A' háztartás és mezei gazdaság' tudománya I-II.

Tartalom

I. KÖTET
Előbeszéd.... 9
ELSŐ SZAKASZ.
A' Gazdaságitan' (Oeconomia) vezér elveírőL
1. §. Az általános Gazdaságitan' vezér elveinek
meghatározása 33
2. §. A' Gazdaságitan' 's gyakorlati gazdaság' tárgyai-
ról; különösebb meghatározása 's fö felosztásai a' tudománynak . 34
3. §. Különösebb meghatározása a' háztartás vagyis
belső gazdaság' tudományának -
4. §. A' mezei vagyis külső gazdaság' tudományá-
nak különösebb meghatározása 35
5. A' gazdáságitan' 's gyakorlati gazdaság' czéljairól -'
6. §. A' háztartási vagy belső, és a' mezei vagy külső gazdasági dolgok' fontosságáról, 's egyiknek a' másik feletti elsőbbségéről 36
7. §. A' takarékosságról 38
8. A' fösvénységről 39
9. A' szenvedélyről (passiórúl) 40
10. §. Azon gyakorlati szabályról, melly szerint a'
belső 's külső gazdasági foglalatosságok sikeresen történhetnek 43
11. §. Meghatározása a' tökéletesen rendszeresített
(sistematisáit) gazdaságnak -
12. §. A' birtok' használásának házi kormányzáson
(domestica administratio) kivülí módjairól;
mikor van helyök? hasznosok-é vagy károsok 45
13. §. A' fekvő vagyoni gazdaság' fokonkénti tökéletesítéséről 48
14. §. A' szemlélődő (speculativa) gazdálkodás' módjáról 53
15. §. A'földterület'mennyiségéhez alkalmazott iga-
vonó marhák' számáról, 's a' tenyésztendő
házi állatok' tőkéjének megállapításáról 57
16. §. Az ingó vagyonok' helyes kezeléséről, 's a'
legfőbbnek 'a pénzügyi állapotnak jó állását
eszközlő szabályokrúl 6o
17. §. A' gazdasági vállalatokról (Unternehmungen) 61
18. §. A'belterjű (intensiva), és terjeszkedő vagy
is külterjű (extensiva) vállalatokrúl. Vagyon
é ezen különböző irányú törekvéseknek következése, az azt gyakorló állapotján kivül,
az ország' gazdagabbodására 62
19.§. A'házi dolgok' kormányzásáról vagyis a'házi gazda' családatya' (paterfamilias) kötelességeiről 65
20. §. Az uradalmi kormányzásról 66
21. §. A' földmivelésröl 67
22. §. Plánta' termesztési szabályok 68
23. §. Az állát' tenyésztésről 69
24. §. Az aljasodásnak índúlt vagyonossági állapot-
rúl, 's az elemi, vaktörténeti csapásokrul,
's illy körülmények közti segítő módokrúl,
vagy is a' hanyatló vagyonossági dolgok' re-
organisatiójáról 70
25. §. Az érettségről 75
MÁSODIK SZAKASZ.
Az eredeti vagyonszerzés' szabados 's törvényes
módjairól
26. §. Az eredeti vagyonszerzés' szabados 's törvényes módjainak előszámlálása 77
27. §. A' kézi munka által történő vagyon szerzési
mdról 77
28. §. A'mástól kölcsönözött értékkeli vagyonszerzés' módjáról 89
29. §. A'vagyonszerzés' mesterségek, szolgálatok
's hivatal viselések általi módjairól 92
30. §. A' vagyonszerzés' ajándék általi módjairól 98
31. §. A' vagyonszerzés' találás általi módjáról 103
32. §. A' vagyonszerzés' játék általi nyerés módjairól 104
HARMADIK SZAKASZ
A' pénzügyi (finantíalisj tárgyakróí, 's egyéb in-
gó vagyonok' helyes kezeléséről.
