nincs az általa beszélt nyelv színvonalán.« De maga az emberi faj sincs az általa használt nyelv színvonalán. E faj egész történelme nem más, mint a nyelvi csalás kifejeződése."
Gabriel Liiceanu (1942) román fdozófus, író, közéleti személyiség, Constantin Noica tanítványa, a román Hu-manitas kiadó igazgatója. Platón, Arisztotelész, Heidegger, ScheUing román fordítója. Munkássága meghatározta a 20. század második felének román filozófiai gondolkodását. írásai többek között angolul, franciául, svédül is olvashatók, magyarul A csábításról című kötete kiadónk gondozásában jelent meg. Vissza