Előszó
Kötetünk a Debreceni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Karán és a MTA Szociológiai Kutatóintézetében folyó innováció-kutatások keretében készült néhány tanulmányt mutatja be. A tanulmányok egy-egy kutatási projekthez kapcsolódnak. A Nagy Ildikó, Kotsis Ágnes és Polónyi István által jegyzett tanulmányok az NKTH INNOTARS_08 Gazdasági és társadalomtudományi kutatások pályázat „Felsőoktatási kutatás és a gazdaság. A hazai felsőoktatási innováció sajátosságai és az elmozdulás lehetőségei (FOKTINPI)" című projekt (témavezető Polónyi István) keretében készültek. A Makó Csaba és társai által közreadott tanulmány "A multinacionális vállalatok és a helyi források" című magyar-japán (a Japán Oktatási Minisztérium, a Nomura Kutatási Alap, a Tokyo-maritime Kutatási Alap, a Magyar Tudományos Akadémia és az IBM Magyarország Kft.) közös kutatási projekt eredményeként született.
A tanulmánykötet írásai érdekes, tanulságos képet adnak a hazai innováció helyzetéről. Nagy Ildikó „Innovációk és a Triple Helix modell" című tanulmánya megállapítja, hogy a tudás és az egyre gyorsabban változó környezethez való alkalmazkodóképesség gazdasági szerepe egyre inkább felértékelődött az utóbbi évtizedekben. Leszögezi, hogy napjainkban, ha egy vállalat piacvezető szerepre tör, vagy egyszerűen „életben akar maradni", elengedhetetlen, hogy folyamatos innovációs tevékenységet folytasson. Ezt nagyban segítheti, ha a vállalatok lazább - szorosabb kapcsolatot tartanak fent különféle kutató-, felsőoktatási-, illetve akadémiai intézményekkel. A cikk az innováció általános fogalmi kereteinek bemutatása után a felsőoktatási intézmények és az innováció kapcsolatát elemzi, majd áttér Etzkowitz és Leydesdorff úgynevezett Triple Helix modelljének a bemutatására, mely az állam támogató szerepét emeli ki. A Triple Helixnek három tipikus alakzata létezik, melyek aszerint térnek el egymástól, hogy milyen fejlettségű és jellegű a kapcsolat a modell alkotóelemei, vagyis a kormányzat, az egyetemek és a vállalatok között.
Kotsis Ágnes „Nemzeti Innovációs Rendszerek" című munkája három egészen különböző ország nemzeti innovációs rendszerét mutatja be egy-egy rövid esettanulmány keretében. A tanulmány igyekszik rávilágítani Japán, Írország és Nagy Britannia azon sajátosságaira, amelyek hozzájárulnak ezen országok sikerességéhez, illetve adott esetben gyengébb teljesítményéhez a kutatás fejlesztés területén. Ennek keretében külön kitér az országok gazdasági teljesítményének, valamint innovációs, és kutatás-fejlesztési potenciáljának bemutatására, és ismerteti a kutatás-fejlesztési politika és intézményrendszer sajátosságait, mellyel alapot kíván nyújtani a magyarországi innovációs rendszer elemeinek értékeléséhez, és a fejlesztés lehetséges irányainak kijelöléséhez.
Vissza