33. §. A' pénzről 's azon figyelemről, mellyet érdemel gazdasági tekintetben 111
34. §. Általános észrevételek a' pénzel való kezelésről 116
35. §. A' hitelről 's nagy hatású következményeiről 119
36. §. A' Bankokrúl 125
Azon különbségről, melly van az országos
vagy nemzeti, 's egy magános vagy több magánosok által létesített, bankok között. Megjegyzés létesülendő nemzeti banktitokról 129
38. §. Az élet biztosító, takaréktári 's gondviselő
pénzügyi intézetekről 131
39. §. Az ingó vagyonok' helyes kezeléséről 134
NEGYEDIK SZAKASZ
A' szorgalmi 's gazdásági vállalatokról
40. §. Észrevételek a gazdasági 's szorgalmi vállalatokrúl 's elágazásairól 156
41. Általános megjegyzések a' szorgalmi 's gazdasági vállalatokrúl, hazánk' éghajlatjára, a' birtokok' kisebb nagyobb terjedtségére, a'
föld- minéműségére, 's a' helybeli népesség
mivoltára tekintve 156
42. §. A' kereskedési vállalatokrúl 159
43. §. Meddig ereszkedhetik a' földmivelő gazda kereskedési kezelésekbe? As egyesületi kereskedési 's gyártási vállalatok fontosságáról. 166
44. §. A'jószág vételi vállalatokrúl. 175
45. §. A'jószág javítási 's építkezési vállalatokrúl. 196
46. §. A' haszonbéri vállalatról. 203
47. §. Az eladási vállalatról 212
ÖTÖDIK SZAKASZ.
A' házi dolgok' kormányzásáról vagyis a' házi
gazda', családatya' (paterfamilias) 's tulajdonosné' kötelességeiről. A' kezdő
gazdáról, 's az ifjak, hajadonok' czélosabb nevelésérül, gazdasági tekintetben.
48. §. Általános észrevételek a' házi dolgok' kormányzásáról , 's a' családatya' kötelességeinek
osztályozásáról. 216
49. §. A' családatya' erkölcsiségéről, igazságáról,
szabadságáról, vallásosságáról. 219
5o. §. A' házigazda, családatya életrevalóságáról. 224
51. §. A' ház' körülményeihez alkalmazott czélirányos gazdálkodási, háztartási rendszer alakitásról 228
52. §. A' meglévő terményeknek 's egyéb ingó vagyonoknak helyes kezeléséről. 287
53. §. A' családatyához legközelebb álló személyzet
u. m. feleség', gyermekek' 's atyafiak figyelemben tartásáról, 's ezekrüli czélos gondoskodás rúl. 238
54. §. A' házi 's birtoki szolgálatban lévő személyzetteli helyes bánásról 242
55. §. A' mulatságoknak, kedvteléseknek mérsékelt
's illedelmes gyakorlásáról. 252
56. §. A'tulajdonosi jogokra ügyelésről, 's megőrzéséről a' háznépnek 's vagyónának, mennyire tehetségében áll kinekkinek a' történhető szerencsétlenségekről. 254
57. §. A' szomszédokkali bánásrul, 's a' társasági kö-
rökbeni magaalkalmazásról. 259
58. §. A' házi asszonyok', családanyák', vagyis tulajdonosnék' kötelességeiről. 265
59. §. Az ifjak' 's hajadonok' czélosabb nevelési módjukról gazdasági tekintetben 276
60. §. A' kezdő gazdáról. 294
HATODIK SZAKASZ
Az uradalmi kormányzásról.
61. §. Az uradalmi kormányzás' tudományáról, mi
karban volt az a' hajdankoriaknál 's miként
áll ez ma honunkban? 3o3
62. §. Mit neveznek uradalomnak 's uradalmi kormányozásnak? 301
63. §. Az uradalmi kormányok különféleségeiről különösebben. 305
64. §. A tisztek beállításának, fizetésének különféle
módjairól. 307
65. §. A' gazdasági tisztekről 's némelly tulajdonságaikról 3o9
66. §. A' Főtiszt' tulajdonságiról. 313
67. §. A'számadásokról. 315
68. §. Az uradalmi helyes gazdálkodási rendszerről. 318
69. §. Béfejezés. 321
II. KÖTET
Előszó az I.-ő Kötet recensioira adott felelettel. 5
BÉVEZETÉS.
