A hazai vízgazdálkodás stratégiai kérdései

Tartalom

1. Bevezetés 9
2. Víz és vízgazdálkodás (Somlyódy László) 13
2.1. A vízről, mint olyanról 13
2.2. Vízgazdálkodás és változó világ 24
2.3. Víz és a fejlődés: a globális kihívás 25
2.4. Tudomány és döntéshozás a vízgazdálkodásban 28
3. A hazai vízgazdálkodás és stratégiai pillérei (Somlyódy László) 35
3.1. A jelenlegi vízgazdálkodásról 35
3.1.1. Természeti és vízrajzi adottságok 35
3.1.2. Aszály és öntözés 36
3.1.3. Árvizek és belvizek 39
3.1.4. Folyószabályozás 42
3.1.5. Vízkészletek és igények 42
3.1.6. Vízminőség 45
3.1.7. Vízellátás és csatornázás 46
3.1.8. Intézményi vonatkozások 48
3.2. A jövő szempontjából fontos néhány múltbeli vízgazdálkodási fejlesztés 52
3.2.1. A Tisza szabályozás 52
3.3. A jövő vízgazdálkodása további stratégiai pillérei 71
3.3.1. Gazdasági átmenet és hatásai 71
3.3.2. EU-integráció 72
3.3.3. Nemzetközi dimenziók 73
3.3.4. Éghajlatváltozás 74
3.3.5. Változó szemlélet és igények 74
3.3.6. Tudomány, kutatás, szakma és oktatás 75
3.4. A hazai vízgazdálkodás főbb jellemvonásai 79
4. Az éghajlatváltozás vízgazdálkodási hatásai (Nováky Béla) 83
4.1. Bevezetés 83
4.2. Módszertan 88
4.2.1. Az éghajlatváltozás előrejelzésének módszerei 89
4.2.2. Az éghajlatváltozás hidrológiai hatásainak vizsgálati módszerei 90
4.2.3. A vízigények előrejelzésének módszerei 94
4.3. Eredmények 95
4.3.1. Az éghajlat múltbeli és jövőben várható változásai 95
4.3.2. A területhasználat és várható változásai 96
4.3.3. Az éghajlatváltozás hatásai a hidrológiai adottságokra 97
4.3.4. Az éghajlatváltozás hatása a vízigényekre 103
4.4. Következtetések és ajánlások 105
4.4.1. Következtetések 105
4.4.2. Ajánlások 108
5. Vízigények és vízkészletek (Simonffy Zoltán) 113
5.1. Bevezetés 113
5.2. Módszertan 117
5.3. Eredmények 119
5.3.1. A jelenlegi helyzet 119
5.3.2. A vízhasználatok forgatókönyvei 123
5.3.3. A lakossági vízigények kielégítése 124
5.3.4. Az ipari vízigények kielégítése 126
5.3.5. Az állattartás és a halastavak vízigényének kielégítése 128
5.3.6. Öntözés 129
5.3.7. Regionális összesítés 137
5.4. Következtetések 140
6. Vízminőség és szabályozása (Somlyódy László és Hock Béla) 143
6.1. Bevezetés 143
6.2. A vízminőség jelenlegi állapota 144
6.2.1. Felszíni vizek 144
6.2.2. Felszín alatti vizek 151
6.2.3. Mikroszennyezők 153
6.2.4. Üledék 154
6.2.5. Rendkívüli szennyezések (haváriák) 154
6.2.6. A vízminőség észlelése 157
6.3. Emissziók 158
6.3.1. felszíni vizeket érő kibocsátások 158
6.3.2. Határon túli terhelések és vízminőségi hatásuk 160
6.3.3. Felszín alatti vizeket érő emissziók 161
6.4. Trendek 163
6.5. Az EU-csatlakozás és a Keretirányelv 165
6.5.1. Értelmezési problémák és jogi szabályozás 166
6.5.2. Keretirányelv és a vízminőség 167
6.5.3. A keretirányelvben szereplő főbb feladatok 167
6.5.4. Magyarország és a keretirányelv 170
6.5.5. Keretirányelv és nemzetközi egyezmények 170
6.5.6. Intézményi vonatkozások 172
6.6. Befejezésként a jövő vízminőségéről 173
6.6.1. Az emissziók és a vízminőség lehetséges alakulása 173
6.6.2. Hogyan alakul a vízminőség a jövőben? 175
1. Függelék 178
7. Ökológia és természetvédelem (Istvánovics Vera és Somlyódy László) 181
7.1. Az alaphelyzet 181
7.2. Az ökológus és a mérnök 182
7.2.1. Tér-idő skálák 183
7.2.2. A jövő bizonytalansága 187
7.3. A víz ökológiai szerepe és a vízgazdálkodási beavatkozások hatása 189
7.3.1. Vízi ökoszisztémák 190
7.3.2. Vizes élőhelyek 191
7.3.3. Szárazföldi ökoszisztémák 193
7.3.4. A természeti táj ökológiai állapota és a víz 194
