A hazai összehasonlító pedagógiai kutatások helyzete és feladatai

Előszó

Az összehasonlító pedagógiai kutatásoknak egyre növekszik szerepe napjainkban, amikor a magyar politikai intézményrendszer és gazdaság - s ezzel összefüggésben egész oktatásügyünk - jelentős struktúra-átalakítás és korszerűsítés előtt áll. E feladat megvalósításához nélkülözhetetlen - a nagyvilág pedagógiája megismerésének folyamatában - kiváltképpen az olyan országok oktatási rendszereinek, fejlesztési trendjeinek feltárása és elemzése, ahol a struktúra átalakítását és modernizálását már végrehajtották, vagy erre törekednek, illetve ezen munkálkodnak. Az összehasonlító pedagógiai kutatások révén ugyanis lerövidülnek a tudományos megismerés fázisai, csökken a kezdeményezések, az újítások, a kísérletek eredményei és ezek gyakorlati felhasználása közötti idő, s a nemzetközi tapasztalatok tanulmányozása, a tudományos megismerés fázisai, csökken a kezdeményezések, az újítások, a kísérletek eredményei és ezek gyakorlati felhasználása közötti idő, s a nemzetközi tapasztalatok tanulmányozása, a tudományos előrejelzés alapján könnyebben elkerülhetjük az úttévesztést, a hibás orientációkat, és elejét vehetjük a téves oktatáspolitikai döntéseknek. Ez utóbbiak nem csekély számban fordultak elő a múltban, pedig a már meglevő, de egymástól elszigetelten működő összehasonlító pedagógiai kutatóműhelyek közleményei, dokumentumai, elemzései sokkal több lehetőséget kínáltak az intézkedések kidolgozásához, az oktató-nevelő munka jobbításához, mint amennyivel éltek-éltünk. A hazai reform-elképzelések s tervek körvonalazásához sem használták fel eléggé a megismert s értékelt, és így rendelkezésre álló, bevált, ígéretes külföldi pedagógiai tapasztalatokat. Vissza