1. §. A' mezei gazdaság'tudományának tárgyairól. 17
2. §. A' mezei gazdaság' tudománya' elágazásairól. -
ELSŐ SZAKASZ,
Főldésztudomany (Agronomia).
3. §. Meghatározása a' földésztudománynak 's
czéljainak. 18
Első Fejezet. A' földről 's különféle nemeiről
4. §. . A' földröl 19
5. §. Az eredeti földfajokról. 20
6. §. Az agyagról. 's különféle fajtáiról. -
7. §. A' mészföldről, tulajdonságiról. 23
8. §. A' kova vagyis homok földről, 24
9. §. A' keserű főidről (Magnesia. Talkerde). 26
10. §. A' főid' érczes részeiről, különösebben,
az oxidált vasról. 27
11. §. A' sókról.
12. §. A' televényről (Humus), -
13. §. A' gyeptőzegröl (Torf). 29
14. §. A' lápföldröl (Marschboden). 30
Második Fejezet. Azon körülményekről, mellyeknek a főld' becsére befolyások van.
15. §. Különösebb felosztása a' főld' becsére ható körülményeknek. 31
16. Az éghajlat' befolyásáról a' föld' becsére. -
17. A' termő földről (Dammerde , Ackerkrumme), földágyról, 's ezeknek befolyásáról a' föld' becsére.
18. §. A' föld' mikénti fekvésének befolyásáról a'
föld' becsére 35
19. §. Lehet-é vegytani (chemiai) vizsgálat által valamelly földnek becsét, 's általános minéműségét megítélni ? 's mit kell általjában ezekről tartani gyakorlati tekintetben? 38
MÁSODIK SZAKASZ
A' főldmivelésről (Agricultura).
20. §. Különösebb meghatározása a' földmivelésnek,
's mikénti elágazása. 40
Első Fejezet. A' vadföldnek megtelekesüéséről
21. §. A' vadföldről, 's annak megtelekesitéséről. -
22 §. Az erdős és bokros helyek' telekesitéséről. 41
23. §. A' kősziklás és terméskővel rakott föld telekesitéséről. 42
24. §. A' viz miatt használhatlan föld' telekesitéséröl. 43
25. §. A' szikföld' telekesitéséről. 49
26. §. A' repülő homok' telekesitéséről. 53
Második Fejezet, A megtelekesitett és más
szántás, ásás , 's a' t. által mívelhető főidnek munkálásáról.
27. §. Miként miveltetik a föld, 's mi eszközöltetik a' földnek felásása vagy szántása által, 56
28. §. A' szántásról 57
29. §. Hányszor kell szántani? 's miként kell a'többszöri szántást tenni? mit nevezünk mély,
középszer és fenyedeni szántásnak? 's mire kell vigyázni a! lapos és meredek fekvésű
földek szántásánál? 58
30. §. A' szántóföldeknek felhasábolásáról és hátolásáról. 59
31. §. A' boronálásról 60
32 §. Az ásásról és kapálásról. 61
33. §. A' meredek hegyóldalokon miként lehet szántóföldeket alkotni?-
34. § A' mivelés alá veendő főldnek árkolat általi
mély megmunkálásáról, mit rigolirozásnak
is neveznek. 62
Harmadik Fejezet. A' nevezetesebb főldmivelő szerszámokról.
35. §. Előszámlálása a' földmivesi nevezetesebb
szerszámoknak. 63
36. §. Az ekéről. -
37. §. A' koronáról.
38. §. Az irtóekéröl (Exstirpator). 67
39. §. A' kapáló ekéről (Scarrificator). 68
40. §. A'töltögető ekéről (Cultivator). 69
41. §. A' jegyző vagyis vonalozó ekéről (Lineator). 70
42. §. A' hengerről. 7l
Negyedik Fejezet. A trágyázásról, és a' trágyáknak, föld kövéritéseknek különféle
módjairól.
43. §. A' trágyázás' szükséges vagy szükségte-
len voltáról. 73
44. §. A' trágyáknak különféle nemeiről.