7.4. Anyagforgalom, tájökológia, területhasználat, vízminőség 195
7.5. Ökológiai szempontok a vízgazdálkodásban 197
7.6. A természet védelmére vonatkozó jogszabályok, szemléleti problémák 201
7.7. Záró megjegyzések a jövőről 204
8. Árvízvédelem (Szlávik Lajos) 207
8.1. Bevezetés 207
8.1.1. Az árvízvédelem kialakulása Magyarországon 207
8.1.2. A magyarországi folyók árvizeinek általános jellemzése 214
8.1.3. Az árvízvédelmi létesítmények hazai rendszere 215
8.1.4. A mértékadó árvízi előírások 216
8.2. Célkitűzés 218
8.3. Az árvízszintek emelkedése 218
8.3.1. Mit mutatnak a tények a Tiszára és a mellékfolyóira? 218
8.3.2. Matematikai-statisztikai elemzések eredményei 220
8.3.3. A lehetséges árvízszintek elemzése hidrodinamikai modell segítségével 222
8.3.4. Az éghajlatváltozás lehetséges hatása az árhullámokra 225
8.4. Biztonság és kockázat az árvízvédelemben: szemlélet és költségigények 225
8.4.1. A szemlélet változása 225
8.4.2. Az elmúlt három év tiszai tapasztalatai 227
8.4.3. Fejlesztési igények és költségek 229
8.5. Nemzetközi vonatkozások 231
8.6. Az árvízvédelem informatikai és előrejelzési igényei 231
8.6.1. Informatikai kiszolgálás 231
8.6.2. Az előrejelzések fejlesztési igényei 232
8.7. Árvízvédleem és ökológia 234
8.8. A jövő árvízvédelme 237
9. Területi vízgazdálkodás (Ijjas István) 245
9.1. Bevezetés és célkitűzés 245
9.2. A mezőgazdaság jelenlegi helyzete és vízgazdálkodási igényei 246
9.3. Vízrendezés és öntözés ma 248
9.3.1. Belvízrendezés 248
9.3.2. Hegy- és dombvidéki vízrendezés 252
9.3.3. Öntözés 253
9.3.4. Anomáliák, problémák és konfliktusok 256
9.4. Forgatókönyvek a jövő elemzésére 260
9.4.1. Időhorizontok 260
9.4.2. A mezőgazdaság fejlődési irányai 260
9.4.3. Szemlélet és irányzatok 263
9.5. A forgatókönyvek elemzése és vízgazdálkodási következményei 264
9.5.1. EU-csatlakozás 264
9.5.2. Hosszabb távú jövőkép 265
9.5.3. Az öntözött ágazatok várható alakulása 267
9.5.4. Vízigények és kielégíthetőségük 268
9.5.5. Nem szerkezeti módszerek alkalmazása 269
9.6. Következtetések és ajánlások 270
10. Települési vízgazdálkodás (Somlyódy László, Buzás Kálmán, Clement Adrienne és Licskó István) 275
10.1. Bevezetés 275
10.2. Ivóvízellátás 277
10.3. Csatornázás és szennyvíztisztítás 283
10.3.1. A 91/271/EEC Irányelv a városi szennyvizek tisztításáról és értelmezése a hazai feltételek tükrében 284
10.3.2. Módszer csatornázási és szennyvíztisztítási stratégiák kidolgozására és értékelésére 288
10.3.3. Az alternatívák és stratégiák definiálása 291
10.3.4. Az alternatívák és stratégiák értékelése 293
10.4. Szolgáltatószervezetek és tulajdonviszonyok 302
10.5. A jövő vízi infrastruktúrájáról 308
10.6. Zárszó 310
11. A települési vízgazdálkodás intézményi dilemmái: egy átlagos település példája (Reich Gyula és Printz János) 313
11.1. Bevezetés 313
11.2. A települések vízgazdálkodási feladatai 314
11.3. Átlagújfalu vízgazdálkodása 319
11.3.1. Átlagújfalu leírása 319
11.3.2. Átlagújfalu vízgazdálkodása ma 322
11.3.3. Fejlesztési dilemmák 327
11.4. Következtetések 333
12. A hazai vízgazdálkodás stratégiai kérdései: összefoglaló (Somlyódy László) 337
12.1. Sajátosságok és pillérek 337
12.2. Éghajlatváltozás 338
12.3. Mennyi vízzel gazdálkodunk? 340
12.4. A vízminőség és szabályozása 342
12.5. Ökológia és természetvédelem 346
12.6. Árvizek: kockázat és biztonság 348
12.7. Területi vízgazdálkodás 351
12.8. Települési vízgazdálkodás 354
12.9. Az integrált vízgazdálkodás megvalósítása: intézményi és egyéb feltételek 362
12.10. Kitekintés és zárszó 369

Témakörök