45. §. Az állati trágyáról 74
46. A' szarvasmarha', ló', juh' és kecske', sertés'
és a' baromfiak' trágyája' tulajdonságairól. 75
47. §. Az állati trágya elkészítéséről, 's a' vélle
való trágyázás' különféle módjairól. 77
48. A' folyós trágyáról. 80
49. A' trágya keverékről. 81
50. A' televényröl és azzal való trágyázásról,
a' televény' hatásáról, 's a' televény savanyról. 83
51. §. A' föld trágyáról. 85
52. §. A' zöld trágyáról 's trágyázásról. 85
53. Az ásvány trágyáról. 86
54. §. Az agyagról és homokról, mint ásvány trágyákról. 93
55. §. Az égetett agyagról, mint ásvány trágyáról. 93
56. §. A' mészről 's a' mészföldek' különféle
fajtáiról, mint ásvány trágyákról. 98
56. §. A' csontról és hamuról, mint földjavító
tárgyakról. i<>3
57. §. A' különféle sókról, mint főid javító tárgyakról. 104
HARMADIK SZAKASZ.
A' plánták' miveléséről és termékeik' eltartásáról.
Első Fejezet. A' plánták' életéről, a magvakról, az idegen plántáknak új vidékhez való
szoktatásáról, 's a mivelendö plánták' különféleségeiről.
58. Mi értetik a' plánta termesztés tudomány alatt 106
59. §. A' plánták' életéről.
60. §. A' plánták' magváról, 's csírázó erejöknek
megismerhetéséröl. 107
61. §. Az idegen plántáknak új vidékhezi szoktatásáról, 's illy körülmények közt történni
szokott változásokról. 108
62. §. A' mivelendö vagyis gazdaságos plánták
különféleségeiről. 109
Második Fejezet. A' fű levelű életplánták' termesztéséről, 's bétakaríttatásokról, eltar-
tásókról.
63. §. A' fű levelű életplántákról. 110
64. §. A' búzáról. 111
65. §. A' tenkelyről (Triticum spelta). 114
66. §. A' rosról (gabonáról). -
67. §. Az őszi vetések körül történni szokott némelly foldmivesi munkálkodásokról, mellyek a' nagyobb terméseket biztosítják 119
68. §. Az árpáról.
69. §. A' zabról 120
70. §. Az árpának és zabnak nevezetes ellenségéről 121
71. §. A' fű levelű életplánták' hasznairól. 139
72. Észrevételek a' fű levelű életplánták' vetése iránt. -
73. §. Az életplánták' soros vetéséről és miveléséről. 12,3
74. §. Az aratásról, 's az élet' betakarításáról. 124
75. §. Az életnek kitisztításáról vagyis a' cséplés-
ről, nyomtatásról, 's a' tiszta magvas életnek eltartásáról. 136
76. §. A' 'sisikröl (Tinea granella), és kiirtása'
módjairól. 130
Harmadik Fejezet. A' szélesebb levelű életplántákróL
77. §. A' szélesebb levelű életplánták alatt mik értetnek? 138
78. §. A' kölesről- -
79. §. A' tatárkáról (hajdináról). 139
80. §. A' kukoriczáról vagyis tengeriről. 140
Negyedik Fejezet. A' hüvelyes élet plántákról.
81. §.. A' hüvelyes életplánták' osztályába tartozó
növényekről, 144
82. §. A' paszujról. -
83. §. A' borsóról.145
84. §. A' lencséről 146
85. §. A' babról. -
86. §. A' hüvelyes vetemények- különösebb tulajdonságairól földmivelési tekintetben. 147
87. §. A' fű és széles levelű életplánták, valamint
a' hüvelyes vetemények' sovány, középszerű
és gazdag terméseiről. 148
Ötödik Fejezet. Azon takarmány plántákról,
mellyek emberek és állatok táplálására fordíttatnak.
88. §. Azon növényekről, mellyek emberek 's állatok táplálására fordíttatnak különösebben. -
89. A' burgonyáról. 149
90. §. A' sárga répáról. i55
91. §. A' burgundiai vagy czukor répáról (tehén
répának is hivják) -
92. §. A' czékláról. 158
93. §. A' káposzta répáról. -
94. §. A' kerek répáról 's több fajtáiról. 169
95. §. A' káposztáról 's alfajtáiról, ú. m. a' kelkáposztáról és karalábéról 161
96. §. A' bolháról, mint a' káposzta fajták' fő ellenségéről, 's elhárítása' módjáról, és a'
hernyókról. 162
97. §. A' répa 's káposzta magvak' szaporításáról. 164
Hatodik Fejezet, Azon takarmány plántákról,
mellyek csupán a házi állatok' táplálása végett termesztetnek. A' széna csinálásról a' legelők', rétek'- miveléséről.
98. §. A' takarmány plánták' osztályába tartozó nevezetesebb növényekről. -
99. §. A' bükkönyről. 165
100. §. A' luczernáról (Medicago sativa) 166
101. §. A' réti veres virágú lóheréről (trifolium pratense. 170
102. §. A' muharról. 172
103 §. A' baltaczimről (Hedisarum onobrichis). 173
104. §. Az üre zabról (avena elatior), mellyet franczia rajfűnek is neveznek (franczösischer
reigras). -
105. §. A' perjeről. (Lolium perenne. Englischer
reigra$). 174
106. §. A' csalánnról. 175
107. §. A'legelői füvek' 's legelők' miveléséröl 176
108. §. A' rétekről és réti füvekről, 's ezek' termékenységének előmozdításáról. 178
109. § A' széna készítésről. 181
Hetedik Fejezet, A' nevezetesebb kereskedési
vagyis kalmár növények' miveléséről.
110. §. A' kalmár növényekről különösebben. 182
111. §. A'lenről -
112. §. A' kenderről. 183
113. §. A' dohányról. 184
114. §. A' A' repczéről. 187
115. §. A' napraforgóról. 189
116. §. A jóféle sáfrányról, 's nagy fontosságáról a'
hanyatló szőlőmivelést, 's a' tagosztályokat
(commassatiokat) tekiritve. -
Nyólczadik Fejezet. A kertek' miveléséről, különösebben a veteményes, vagy konyha
kertekről.
117. §. Osztályozása a' kerteknek, 194
118. §. A' veteményes kertek' táblákra, ágyakra osztásáról . 195
119. §. A' meleg ágyakról. -
120. §, A'nevezetesebb kerti veteményekről. 197
121. §. A' petreselyemről. -
122. §. A' salátákról. 198
123. §. A' zellerről.
124. §. A' fokhagymáról. 199
125. §. A' veres hagymáról. -
126. §. A' dinnyékről 's különbféle fajtáiról. 200
127. §. A' tökről. 202
128. §. Az ugorkáról. 2o3
129. §. A' paprikáról. 204
Kilenczedik Fejezet. A' gyümölcsös kertekről.
13o §. A' gyümölcsfák' szerzéséről és termesztéséről -
131. §. A' faoskoláról. 2o5
132. §. A' gyümölcs fák magvainak elvetéséről, 's
további miveléséről. -
i33. §. A' gyümölcs fák' szaporításáról, homlitás és
ágatskák' ültetése által. . 207
134. §. Az elvetett gyümölcsfák' magvaiból fejlett
csemeték', 's a' homlitás 's a' t. által szaporítottak' további miveléséről. 210
135. § A'gyümölcsfák' nemesítésének különféle módjairól. 212
136. §. A' szemzésröl (Oculatio). 213
137. §. A' párosításról (Copulatio). 215
138. §. A' hasitékba és héjba való oltásról. 216
139. §. A' sípolásról. 218
140. §. Az oltó viaszkról és más fallastromról. 219
141. §. Főbenjáró észrevételek az oltási kezelések
alkalmával. 220
142. §. Az óltványosok' miveléséről második és harmadik esztendőkben, 's azoknak metszéséről. 222
143. §. Az oltványoknak az óltványosokból örökös
helyeikre való kiültetéséről. 223
144. §. Az állandó helyeikre kiültetett fák további
miveléséről, 's a' meddő fák' termékenyitéséről 226
145. §. A'különféle fajú gyümölcsfák'természeti tulajdonságairól, és életidejökről 228
146. §. A' gyümölcsfáknak gyökerekrüli szaporításáról , és a' gyökérbeni oltásról. 229
147. §. A' gyümölcsfák' nyavalyáiról. 230
148. §. A'gyümölcsfák' ellenségeiről 's a' t. 231
149 §. A' hideg esőkről, dérről, jégesőkről 's' a' t. 233
150. §. A' gyümölcsfák' hasznairól, 's a' t. 235
Tizedik Fejezet. A' szőlő mivelésről.
151. §. A' szőlő' földjéről 's fekvéséről. 238
152. §. A' szőlő ültetésről, 's a' t. -
153. §. Az állapodott tövű szőlők' miveléséről 241
154. A'szüretről és borok' készítéséről, 'sa't. 243
155. §. A' pinczékről és a' borok' eltartásáról. 248
156. §. A'borok' fejtéséről 's a' t. 250
157. A' borok' tisztításáról 's igazításáról, 252
158. §. A' boroknak keverés általi javításáról. 254
159. §. A' borok' nyavalyáiról's megorvoslása' módjair. 255
160. §. A' borok' hamisításáról, 's megismeréséről. 259
161. §. Hordók' eltartásáról, 's mellyek rosz slagot
kaptak , megigazításokról. 260
Tizenegyedik Fejezet. Az erdők miveléséről.
162. §. Az erdei fák' miveléséről 's szaporításáról. 262
163. Az erdei gazdálkodásról, 'sa't. -
164. §. Az avas erdei gazdálkodásról. (Hochwald
Wirtschaft) különösebben. 263
165. §. A' sarjazó vagyis sarjú erdőkkeli gazdálkodásról (Nieder-wald Wirtschaft) különösebben. 267
166. §. Az erdei fák' magvainak megszerzéséről,
eltartásáról 's elvetéséről 's a' t. 269
NEGYEDIK SZAKASZ.
A' főldmivelési rendszerekről és szabályozásokról;
vagyis tagosztályokról (coromassatiókról).
Első Fejezet. A' földművelési rendszerekről.
167. §. A' földmivelési rendszerekről 's azoknak különbözéseiről. 276
168. §. A' földnek termő erejéről 's az ugaros földmivelési rendszerekről. 277
169. §. A'termés változtató földmivelési rendszerről (váltó gazdálkodásról), 's elveinek tökéletesedésérő, a' természetes rétekről és
legelőkről, micsoda figyelmet érdemelnek? 280
170. §. A' három nyomású földmivelési rendszerről
különösebben. 290
171. §. A' termés változtató vagy is váltó gazdaság
rendszeréről különösebben, az ezzel egybenkötve gyakorlott téli és nyári istállózásról t i. miként kell takarmány dolgában illy esetben ellátva lenni a' gazdának. 296
172. §. A' legelős váltó rendszerről (Koppelwirtschaft). 305
173. §. A' szabad főldmivelésről (Freie-Wirtschaft). 308
174. §. A' földmivelési rendszer választását tárgyazó észrevételek. 310
175. §. Miként és mikor történik egyik földmivelési
rendszerből a' másikban!, egy újba kedendöbe való áltmenetel? 311
Második Fejezet. A' majorsági földek' szabályozásáról,. vagyis a tagosztályokról (commas-
satiokról).
176. A' tagos birtoki gazdálkodás régiségéről 's
czélos voltáról. 314
177. §. Miként kell egy határ' földjeit, rétjeit, legelőjét, erdőjét, 's egyéb földterületi haszonvételeit szabályozni; hogy azon czélszerüen
lehessen gazdálkodni. A' legelő'területéhez
miként kell a' lábas jószág' számát alkalmazni. 316
ÖTÖDIK SZAKASZ.
A' házi állatok' és gazdasági bogarak' tenyésztéséről.
Első Fejezet. Észrevételek a' házi állatok fon-
tosságairól) hasznairól; a nemi és faji
különbségekről, és ezekből folyó nemesitési elvekről, a természet játékáról, és a'
faji elaljasodás okairól.
178. §. A'.házi állatok' fontosságáról; hasznairól. 327
179. §. A' háziállatok tenyésztésétől 's a' t. A' telivér
állatok elsőségéről,az országos méneskönyvröl, 's az angol telivér fajról. 329
180. §. A' belfajzásról (Ihnzucht) különösebben, és
a' vér frissítésről, 's a' t. 333
Második Fejezet. A' ló tenyésztésről.
181. §. A' lovak természeti tulajdonságairól, a' lege-
lőkre és takarmányokra nézve. 335
182. A' lovak tenyésztésének különféle mnódjairól. 336,
183. §. A' lovak' nagyra növesztésének egyszerű,
de igen sikeres módjáról, mellyet az Angolok főleg gyakorlanak 338
184. §. A' lovak életidejének megismeréséről, a'
teréh 's igavonásra való használhatásukról,
és a' tenyészésre való alkalmatos voltokról. 340
Harmadik Fejezet. A' szarvasmarhák' tenyésztéséről.
185. §. Millyen természetű földet, 's eledelt szeretnek a' szarvasmarhák? millyen fajtái vannak? 's mik hasznai? 342
186. A' szarvasmarhák' különféle tartása módjáról,
életidejekről, tenyészésökről 's a' t. 344
187. A' szarvasmarhák' hizlalásáról. 346
Negyedik Fejezet. A juhok' tenyésztéséről.
188. §. A' juhok természetéről a' legelőkre és téli
tartásra nézve, hasznaikról 's a' t. 347
189. §. A'birkák 'fajtáiról különösebben. 351
190. §. A' gyapjúnak különféle finomságáról, megismertető jeleiről, 's miként osztályoztatik. 356
191. §. A' birkák' osztályozásáról különösebben. 361
192. §. A' juhok' életidejének megismeréséről. A'
párosítás 's a' t. A' bárányok elválaszt.'s a' t. 362
193. §. A' juhok megmosásáról és nyirésröl. 364
Ötödik Fejezet. A kecske, szamár, és sertés
tenyésztésről.
194. §. A' kecskékről 's hasznairól, természeti tulajdonságairól 's a' t. 366
195. §. A' szamárról. 367
196. §. A' sertések' tenyésztéséről, miként tartatnák? 's millyen földön szeretnék leginkább
tenyészni? 's millyen fajtái vannak? -
197. §. A' sertések' szaporodásáról' nevelésökről,
nyári téli tartásokról. 368
193 §. A' sertések' teleléséről. 371
199. §. A' sertések 'hizlalásáról. 373
Hatodik Fejezet. A szálas takarmánnyal élő
házi állatok nyári és téli táplálásáról, az
istálókról, aklokról, 's a mentőszerekről
(praeservativumokról).
200. §. A' lovak' istálóiról, nyaralásáról. teleléséről 375
201. §. A' szarvasmarhák istálóiról, aklairól 's a' t. 379
202. §. A' juhok' istálóiról, aklairól, nyári téli tápláltatások' különféle módjairól. 383
203. §. Az itatásról 393
204. §. Az alomról. -
205. §. A' sózásról 's egyéb mentőszerekről. 394
206. A' házi állatok béjogozásáról. 396
Hetedik Fejezet. A selyembogarak' tenyésztéséről.
207. Az eperfákról, használások' módjairól, a' levélszedésről 's a' t. és az eper rétekről. 397
208. §. A' selyem tenyésztésre szánt szobák elintézéséről. 403
209. § A' selyemhernyó lepkéiről, párosodásáról,
tojásáról, ezekből költött hernyókról. 407
210. §. A' kötőkunyhókról (Spinnhütten), a gubók'
eltartásáról a' motolalásról, a' selyemhernyók' ellenségeiről, nyavalyáiról 's a' t. 409
211. §. A' honi selyemtenyésztés' akadályairól, 's
orvoslásáról. 426
VÉG-SZAKASZ.
Az aljasodásnak indult vagyoni dolgok újóntai létegesitéséről (reorganisatiójáróí). 429
TÓLDALÉK
Az I-ső kötet Vl-ik szakaszához. 435

Témakörök